A kisvállalkozók mikrohitelhez jutásának könnyítését szorgalmazzák az Európai Bizottságban és az európai ipari szövetségekben annak érdekében, hogy a vállalkozói szellem növekedése révén javuljon az Európai Unió versenyképessége.
A témáról rendezett brüsszeli tanácskozáson üdvözölték, hogy a nyilvánvaló kockázatok ellenére egyre több pénzintézet foglalkozik a 25 ezer euró alatti hitelezéssel, és immár nem egy cég bővítette profilját e hitelek garantálásával. Az egyik legnagyobb kezességvállaló alap, a Confidi már mintegy 100 ezer, kis összegű hitel visszafizetésére vállalt garanciát.
Ollie Rehn, a Európai Bizottságnak a vállalkozások ügyeiért felelős biztosa kijelentette, hogy a mikrohitel nagyon fontos segítség a kisvállalkozások fejlesztésében, és olyan eszköz, amely növeli a vállalkozói szellemet az uniós országokban. Kollégája, Ján Figel biztos hozzátette, hogy a mikrohitel a vállalkozások támogatásán keresztül a gazdasági növekedés egy fontos eszköze.
A vállalkozók képviselői a konferencián úgy vélték, ez a típusú hitel különösen a szolgáltatásokban fontos, ahol a finanszírozás gyakran ütközik nehézségekbe. Az ágazat dinamikus működéséhez szinte elengedhetetlen az állam kiegyensúlyozott és arányos anyagi támogatása is. Emellett mindazonáltal szükség van megfelelő törvényi és adószabályokra is.
Az Európai Unióban a vállalkozások 90 százaléka kisvállalkozás, és egyre több az egyszemélyes cégek száma. Ezeknek többnyire viszonylag kicsiny tőkére – 25 ezer eurónál kevesebbre – van szükségük a működéshez, de ennek tömeges előteremtése ma még sokszor nehézségekbe ütközik. Ösztönözni és segíteni kell a pénzügyi szektort is, hogy megbirkózzék ezzel a kihívással – vélik a brüsszeli bizottság tagjai.
A hitelhez jutás azért nehéz, mert magasak a tranzakciós költségek, és az alapkezelők nagy kockázatot látnak a kérelmezők fizetőképességét illetően. A brüsszeli bizottság a nehézségek áthidalására általános elvként javasolja, hogy a pénzügyi és a vállalkozói szektor szereplői között terjesszék ki az együttműködést, illetve a bevált hitelezési gyakorlatot minden uniós tagországban próbálják átvenni. A testület szerint a törvényi szabályozás módosítására is szükség van, hogy az jobban megfeleljen a kisvállalkozások adminisztratív, szociális és adóügyi igényeinek. Ugyancsak előrelépést jelentene a bizottság szerint, ha a mikrohitellel foglalkozó cégek többéves programok alapján jutnának uniós pénzügyi támogatáshoz, és hosszabb távú garanciákkal ösztönöznék körükben a kockázatvállalást.
Magyarországon az elmúlt években bírálatok érték a mikrohitelekkel kapcsolatos központi szabályozást, és a kormány éppen a nyáron döntött arról, hogy újraszabályozza, decentralizálja a mikrohitelprogramot. Ennek nyomán a felhasználható források nagyobb részét a helyi vállalkozásfejlesztési központoknál lehet megpályázni. A gazdasági minisztérium ennek jegyében az országos mikrohitelalapban lévő 13,4 milliárd forintból közel 4 milliárdot kíván a helyi központokhoz átcsoportosítani.
Az Európai Bizottság 1999 óta külön programokkal igyekezett segíteni a kis- és középvállalati szektor fellendítését – beleértve finanszírozási gondjainak enyhítését is – az idén taggá vált országokban. A brüsszeli testület legutóbbi jelentésében ugyanakkor még azt állapította meg, hogy ezekben az államokban az ágazat helyzete még gyengébb, mint a régebbi uniós tagokéban, és nagyobb figyelmet igényel.
Magyar Péter: Orbánnak, Pintérnek és az összes politikai felelősnek le kell mondania
A Belügyminisztérium előtt tartott tüntetést Magyar Péter és a Tisza Párt a gyermekvédelemért, és a kormány lemondásáért.
