A 2004-ben induló újabb pályázati körben Magyarország már teljes jogú tagállamként mintegy 30 millió euró uniós forrást használhat fel az EQUAL keretében hátrányos helyzetű emberek képzésére és foglakoztatására. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) által 2003-ban kidolgozott magyar EQUAL program tervezete – többek között – különös figyelmet fordít a segítő családtagként munkát végző nők képzésére. Mint Fülöp Edit, az FMM Foglalkoztatási és Stratégiai Főosztályának munkatársa elmondta, a segítő családtagként munkát végző nők képzése eddig kevéssé jelent meg a különböző munkaerő-piaci programokban. „A vállalkozó nők képzése nemcsak a versenyképes üzleti ismeretek elsajátítását, vagy az információs és kommunikációs eszközök használatához kapcsolódó készségek fejlesztését jelenti. Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy növekedjék a vállalkozó nők munkaerő-piaci részvételét segítő szolgáltatások száma.”
A magyar EQUAL program az Európai Unióban jól bevált módszerek alapján működik: az elvesztett munkahelyek pótlását szolgáló új munkahelyeket a nem hagyományos foglalkoztatás valamely formájában kívánják megoldani, így például önfoglalkoztatás, részmunkaidős foglalkoztatás, ideiglenes munkahelyek, határozott idejű munkaszerződések, távmunka programok révén. Ezekre a megoldásokra Magyarországon is nagy szükség van, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkaképes korú nők több mint 10 százaléka gyes, illetve gyed miatt van távol a munkahelyétől, és bár törvény garantálja, hogy az ellátás lejárta után visszatérhetnek munkahelyükre, több mint harmaduk nem tud munkába állni.
Sajnos a munkaerőpiacon minden korosztály és iskolázottsági szint esetében tapasztalható a nők szegregációja, amelyet fenntartanak és újratermelnek a hagyományos, társadalmi nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák és előítéletek – hangsúlyozza Milánkovics Kinga, a Gödöllői Regina-csoport munkatársa. A civil kezdeményezés – függetlenül mindenféle politikai és vallási irányzattól – éppen azzal a céllal jött létre, hogy segítse a Gödöllőn és környékén élő nőket, családanyákat a helyi képzésekkel és helyi munkalehetőségek felkutatásával. Milánkovics Kinga szerint a nők munkaerőpiacon maradását, illetve visszatérését elsősorban a szociális infrastruktúrához, a személyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya akadályozza, amelyek segítenék a nőket a családi és munkahelyi kötelezettségeik összehangolásában.
Jelenleg Magyarországon a hátrányos helyzetű nők két leginkább érintett csoportja a gyesről, illetve gyedről visszatérni kívánók, valamint a 40 év feletti munkanélküliek. A 40 év feletti munkanélkülivé vált nők problémája némileg más típusú, mint a fiatalabb korosztályé – mondja Bottáné Gajdon Nárcisz, a Főnix Újrakezdő Nők Országos Egyesületének elnöke. Az idősebb emberek körében komoly identitászavart okoz a munkanélküliség: szégyellik, hogy nincs munkájuk, és ezért nem is kérnek segítséget. Pedig a falusi kisközösségek sokat tehetnének azért, hogy a civil szervezetek programjai ismertté váljanak az idősebbek körében is.
A szolgáltatásokhoz való hozzáférést a potenciális kereslet növelésével és a rendelkezésre álló szolgáltatások formáinak kiszélesítésével lehetne támogatni. Az ilyen és ehhez hasonló törekvések számára indult a nők munkaerőpiacon való maradását, illetve visszatérést segítő Phare-program. Mint Bátkiné Juhász Judit, az FMM Európai Integrációs Főosztályának munkatársa elmondta, a „Nők munkaerő-piaci reintegrációja” című program végrehajtása 2002 februárjától indult. A Pályázati Alap vissza nem térítendő támogatás formájában nyújt lehetőséget a munkavállalásra vagy az önfoglalkoztatásra felkészítő kísérleti projektek megvalósítására. A pályázóknak képzést és foglalkoztatást kell teremteniük a gyesen, gyeden lévő, valamint az elhelyezkedés szempontjából igen hátrányos helyzetű 40 év feletti nők számára.
Verőemberek, korrupció, maffiakapcsolatok és gyorsan gazdagodó Vucic-koma: Szerbiában morális alapú az elnök politikai problémája
Morálisan megrendült Aleksandar Vucic elnök és az általa irányított Szerb Haladó Párt (SZHP) hatalma, immár korrupciós vizsgálat is zajlik az újvidéki vasútállomás előtetőjének tavalyi leomlása miatt.
