Mind a tíz új tagállamban alacsonyabbak az adóterhek, mint a régi tagországok átlagában – derül ki az Eurostat és a bizottság jelentéséből, amely a 2002-es adatokon alapul. Ekkor a tizenötökben az adóterhek a GDP átlagosan 40,5 százalékát tették ki, ezzel szemben Litvániában csak 28,8 százalékot, de az azóta csatlakozott országok közül a legmagasabb újraelosztást megvalósító Szlovéniában is csak 39,8 százalékot – írja a Világgazdaság.
A régi tagországok magas átlaga azonban óriási különbségeket takar. Svédországban a GDP felét is meghaladják az adóterhek (50,6 százalék), míg Írországban 28,6 százalékot tesznek ki. A régi és az új tagországok többségében – köztük Magyarországon is – csökkentek az adóterhek 2001-hez képest, ám nyolc országban emelkedtek – derül ki a tanulmányból.
Eltérő képet mutatnak a huszonötök az adóbevételek szerkezetét tekintve. A közvetlen adók Lengyelországban a teljes adóbevételek mindössze 18,7 százalékát teszik ki, Szlovéniában 20,2, Szlovákiában 22,6 százalékot. Ezzel szemben Dániában 60,5 százalék ez a ráta, de az Egyesült Királyságban és Finnországban is jóval 40 százalék felett jár a közvetlen adók részesedése az adóbevételeken belül.
A különbség egyik oka, hogy az elmúlt időben több új tagállamban is csökkent a személyi jövedelemadó és a társasági adó – mutatnak rá a szakértők. A régi tagállamokban a legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcs átlagosan 46,2 százalék, szemben az új tagállamok 34,9 százalékával. A társasági adónál 10 százalékpontos különbség van a két csoport átlaga között. Néhány nagyobb régi tagállam – köztük Francia- és Németország – keményen küzd a társasági adó harmonizálásáért, és tiltakozik az ellen, hogy az új tagállamok úgymond káros adóversenyt folytatnak velük szemben.
A társadalombiztosítási hozzájárulás aránya Csehországban (42,4 százalék), Németországban (42,3 százalék) és Szlovákiában (41 százalék) a legmagasabb. Ezzel szemben Dániában a teljes adóbevételek mindössze 3,4 százalékát teszi ki a társadalombiztosítási hozzájárulás – írja a Világgazdaság.
Nagyon bele akarják rángatni Európát a háborúba
Az Egyesült Államok felismerte, hogy szüksége van Európára az iráni háborúhoz, de azt még nem magyarázta el rendesen, miért is kellene csatlakoznia hozzá. Irán viszont látványosan arra törekszik, hogy minél többen próbálják meg lebeszélni Amerikát a háború folytatásáról.
