| Kapcsolódó jogszabályok az Opten Kft.-től: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről |
A tipikus alkalmi munkák közé tartozik a mezőgazdasági idénymunka, a segédmunka a különféle szolgáltatást végzők mellett – például a festés-mázolás, villanyszerelés, lakatosmunka – és a felszolgálás. Alkalmi munkást legálisan a munka törvénykönyve, a közalkalmazotti és köztisztviselői törvények hatálya alá eső munkáltatók foglalkoztathatnak. A munkaadó és a munkavállaló között egy napra szóló szabályos munkaszerződés jön létre, ha előbbi az AM könyv adott naphoz tartozó rovatait kitölti, a dolgozó aláírásával igazolja, hogy megkezdte a munkát, a munkaadó pedig a nap végén beragasztja a kifizetett bér után járó közteherjegyet, és azt aláírásával hitelesíti.
A munkahelyen kell tartani
Az alkalmi munkavállalási könyv közokirat, abba bejegyzést csak a kiállító és a munkaadó tehet. A könyvet mindig a munkahelyen kell tartani. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltató egyszerre több, de folyamatosan legfeljebb öt napig alkalmazza a dolgozót. Az alkalmi munkavállalói könyv tulajdonosa egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt, egy éven belül maximum 90 napig létesíthet munkaviszonyt ugyanazzal a munkáltatóval. Több munkaadónál egy naptári éven belül pedig 120 napot dolgozhat. Minden könyv egy évre szól, tulajdonosának minden évben január 15-ig kell leadnia az illetékes munkaügyi kirendeltségen, amely a hónap végéig a munkaviszony időtartamáról és az ellátási alapról igazolást ad ki.
Alkalmi munkást foglalkoztató munkáltatónak nem kell a személyi jövedelemadó-előleg meghatározásával, levonásával és igazolásával foglalkoznia, mivel ez irányú kötelezettségeit, továbbá a foglalkoztatással kapcsolatos járulékok fizetését a közteherjegy vásárlásával, majd az alkalmi munkavállalói könyvbe ragasztásával teljesítheti. A munkáltató a közteherjegyet bármely postán beszerezheti. A jelenlegi szabályozás öt munkadíjsávot és ettől függően öt közteherjegy és ellátási sávot határoz meg. Az egynapos alkalmi munkáért fizethető legmagasabb bér 3100–4000 forint, ennél több nem lehet, mert akkor a jogszabályok szerint már rendes munkaszerződést kell kötni.
|
Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) |
A közteherjegy értéke (Ft/nap) |
Az ellátási alap (Ft/nap) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1. 1200-1599 |
500 |
1370 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. 1600-2099 |
800 |
1830 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3. 2100-2599 |
1000 |
2460 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4. 2600-3099 |
1200 |
3300 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5. 3100-4000 |
1500 |
4140 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forrás: Foglalkoztatási Hivatal | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ha az alkalmi foglalkoztató a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélkülit alkalmaz, kedvezményben részesülhet: csökkentett értékű közteherjegyet alkalmazhat a kifizetett munkabér után. Ennek értéke a legalacsonyabb jövedelmi sávban kétszáz, a legmagasabban nyolcszáz forint. Az általános és a csökkentett értékű közteherjegyek értéke közötti különbözetet a Munkaerő Piaci Alap átvállalja. A támogatás igénybevétele esetén a munkavállalónak a munka megkezdése előtt nyilatkoznia kell arról, hogy nyilvántartott munkanélküli, és erről a munkaadónak is meg kell győződnie.
|
Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai, ha a munkáltató a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személyt foglalkoztat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) |
A közteherjegy értéke (Ft/nap) |
Az ellátási alap (Ft/nap) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1. 1200-1599 |
200 |
1370 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. 1600-2099 |
400 |
1830 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3. 2100-2599 |
500 |
2460 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4. 2600-3099 |
600 |
3300 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5. 3100-4000 |
800 |
4140 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forrás: Foglalkoztatási Hivatal | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerű adminisztráció
Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatónak mindössze egy egyszerű nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a munkavégzés idejét, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását. Emellett nem kell bejelentenie a hatóságoknál alkalmi munkásait. Ha a munkáltató csökkentett közteherjegy lerovására is jogosult, akkor a munkanélküliekről egy külön formanyomtatványon kell a nyilvántartását vezetnie, amelyet minden év január tizenötödikéig el kell juttatnia a székhelye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségnek.
Az alkalmi munkavállalót a beragasztott közteherjegyek alapján egészségügyi szolgáltatás, és nyugdíjra jogosító szolgálati idő illeti meg. A négyszázalékos egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie, ezért az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira – a baleseti táppénzt kivéve – nem jogosult, és betegszabadság sem illeti meg. A kifizetett munkabérnek megfelelő ellátási alapként megállapított összeg a nyugdíj és a munkanélküli ellátás alapja is.
Ha a munkavállaló éves jövedelme nem haladja meg a 434 ezer forintot, és egyéb bevallásköteles jövedelme nincs, akkor az így szerzett bért nem kötelező bevallani. Mivel az alkalmi foglalkoztatás munkaviszony, a munkavállaló ennek segítségével két év alatt összegyűjtheti a munkanélküli ellátáshoz szükséges kétszáz napot.
