| Kapcsolódó jogszabályok az Opten Kft.-től: 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról |
A vizsgálatok során azt a kedvező tényt állapították meg, hogy az ellenőrzött projektek valóban a MEH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala által elfogadott projekteket valósították meg, így az előcsatlakozási alapokból finanszírozott értékesítések megfeleltek az áfa alóli mentesség jogszabályi feltételeinek. Ugyanakkor szabálytalanságokra, hiányosságokra is bukkantak a revizorok, amelynek tapasztalatait érdemes hasznosítani a vállalkozásoknak.
Jellemző szabálytalanságok
| Kiemelt vizsgálati szempontok a következők voltak: 1. Létezett-e írásbeli szerződés az áfakedvezményezett részére történő értékesítésről. 2. Megvizsgálták a szerződés tartalmát, vagyis hogy a beszerzés az előcsatlakozási alapok valamely projektjének a megvalósítása érdekében történt-e. 3. Ellenőrizték a számla valódiságát is. 4. A revízió kiterjedt arra is, hogy a beszállító rendelkezik-e a mentesítést tanúsító nyilatkozattal. 5. Egyeztették az igazoló szervezet által megküldött aláírásmintákat. 6. Vizsgálták a nyilatkozat és a számla azonosító adatainak egyezőségét. 7. Az ellenérték megfizetésének a módjára is figyeltek. 8. Társfinanszírozás esetén ellenőrizték a számlában az előcsatlakozási alapból adómentesen és az egyéb forrásból kifizetendő beszerzések (vagyis az áfakulcsos értékesítések) elkülönítését. |
Többször előfordult annak kapcsán hiba, hogy a vevő a támogatási részarány változatlanul hagyása mellett egy termék kihagyását kérte. Emiatt a szállító a már leigazolt számlát sztornózta, majd új számlát állított ki és igazoltatott. Az adózó az áfát önellenőrzéssel helyesbítette, azonban az igazoló szervezet az új nyilatkozat kiadásával egyidejűleg nem vonta vissza a stornózott számláihoz kapcsolódó nyilatkozatot.
Ugyancsak a szabálytalanságok közé tartozik az az eset, amikor is az adózó a számláit helyesen állította ki, azonban annak adatait tévesen, tárgyi mentesként szerepeltette a bevallásában.
Hiányosságként értékelte az APEH azt is, amikor a nyilatkozatot adó szervezet részéről nem az APEH birtokában lévő aláírásmintán szereplő személy aláírása szerepelt.
Előfordult, hogy az adózó nem rendelkezett a Programirányító Iroda nyilatkozatával, mert az iroda a készpénzfizetési számláira alapított igényt elutasította.
Többször megtörtént, hogy a programban részt vevő tévesen adta meg a Phare alap, illetve a saját forrásból való finanszírozás arányát. A ritkábban előforduló szabálytalanságok közé tartozik, hogy a vállalkozó nem végzett a kedvezményezetti körbe tartozó értékesítést, így bevallásaiban sem közölhetett volna adatot, ám mégis közölt.
Néhány adózó az áfa kedvezményezett részére történő értékesítésről, illetve szolgáltatásról kibocsátott számlákban – annak ellenére, hogy társfinanszírozásról van szó –, az előcsatlakozási alapból és a saját forrásból fizetett beszerzéseket, illetve azok részeit nem tüntette fel. Mind a számlában, mind a nyilatkozatban szereplő értékesítés összege teljes egészében nulla százalékos értékesítésként szerepelt.
Helytelenül járt el az az adózó is, amely a kibocsátott számláinak összegét az előlegek összegével csökkentette, majd ezen csökkentett összegeket igazolták a nyilatkozatban, s az áfa-bevallásokban is ezen csökkentett összegeket szerepeltették.
Az árubeszerzési szerződés alapján azt is megállapították az egyik adózónál, hogy a beszerzés során az árut átalakítás nélkül továbbértékesítette. Az árukat egyáltalán be sem léptette Magyarországba.
Megtörtént az is, hogy az adózó a Phare programból finanszírozott értékesítés bevételét az áfa-bevallásban tévesen a nulla százalékos belföldi értékesítés sorában szerepeltette.
Az APEH ellenőrzései során kiderült, hogy ezen konstrukcióhoz kapcsolódva jó néhány szabályozási anomália létezik, amelyeket igyekeztek megnyugtatóan rendezni.
