Üzleti tippek

Pályázatírási tanácsok a bírálótól

admin
admin

2003. 07. 03. 00:00

Brüsszeli pályázatbíráló szakértőnk szerint nem szabad szerénynek lenni az uniós támogatások igénylésekor, ám mindenekelőtt ügyelni kell arra, hogy a projekt tudományos és technológiai minősége kielégítse a legmagasabb színvonalú szakmai igényeket. És ne feledjük: a tervezett projekt legyen megvalósítható és ez derüljön ki a pályázati anyagból.

Az EU6-os keretprogram pályázati felhívásai
Az EU aktuális pályázati felhívásai és annak összefoglaló részletei a „The 6th Framework Programme in brief” címen tölthetők le a http://fp6.cordis.lu/fp6/home.cfm honlapról. A kiadvány célja, hogy rövidített áttekintést adjon az EU6 Kutatási és Fejlesztési Keretprogram alapvető jellemzőiről. A leírás alkalmas a teljes program áttekintésére, a támogatási lehetőségek megismerésére, a támogatott témakörök tematikus áttekintésére, a lehetséges projektek felépítésére. Lehetővé teszi, hogy a pályázók könnyebben találják meg az elképzeléseik és terveik megvalósítására legalkalmasabb pályázási módokat. Egy-egy speciális területre vonatkozó részletesebb információkhoz is eljuthatunk a honlapon található további kapcsolat-címek segítségével. Az EU6-os keretprogramot három fő tevékenységi körben, körönként pedig számos prioritással hirdették meg.

Számos pályázat bírálatát követően összegződtek tapasztalataim, melyekből néhány jellemző és általam fontosnak vélt szempontot a következőkben bemutatok. Az Európai Unió által meghirdetett 6. keretprogramban a pályázati lehetőségek széles választéka áll a vállalkozások rendelkezésére, amelyekhez – a régiek mellett – új pályázatértékelési módszereket is kidolgoztak.

A bírálati rendszer alapelvei között szerepel a minőség, vagyis a tudományos, műszaki, szervezési szempontok legmagasabb szintű figyelembevétele. Az átláthatóság annak érdekében, hogy a bírálat és a támogatás odaítélésének folyamata minden érdekelt számára világosan átlátható legyen, miközben a bírálatról a pályázat készítője részletes és szakmailag korrekt, kielégítő írásos visszajelzést kap. Az esélyegyenlőség a pályázat eredetétől és a készítő kilététől független elbírálást biztosítja. A pártatlanság alatt azt értik, hogy a bírálat során csak a pályázatban szakmailag összefoglalt anyagot veszik figyelembe, és ennek megfelelően csak a pályázat érdemei alapján döntenek. A hatékonyság és a gyorsaság azért került megfogalmazásra, hogy törekedjenek a bírálat minőségi mutatóinak megtartása mellett a lehető legrövidebb időtartamot igénylő bírálatra a közpénzek hatékony kezelése mellett. Új elem a pályázatok bírálatánál az etikai szempontok figyelembevétele. Bármely általános etikai szempont sértése kizárást eredményez.

A pályázatok bírálata

Egy pályázat bírálata három fő részből áll. Az első fokozatban azt vizsgálják, hogy megfelel-e a pályázat a pályázati kiírás célkitűzéseinek. Ebben a vizsgálati fordulóban főállású uniós szakemberek vesznek részt. A második fordulóban a bírálatot független szakemberek végzik. A szakembereket – a bírálandó pályázatok ismeretében – az adott témakörért felelős uniós szakértők válogatják össze, az EU-ban nyilvántartott adatbázis segítségével. Ebben a fordulóban a bírálatot öt, egyes esetekben hat bírálati szempont alapján készítik el. Így például itt vizsgálják a műszaki, tudományos, innovatív, gazdasági, szervezési stb. szempontokat. A harmadik fordulóban az elfogadásra javasolt pályázatokat egy kibővített bizottság vizsgálja felül, és itt döntik el az adott héten feldolgozott pályázatok közül a támogatásra javasoltak körét. Egy héten, egy időben, 80–100 független szakember dolgozik, 20–25 munkabizottságban. Egy munkabizottság négy független szakemberből plusz egy EU-s alkalmazottból áll. Egy bizottság naponta négy pályázatot bírál el.


