A 2004-ben induló újabb pályázati körben Magyarország már teljes jogú tagállamként mintegy 30 millió euró uniós forrást használhat fel az EQUAL keretében hátrányos helyzetű emberek képzésére és foglakoztatására. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) által 2003-ban kidolgozott magyar EQUAL program tervezete – többek között – különös figyelmet fordít a segítő családtagként munkát végző nők képzésére. Mint Fülöp Edit, az FMM Foglalkoztatási és Stratégiai Főosztályának munkatársa elmondta, a segítő családtagként munkát végző nők képzése eddig kevéssé jelent meg a különböző munkaerő-piaci programokban. „A vállalkozó nők képzése nemcsak a versenyképes üzleti ismeretek elsajátítását, vagy az információs és kommunikációs eszközök használatához kapcsolódó készségek fejlesztését jelenti. Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy növekedjék a vállalkozó nők munkaerő-piaci részvételét segítő szolgáltatások száma.”
A magyar EQUAL program az Európai Unióban jól bevált módszerek alapján működik: az elvesztett munkahelyek pótlását szolgáló új munkahelyeket a nem hagyományos foglalkoztatás valamely formájában kívánják megoldani, így például önfoglalkoztatás, részmunkaidős foglalkoztatás, ideiglenes munkahelyek, határozott idejű munkaszerződések, távmunka programok révén. Ezekre a megoldásokra Magyarországon is nagy szükség van, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkaképes korú nők több mint 10 százaléka gyes, illetve gyed miatt van távol a munkahelyétől, és bár törvény garantálja, hogy az ellátás lejárta után visszatérhetnek munkahelyükre, több mint harmaduk nem tud munkába állni.
Sajnos a munkaerőpiacon minden korosztály és iskolázottsági szint esetében tapasztalható a nők szegregációja, amelyet fenntartanak és újratermelnek a hagyományos, társadalmi nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák és előítéletek – hangsúlyozza Milánkovics Kinga, a Gödöllői Regina-csoport munkatársa. A civil kezdeményezés – függetlenül mindenféle politikai és vallási irányzattól – éppen azzal a céllal jött létre, hogy segítse a Gödöllőn és környékén élő nőket, családanyákat a helyi képzésekkel és helyi munkalehetőségek felkutatásával. Milánkovics Kinga szerint a nők munkaerőpiacon maradását, illetve visszatérését elsősorban a szociális infrastruktúrához, a személyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya akadályozza, amelyek segítenék a nőket a családi és munkahelyi kötelezettségeik összehangolásában.
Jelenleg Magyarországon a hátrányos helyzetű nők két leginkább érintett csoportja a gyesről, illetve gyedről visszatérni kívánók, valamint a 40 év feletti munkanélküliek. A 40 év feletti munkanélkülivé vált nők problémája némileg más típusú, mint a fiatalabb korosztályé – mondja Bottáné Gajdon Nárcisz, a Főnix Újrakezdő Nők Országos Egyesületének elnöke. Az idősebb emberek körében komoly identitászavart okoz a munkanélküliség: szégyellik, hogy nincs munkájuk, és ezért nem is kérnek segítséget. Pedig a falusi kisközösségek sokat tehetnének azért, hogy a civil szervezetek programjai ismertté váljanak az idősebbek körében is.
A szolgáltatásokhoz való hozzáférést a potenciális kereslet növelésével és a rendelkezésre álló szolgáltatások formáinak kiszélesítésével lehetne támogatni. Az ilyen és ehhez hasonló törekvések számára indult a nők munkaerőpiacon való maradását, illetve visszatérést segítő Phare-program. Mint Bátkiné Juhász Judit, az FMM Európai Integrációs Főosztályának munkatársa elmondta, a „Nők munkaerő-piaci reintegrációja” című program végrehajtása 2002 februárjától indult. A Pályázati Alap vissza nem térítendő támogatás formájában nyújt lehetőséget a munkavállalásra vagy az önfoglalkoztatásra felkészítő kísérleti projektek megvalósítására. A pályázóknak képzést és foglalkoztatást kell teremteniük a gyesen, gyeden lévő, valamint az elhelyezkedés szempontjából igen hátrányos helyzetű 40 év feletti nők számára.
Magyar Péter: Orbánnak, Pintérnek és az összes politikai felelősnek le kell mondania
A Belügyminisztérium előtt tartott tüntetést Magyar Péter és a Tisza Párt a gyermekvédelemért, és a kormány lemondásáért.