Szigorított áfaszabályok
| Jogszabályváltozások a támogatásokkal kapcsolatban Ez év januárjától változtak a szabályok. Ettől kezdve ugyanis a nem áfaköteles államháztartási támogatást a törvény úgy értelmezi, mintha adólevonásra nem jogosító, tehát tárgyi adómentes tevékenységből származó bevétel volna. Vagyis megszűnt az a tavaly év végéig hatályban lévő szabály, amely alapján az áfamentes államháztartási támogatásból fedezett beszerzések áfáját vissza lehetett igényelni, tehát így a támogatás ténylegesen a támogatási összeg plusz a ráeső áfa volt. Fontos változás az is, hogy a támogatás miatt alkalmazott arányosítást nem a tevékenység egészére, hanem csak a konkrét támogatott tevékenységre nézve kell elvégezni. Egyedi termék beszerzéséhez kapott támogatás esetén ezen túl a termék áfájának akkora hányada igényelhető vissza, amekkora részt a nettó beszerzési árból a saját forrás fedezett. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a beszerzési árból le kell vonni a támogatás összegét, s a különbséget el kell osztani a beszerzési árral. Vagyis, ha mondjuk egy terméket 100 százalékban áfamentes támogatásból fizetnek ki, akkor áfát egyáltalán nem lehet levonni. Ha viszont a termék árának csak a 30 százalékát fedezte a kapott támogatás, akkor a beszerzési árra jutó áfa 70 százaléka lesz levonható. Érdemes azt is tudni, hogy az adóköteles tevékenységet finanszírozó támogatás esetén az adóköteles tevékenységből származó nettó – áfa nélküli – bevételek és az ezen bevételek támogatással növelt összegének hányadosa a visszaigénylési áfahányados. |
Szolnoki Béla, a BDO Kontroll Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója ugyanakkor arra is felhívja a támogatásban részesülők figyelmét, hogy az ilyen források felhasználásának ellenőrzését forrás oldalról nem az APEH, hanem a Nemzeti Alap, a Sapard Hivatal, valamint az ISPA és Phare Végrehajtó Szervezetek végzik. Ami annyit jelent, hogy a források felhasználóinak fel kell készülni az eredeti támogatási jogcím megvalósulásának igazolására ilyen oldalról is.
Az adószakértő szerint az adóhatósági múltbeli és jövőbeli ellenőrzésnél is érdemes figyelni arra, hogy a támogatások adózási kezelése a társasági adónál sajátos. Nem lehet ugyanis a társasági adó alapját csökkenteni a kapott támogatással – vagyis magyarul társasági adó terheli –, ha a támogatás nem adózótól származik, továbbá jogszabályon, nemzetközi megállapodáson alapul. [Ilyenkor nem alkalmazható a Tao. tv. 7. § (1) ly) pontja.]
Szolnoki Béla felhívja a támogatásban részesülők figyelmét arra is, hogy az általános forgalmi adó szabályai jelentésen szigorodtak ez évtől, illetve hátrányosabbá váltak. Az adóköteles termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz beszerzett részben támogatásból finanszírozott eszközök esetén a támogatásra eső részre jutó áfa arányosan nem levonható. Erre nagyon figyelni kell, mert az adószakértő szerint a későbbi években jelentős adómegállapítások származhatnak belőle. A költségvetési törvény – 2003. évi CXVI. Tv. – 122. paragrafusa az ilyen támogatásokat nem sorolja fel kivételként.
Kiemelten kell említeni a – részben – támogatásból megvalósuló eszköz beruházáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfaarányosítási kötelezettségét annak bonyolultsága miatt. Ráadásul az arányosítás szabályait már az előlegre is alkalmazni kell. Külön probléma, hogy – az áfatörvény 38. §. (1) bekezdés b) pontja alapján történt – nem tételes elkülönítés esetén, ha emellett van áfamentes értékesítés is, két hányad keletkezik, s ezek közül melyiket kell alkalmazni a tárgyi eszközre vonatkozó előzetes áfa arányosításakor.
Kérdés, hogy egyáltalán hogyan veendő figyelembe a tárgyi eszköz előzetes áfamegosztás szabálya, különösen akkor, ha értékesítésre kerül a beszerzett eszköz, s még inkább, ha olyan eszköz kerül értékesítésre, amelynél a levonási tilalom a 38. § (1) bekezdés a) pontja miatt áll fenn.
A módosítás értelmezése során a támogatás áfája kérdésben érintett ügyfelek több esetben problematikusnak tartják jogszabály szószerinti értelmezése alapján a levonási jog, illetve a levonási hányad meghatározását, ami feltehetően újabb értelmezéseket is eredményezhet – hangsúlyozta Szolnoki Béla.