Általános észrevételek:
A pályázat szakmai része tartalmazzon tömör és hatékony irodalom feldolgozást, amiben jelenjen meg a téma időszerűsége és jelentősége.
A pályázat tartalmazzon új célkitűzéseket, legyen magas az innovatív tartalma (a legtöbb elutasítás oka a mérsékelt innovatív tartalom).
Különösen a munkaprogram összeállításában legyenek konkrét, jól definiált feladatok.
Módszertanilag legyen jól kidolgozott, derüljön ki, hogy a részfeladatok hogyan épülnek egymásra.
A célkitűzés megvalósíthatósága legyen bizonyított (tisztázott elvi kérdések, a szükséges eszközök és technikai háttér megléte stb.).
Legyen érthető az adott szakterületen nem specialista szakemberek számára. (Ne feledjük, hogy a pályázat bírálója nagy valószínűséggel nem külön szakértője az adott területnek.)
A projekttel kapcsolatos észrevételek:
A projekt tudományos és technológiai minőség, korszerűség, tudományos jelentőség szempontjából elégítse ki a legmagasabb színvonalú szakmai igényeket.
Tartalmazzon eredeti felvetéseket, eddig még meg nem valósított, új gondolatokat.
Módszertani megközelítés szempontjából feleljen meg a klasszikus kutatási fejlesztési szempontoknak, felépítése legyen logikus.
A tervezett projekt legyen megvalósítható és ez derüljön ki a pályázati anyagból.
A kutatóhelyre vonatkozó megjegyzések:
Ajánlatos bizonyítani a kutatócsoport minőségét (a kutatóhely színvonala legyen egyértelműen dokumentálva). Fontos, hogy referenciával rendelkező ismert kutatóhelyek is legyenek a konzorciumban. Ez növeli a bizalmat a projekt megvalósíthatóságával kapcsolatban.
A pályázók hitelesen mutassák be a projekthez kapcsolódó szakértelmüket, tudományos és kutatói tapasztalataikat. (Gyártmányok, szabadalmak, megvalósított gondolatok.)
Részletesen mutassák be a projekt megvalósításához rendelkezésre álló infrastruktúrát. Konzorcium esetén legyen világos, hogy a résztvevők milyen mértékben egészítik ki egymást.
A bemutatott tudományos együttműködések, nemzetközi tevékenységek növelik a bizalmat a pályázattal kapcsolatban.
A pályázóval kapcsolatos hasznos ajánlatok:
A pályázók kutatói tapasztalatait részletesen be kell mutatni. Ennek lehetséges módja a közlemények, a szakirodalmi tevékenység, a szabadalmak stb. szakszerű összefoglalása.
Jó hatású a motiváció, a jó hozzáállás, az alkalmasság bemutatása. Ez ne legyen túlzó, de ne is legyen károsan szerény. A projekt láthatóan jelentsen kihívást.

Az értékelési rendszer

Az értékelési rendszer öt fő kritériumot foglal magában, kritériumonként a bíráló 0–5-ig ad értékelő jegyeket. A végső állásfoglalást tükrözi az „overall mark”, mely nem feltétlenül jelenti az összes jegy átlagát, de kommentárral kell kiegészíteni. Ezt az „overall mark”-ot súlyozó tényezővel szorozzák és az öt súlyozott tényező összege adja ki a végeredményt (max 50 pont). Az értékelés során a bírálók kizárólag a leírt anyagot értékelik, semmilyen kiegészítő információt nem vesznek figyelembe.

