| Az EU6-os keretprogram pályázati felhívásai Az EU aktuális pályázati felhívásai és annak összefoglaló részletei a „The 6th Framework Programme in brief” címen tölthetők le a http://fp6.cordis.lu/fp6/home.cfm honlapról. A kiadvány célja, hogy rövidített áttekintést adjon az EU6 Kutatási és Fejlesztési Keretprogram alapvető jellemzőiről. A leírás alkalmas a teljes program áttekintésére, a támogatási lehetőségek megismerésére, a támogatott témakörök tematikus áttekintésére, a lehetséges projektek felépítésére. Lehetővé teszi, hogy a pályázók könnyebben találják meg az elképzeléseik és terveik megvalósítására legalkalmasabb pályázási módokat. Egy-egy speciális területre vonatkozó részletesebb információkhoz is eljuthatunk a honlapon található további kapcsolat-címek segítségével. Az EU6-os keretprogramot három fő tevékenységi körben, körönként pedig számos prioritással hirdették meg. |
Számos pályázat bírálatát követően összegződtek tapasztalataim, melyekből néhány jellemző és általam fontosnak vélt szempontot a következőkben bemutatok. Az Európai Unió által meghirdetett 6. keretprogramban a pályázati lehetőségek széles választéka áll a vállalkozások rendelkezésére, amelyekhez – a régiek mellett – új pályázatértékelési módszereket is kidolgoztak.
A bírálati rendszer alapelvei között szerepel a minőség, vagyis a tudományos, műszaki, szervezési szempontok legmagasabb szintű figyelembevétele. Az átláthatóság annak érdekében, hogy a bírálat és a támogatás odaítélésének folyamata minden érdekelt számára világosan átlátható legyen, miközben a bírálatról a pályázat készítője részletes és szakmailag korrekt, kielégítő írásos visszajelzést kap. Az esélyegyenlőség a pályázat eredetétől és a készítő kilététől független elbírálást biztosítja. A pártatlanság alatt azt értik, hogy a bírálat során csak a pályázatban szakmailag összefoglalt anyagot veszik figyelembe, és ennek megfelelően csak a pályázat érdemei alapján döntenek. A hatékonyság és a gyorsaság azért került megfogalmazásra, hogy törekedjenek a bírálat minőségi mutatóinak megtartása mellett a lehető legrövidebb időtartamot igénylő bírálatra a közpénzek hatékony kezelése mellett. Új elem a pályázatok bírálatánál az etikai szempontok figyelembevétele. Bármely általános etikai szempont sértése kizárást eredményez.
A pályázatok bírálata
Egy pályázat bírálata három fő részből áll. Az első fokozatban azt vizsgálják, hogy megfelel-e a pályázat a pályázati kiírás célkitűzéseinek. Ebben a vizsgálati fordulóban főállású uniós szakemberek vesznek részt. A második fordulóban a bírálatot független szakemberek végzik. A szakembereket – a bírálandó pályázatok ismeretében – az adott témakörért felelős uniós szakértők válogatják össze, az EU-ban nyilvántartott adatbázis segítségével. Ebben a fordulóban a bírálatot öt, egyes esetekben hat bírálati szempont alapján készítik el. Így például itt vizsgálják a műszaki, tudományos, innovatív, gazdasági, szervezési stb. szempontokat. A harmadik fordulóban az elfogadásra javasolt pályázatokat egy kibővített bizottság vizsgálja felül, és itt döntik el az adott héten feldolgozott pályázatok közül a támogatásra javasoltak körét. Egy héten, egy időben, 80–100 független szakember dolgozik, 20–25 munkabizottságban. Egy munkabizottság négy független szakemberből plusz egy EU-s alkalmazottból áll. Egy bizottság naponta négy pályázatot bírál el.
| Általános észrevételek: A pályázat szakmai része tartalmazzon tömör és hatékony irodalom feldolgozást, amiben jelenjen meg a téma időszerűsége és jelentősége. A pályázat tartalmazzon új célkitűzéseket, legyen magas az innovatív tartalma (a legtöbb elutasítás oka a mérsékelt innovatív tartalom). Különösen a munkaprogram összeállításában legyenek konkrét, jól definiált feladatok. Módszertanilag legyen jól kidolgozott, derüljön ki, hogy a részfeladatok hogyan épülnek egymásra. A célkitűzés megvalósíthatósága legyen bizonyított (tisztázott elvi kérdések, a szükséges eszközök és technikai háttér megléte stb.). Legyen érthető az adott szakterületen nem specialista szakemberek számára. (Ne feledjük, hogy a pályázat bírálója nagy valószínűséggel nem külön szakértője az adott területnek.) A projekttel kapcsolatos észrevételek: A projekt tudományos és technológiai minőség, korszerűség, tudományos jelentőség szempontjából elégítse ki a legmagasabb színvonalú szakmai igényeket. Tartalmazzon eredeti felvetéseket, eddig még meg nem valósított, új gondolatokat. Módszertani megközelítés szempontjából feleljen meg a klasszikus kutatási fejlesztési szempontoknak, felépítése legyen logikus. A tervezett projekt legyen megvalósítható és ez derüljön ki a pályázati anyagból. A kutatóhelyre vonatkozó megjegyzések: Ajánlatos bizonyítani a kutatócsoport minőségét (a kutatóhely színvonala legyen egyértelműen dokumentálva). Fontos, hogy referenciával rendelkező ismert