Üzleti tippek

Az EP–választás és az európai frakciók

admin

2004. 03. 02. 16:52

Az Európai Parlament tagjai ma már közvetlenül az állampolgárokat képviselik. A nemzeti parlamentekhez hasonlóan az euroképviselők is pártfrakciókban tevékenykednek, munkájukat politikai csoportokban egyeztetett álláspontok és feladatok szerint végzik. Ez azonban nem volt mindig ilyen magától értetődő, csak azután következett be, hogy 1979-ben vezették a képviselők közvetlen választását.

Az európai választások annyiban hasonlítanak a nemzeti parlamenti választásokhoz, hogy azokon általában ugyanazok a politikai erők versengenek. A fő különbség ugyanakkor az, hogy a bekerülő nemzeti pártok képviselői az Európai Parlamentben a többi tagállam hasonló értékeket valló pártjaival nagyobb frakciókba, európai szintű politikai csoportokba tömörülnek. Az Európai Parlamentben ma már általában nem is a nemzeti, hanem a politikai hovatartozás határozza meg, hogy az egyes képviselők milyen álláspontot foglalnak el.

Az egységes európai pártfrakciók megléte ellenére, az európai választások ma még az egyes tagállamokban eltérő feltételek szerint zajlanak. Bár történtek kísérletek az egységes európai választási rendszer kialakítására, csupán közös alapelvek kidolgozásáig jutottak. Ezek szerint döntenek a tagállamok, hogy milyen nemzeti választási módszert alkalmaznak. A legfontosabb hasonlóság mégis a választási rendszerek között, hogy ma már minden tagállam az arányos képviselet elve alapján azokat ki. Az egységesítés irányába mutat, hogy az európai választásokon minden választókorú EU állampolgár választhat és választható, mégpedig abban az országban, ahol éppen lakik.

A politikai csoportok döntenek a Parlament legfontosabb tisztségviselőiről, testületeinek összetételérő, rajtuk múlik, hogy kit választanak meg a Parlament elnökének, alelnökének, és ők egyeznek meg a parlamenti bizottságok összeállításáról.

Az egyes politikai csoportok általában a hasonlóan gondolkodó, egymáshoz közel álló politikai értékrendet valló európai parlamenti képviselők hozzák létre. Alapfeltétel, hogy a politikai csoportoknak tükrözniük kell nemzetközi jellegüket, ezért tagjaiknak legalább két tagállamból kell jönniük. Ezt az elvet erősíti az a kritérium, hogy minél több tagországból képviseltetik magukat egy frakcióban, annál kevesebb tag szükséges annak létrehozásához. Legalább 23 képviselő kell egy politikai csoport megalakításához, ha a tagok csak két tagállamból érkeznek, de 18 fő is elég, ha három tagállam, sőt 14 fő is elég, ha négy vagy annál több tagállam képviseli magát a tömörülésben.

A politikai csoportok a választásokat követően alakulnak újjá, vagy jönnek létre. Vannak évtizedek óta működő politikai csoportok, de vannak olyanok is, amelyek csak egy-egy parlamenti ciklusra állnak össze. Az Európai Parlament munkáját a tradícionálisan nagyszámú frakciók, a ma már nevükben is európai szintű pártokká formálódott pártszövetségek határozzák meg.

Ilyen például a szocialista, szociáldemokrata pártokat tömörítő Európai Szocialista Párt (PSE) és a kereszténydemokrata, konzervatív irányzatú pártok többségét magába foglaló Európai Néppárt (PPE-DE). A két nagy politikai csoport domináns szerepét mutatja, hogy külön-külön általában a mandátumok egynegyedével-egyharmadával rendelkeznek, együtt pedig rendszeresen több, mint 60 százalékát birtokolják a képviselői helyeknek. Ők az egydüliek, akiknek általában mind a 15 tagállamból vannak tagjaik, és méretükből adódóan nemcsak a döntések meghozatalában van meghatározó szerepük, de a Parlament vezetőit is hagyományosan ők jelölik.

A két nagy mellet általában visszatérően stabil frakciókkal bírnak még a liberálisok, a kommunista, baloldali értékeket valló Egyesült Baloldal, az elmúlt egy-két évtizedben megerősödő zöldek, valamint a föderációval szemben a nemzetek együttműködését előtérbe helyező euroszekptikusok csoportjai. Rajtuk kívül minden parlamenti ciklusban elő szokott fordulni 2-3 ad hoc politikai csoportosulás is.


Az Európai Parlament politikai összetétele az 1999-2004-es parlamenti ciklusban

• Európai Néppárt (PPE-DE European People’s Party and European Democrats) 233 fő

Európai Szocialista Párt (PSE Party of European Socialists) 179 fő

Európai Liberális Demokraták (ELDR – European Liberal Democrat and Reform Party) 53 fő

Zöldek (Verts/ALE – Greens/ European Fre Alliance) 45 fő

Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal Konföderáció (GUE/NGL – European United Left / Nordic Green Left) 44 fő

Unió a Nemzetek Európájáért (UEN – Union for a Europe of Nations) 22 fő

• Demokráciák és Különbségek Európája (EDD – Europe of Democracies and Diversities) 18 fő

• Függetlenek 32 fő

Összesen 626 fő

Források: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról – Magyar Országgyűlés, 2002, Ötödik kiadás; Buxinfo.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.