A bírálatok során az öt fő kritérium teljesülését vizsgálják a bírálók. Mindenekelőtt a tudományos-technikai minőséget és innováció tartalmat. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb pályázati kiírás esetében ez az egyik legmagasabb igényű kritérium. Jellemző, hogy a kívánatos küszöbérték a legtöbb esetben 4 egész. Lényeges szempont, hogy a pályázó rendelkezik-e a sikeres megvalósításhoz szükséges képességekkel, irányítással, forrásokkal, partnerekkel. Ebbe a csoportba tartozik a laboratóriumi háttér, a szükséges eszközök megléte, a szakmai hozzáértés biztosítása. Ugyancsak itt vizsgálják a kutatási folyamat irányításához szükséges szervezet meglétét. Ebben a tárgykörben ellenőrzik a pénzügyi feltételeket és ugyancsak tekintetbe veszik, hogy az egyes partnerek milyen mértékben egészítik ki egymást szakmai és technikai igények alapján.

Nagyon lényeges kritérium az EU hozzáadott érték megléte és mibenléte. A pályázatoknak ebben a tekintetben is el kell érniük a 4-es küszöbértéket. Ez jelzi, hogy az unió különös gondot fordít arra, hogy az egyes megvalósított projektek ne csak a projekt kidolgozói számára legyenek hasznosak, hanem az EU minél több további tagja számára is. Természetesen fontos az adott program célkitűzéseinek kielégítése is, van olyan pályázati kiírás, melyben ez jelenti a legmagasabb küszöbértéket. A bírálók górcső alá veszik a pályázatban foglaltak piacképességét, versenyképességét, hasznosíthatóságát, elterjeszthetőségét.

Küszöbértékek

A pályázatok értékelésekor alapvetően a fent említett öt fő kritériumot vizsgálják. Az EU hozzáadott érték tekintetében azonban további részleteket is figyelembe vesznek. Így a kiválósági hálózatok esetében (Network of Excellence) vizsgálják az integráció elérésére tett erőfeszítések módját és mértékét, valamint megbecsülik a hálózat képességeit, hogy mi módon tudják a kiválósági kritériumokat teljesíteni. Vizsgálják, hogy a hálózat integrált kutatási feltételei és forrásai miként működtethetők a támogatási periódus lejárta után.

Az integrált projektekben (Integrated Projects) vizsgálják az EU-s célkitűzések érvényesülésének mértékét, a források teherbírását, hogy azok képesek-e jelentős módon hozzájárulni a versenyképesség megerősítéséhez vagy képesek-e társadalmi problémák megoldására. Hangsúlyt fektetnek továbbá az infrastruktúrával kapcsolatos integrációs kezdeményezésekre és azok hosszantartó hatásaira a Közösség pénzügyi támogatásának lejárta után.

Általánosságban elmondható, hogy az egyes pályázati változatokat az öt fő kritérium szerint vizsgálják és az egyes kritériumokat 0-tól 5-ig tartó jegyekkel méltányolják. Jellemző, hogy minden egyes kritériummal kapcsolatban a minimumértéket, a küszöböt, a 3-as osztályzat jelenti. Ettől eltérően tekintik az adott pályázati kiírást jellemző egyedi vonásokat, azok esetében ugyanis a küszöbérték = 4. Így pl. az Integrated Project esetében a tudományos és technológiai minőségnek kell minimum 4-nek lennie ahhoz, hogy a pályázat támogatható legyen. A Network of Excellence esetében az értékelésnek minimum 4 egésznek kell lennie az integráció foka és a tevékenység közös jellege esetében. Az egyes részletes határértékeket a pályázatok értékelésével foglalkozó útmutató tartalmazza. Ezen útmutatók szintén letölthetők a Cordis honlapról és egyediek minden egyes pályázati kiírásra vonatkozóan.










































 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

LAS VEGAS, NEVADA - OCTOBER 10:  LeBron James #23 and Lance Stephenson #6 of the Los Angeles Lakers celebrate after James made a shot against the Golden State Warriors and was fouled during their preseason game at T-Mobile Arena on October 10, 2018 in Las Vegas, Nevada. The Lakers defeated the Warriors 123-113. NOTE TO USER: User expressly acknowledges and agrees that, by downloading and or using this photograph, User is consenting to the terms and conditions of the Getty Images License Agreement.  (Photo by Ethan Miller/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.