Üzleti tippek

Adóváltozások: főleg az áfa módosul

admin

2004. 05. 10. 00:00

Az Európai Unió sajátossága, hogy nincs uniformizált adórendszere, a közösségi szabályok főleg a közvetett adókra (a forgalmi és a jövedéki adókra) összpontosítanak.

A személyi jövedelemadó és a társasági adó nemzeti hatáskörben marad a csatlakozást követően is. Mindez azt is jelenti, hogy a legtöbb változást május elsejétől az áfatörvényben kell elsajátítaniuk a vállalkozásoknak. (Erről részletesen az Üzlet&Siker ez év áprilisi számában olvashattak.)

Új áfabevallási nyomtatványok májustól

Májustól új áfabevallási nyomtatványokat vezetett be az adóhatóság, amelyeket „U” betűvel láttak el. Minden áfaalanynak minősülő természetes és jogi személy, valamint a nem jogi személyiségű szervezetek is ezen, új típusú nyomtatványok valamelyikét kötelesek benyújtani, függetlenül attól, hogy van-e közösségi adószámuk vagy sincs, illetve, hogy milyen gyakran kötelesek áfabevallásra. A közösségi adószámmal rendelkező negyedéves áfabevallók számára kicsit bonyolult lesz a helyzet: mert áprilisról még a régi nyomtatványon kell rendkívüli bevallást készíteniük, május–júniusról viszont már az új nyomtatványt kell beadniuk, de mindkét bevallást július 20-áig kell eljuttatni az adóhatósághoz.

Összesítő nyilatkozat negyedévente

A közösségi adószámmal rendelkezőknek negyedévente – az áfabevallás mellett – összesítő nyilatkozatot is be kell adniuk az adóhatósághoz. A havi bevallóknak is negyedévente kell ezt benyújtaniuk, s még egy fontos szabály: a közösségi adószámmal rendelkezők éves áfabevallók nem lehetnek. Az összesítő nyilatkozatot a közösségen belüli beszerzésekről és értékesítésekről külön-külön kell elkészíteni, amelyekben szerepeltetni kell a közösségi beszerzés, illetve értékesítés adó nélküli összegét, s az üzleti partner közösségi áfaazonosító számát. A nyomtatványnak az esetleges háromszögügyletre történő utalást is tartalmaznia kell.

Közösségi adószám ellenőrzése

A magyar adózóknak minden esetben meg kell arról győződniük, hogy az unió más tagállamában lévő üzleti partnerük adóalany-e, mert ha nem, áfa-visszatérítésre nem jogosultak. Ezen kérésüket az adóhatósághoz sokféle módon eljuttathatják – telefonon, faxon, e-mailen, személyesen az ügyfélszolgálatokon –, ám az adóhatóság mindig írásban válaszol.

Import áfa önbevallás útján

A vállalkozások számára örömteli, hogy májustól az uniós tagállamok viszonylatában import esetén megszűnik a vámhatóság joga arra, hogy az áfát kivethesse. E helyett az adózók saját maguk készítik el áfabevallásukat, amelyben azonnal vissza is igényelhetik az import utáni adót. Vagyis a cégeknek többé nem kell megfinanszírozniuk az áfát. Mindez ezer milliárd költségvetési bevételt jelent, ezért fokozott ellenőrzéseket tervez az adóhatóság ezzel kapcsolatban.

Bejelentési kötelezettség

Bizonyos adózóknak – az alanyi adómentes értékesítést végzőknek, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytatóknak, az evásoknak, a különleges jogállást választó adóalanyoknak – be kell jelenteni az adóhatósághoz, ha az uniós beszerzésük adó nélküli értéke az adott évben meghaladja a 10 ezer eurót (kb 2,5 millió forint). A bejelentési kötelezettség azokra a közösségi adószámmal nem rendelkező áfaalanyokra is vonatkozik, amelyek kereskedelmi kapcsolatba akarnak lépni bármely uniós adóalannyal.

A munkáltatók a külföldről hozzájuk 2004. január elsejét követően tartósan – 183 napot meghaladóan – kirendelt magánszemélyeket kötelesek bejelenteni az adóhatósághoz minden évben. Első alkalommal június 20-áig kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget a 2004. január elsejét megelőzően kirendelt külföldiek esetében.

Kereskedelmi mennyiségű áru számlával

Az áfaszabályok betartásának hatékonyabb ellenőrzése érdekében az áfaalanyoknak, ha kereskedelmi mennyiségű árut szállítanak, az áru eredetét hitelesen igazoló dokumentummal – fuvarlevéllel, számlával – kell rendelkezniük. Az új szabályok értelmében a vámhatóság a szállítást végzőt nyilatkozattételre kötelezheti arról, hogy melyik adóalany javára végzi a szállítást, illetve kérheti az áru hitelességét igazoló dokumentumot. Erre a szabályra érdemes felkészülni a vállalkozásoknak, mert szigorú ellenőrzést végeznek a vámosok a szállítást végző vállalkozóknál, akik egyébként gyakran számíthatnak arra, hogy a vámosok megállítják őket és megvizsgálják a szállított termékeket.

Megszűnik az áfavisszatérítés

A magyar magánszemélyek számára május elsejétől megszűnik a más tagállamokban vásárolt árukra vonatkozó korábbi áfavisszatérítés. A gépjárművekre speciális szabályok vonatkoznak: ha a magánszemély új autót vásárol a közösség bármely tagállamában, akkor az áfát és a regisztrációs adót is itthon kell megfizetnie, használt autó vásárlása esetén viszont a vásárlás helye szerinti adót kell lerónia.

Elektronikus számlát is lehet adni

A csatlakozás napjától a magyar cégek számára is adott a lehetőség, hogy elektronikus számlát bocsássanak ki, nem kell feltétlenül papír alapút. Az is könnyebbség, hogy egy esetleges ellenőrzés során az adózónak nem kell az adóhatóság rendelkezésére bocsátani az adatok megjelenítéséhez szükséges számítástechnikai programot. Elég lesz, ha a legnagyobb számban alkalmazott adatformátumok egyikébe átalakítja a nyilvántartását és csak az adatállományt adja át az adóhatóságnak, amely rendszeresen közzéteszi az általa ismert és ellenőrzésre alkalmas formátumokat.

Adómentes az osztalék

Május elsejétől Magyarországon is érvényes az anyavállalat-leányvállat irányelv, amelynek értelmében a magyar „leány” adómentesen utalhat osztalékot bármely EU-tagállamban lévő anyacégének. Ennek feltétele, hogy a leánycéget legalább 2 éve és legalább 25 százalékban birtokolja az anyavállalat.

Engedély kell a helyi adókedvezményekhez

A csatlakozást követően az önkormányzatok kötelesek tájékoztatni az Európai Bizottságot az általuk tervezett adókedvezményekről, amelyet csak akkor vezethetnek be, ha a bizottság áldását adja rá. Ha hiányzik a brüsszeli igen, akkor a vállalkozásnak a kapott kedvezményt kamatostól vissza kell fizetni. A legfeljebb 150 millió eurós forgalmú, maximum 150 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozások az uniós szabályok szerint is kaphatnak kedvezményt, de ennek összege nem haladhatja meg a 100 ezer eurót, vagy a bruttó költségeik 15 százalékát.


vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.