kutatóhelyek is legyenek a konzorciumban. Ez növeli a bizalmat a projekt megvalósíthatóságával kapcsolatban. A pályázók hitelesen mutassák be a projekthez kapcsolódó szakértelmüket, tudományos és kutatói tapasztalataikat. (Gyártmányok, szabadalmak, megvalósított gondolatok.) Részletesen mutassák be a projekt megvalósításához rendelkezésre álló infrastruktúrát. Konzorcium esetén legyen világos, hogy a résztvevők milyen mértékben egészítik ki egymást. A bemutatott tudományos együttműködések, nemzetközi tevékenységek növelik a bizalmat a pályázattal kapcsolatban. A pályázóval kapcsolatos hasznos ajánlatok: A pályázók kutatói tapasztalatait részletesen be kell mutatni. Ennek lehetséges módja a közlemények, a szakirodalmi tevékenység, a szabadalmak stb. szakszerű összefoglalása. Jó hatású a motiváció, a jó hozzáállás, az alkalmasság bemutatása. Ez ne legyen túlzó, de ne is legyen károsan szerény. A projekt láthatóan jelentsen kihívást. |
Az értékelési rendszer
Az értékelési rendszer öt fő kritériumot foglal magában, kritériumonként a bíráló 0–5-ig ad értékelő jegyeket. A végső állásfoglalást tükrözi az „overall mark”, mely nem feltétlenül jelenti az összes jegy átlagát, de kommentárral kell kiegészíteni. Ezt az „overall mark”-ot súlyozó tényezővel szorozzák és az öt súlyozott tényező összege adja ki a végeredményt (max 50 pont). Az értékelés során a bírálók kizárólag a leírt anyagot értékelik, semmilyen kiegészítő információt nem vesznek figyelembe.
A bírálatok során az öt fő kritérium teljesülését vizsgálják a bírálók. Mindenekelőtt a tudományos-technikai minőséget és innováció tartalmat. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb pályázati kiírás esetében ez az egyik legmagasabb igényű kritérium. Jellemző, hogy a kívánatos küszöbérték a legtöbb esetben 4 egész. Lényeges szempont, hogy a pályázó rendelkezik-e a sikeres megvalósításhoz szükséges képességekkel, irányítással, forrásokkal, partnerekkel. Ebbe a csoportba tartozik a laboratóriumi háttér, a szükséges eszközök megléte, a szakmai hozzáértés biztosítása. Ugyancsak itt vizsgálják a kutatási folyamat irányításához szükséges szervezet meglétét. Ebben a tárgykörben ellenőrzik a pénzügyi feltételeket és ugyancsak tekintetbe veszik, hogy az egyes partnerek milyen mértékben egészítik ki egymást szakmai és technikai igények alapján.
Nagyon lényeges kritérium az EU hozzáadott érték megléte és mibenléte. A pályázatoknak ebben a tekintetben is el kell érniük a 4-es küszöbértéket. Ez jelzi, hogy az unió különös gondot fordít arra, hogy az egyes megvalósított projektek ne csak a projekt kidolgozói számára legyenek hasznosak, hanem az EU minél több további tagja számára is. Természetesen fontos az adott program célkitűzéseinek kielégítése is, van olyan pályázati kiírás, melyben ez jelenti a legmagasabb küszöbértéket. A bírálók górcső alá veszik a pályázatban foglaltak piacképességét, versenyképességét, hasznosíthatóságát, elterjeszthetőségét.
Küszöbértékek
A pályázatok értékelésekor alapvetően a fent említett öt fő kritériumot vizsgálják. Az EU hozzáadott érték tekintetében azonban további részleteket is figyelembe vesznek. Így a kiválósági hálózatok esetében (Network of Excellence) vizsgálják az integráció elérésére tett erőfeszítések módját és mértékét, valamint megbecsülik a hálózat képességeit, hogy mi módon tudják a kiválósági kritériumokat teljesíteni. Vizsgálják, hogy a hálózat integrált kutatási feltételei és forrásai miként működtethetők a támogatási periódus lejárta után.
Az integrált projektekben (Integrated Projects) vizsgálják az EU-s célkitűzések érvényesülésének mértékét, a források teherbírását, hogy azok képesek-e jelentős módon hozzájárulni a versenyképesség megerősítéséhez vagy képesek-e társadalmi problémák megoldására. Hangsúlyt fektetnek továbbá az infrastruktúrával kapcsolatos integrációs kezdeményezésekre és azok hosszantartó hatásaira a Közösség pénzügyi támogatásának lejárta után.
Általánosságban elmondható, hogy az egyes pályázati változatokat az öt fő kritérium szerint vizsgálják és az egyes kritériumokat 0-tól 5-ig tartó jegyekkel méltányolják. Jellemző, hogy minden egyes kritériummal kapcsolatban a minimumértéket, a küszöböt, a 3-as osztályzat jelenti. Ettől eltérően tekintik az adott pályázati kiírást jellemző egyedi vonásokat, azok esetében ugyanis a küszöbérték = 4. Így pl. az Integrated Project esetében a tudományos és technológiai minőségnek kell minimum 4-nek lennie ahhoz, hogy a pályázat támogatható legyen. A Network of Excellence esetében az értékelésnek minimum 4 egésznek kell lennie az integráció foka és a tevékenység közös jellege esetében. Az egyes részletes határértékeket a pályázatok értékelésével foglalkozó útmutató tartalmazza. Ezen útmutatók szintén letölthetők a Cordis honlapról és egyediek minden egyes pályázati kiírásra vonatkozóan.
 |
 |
