A magyar mezőgazdasági termelők és forgalmazók a tagság első napjától teljes joggal részt vehetnek a közösségi intervenciós rendszerben, illetve pályázhatnak exporttámogatásokra. A közösségi jogszabályok által biztosított intervenciósfelvásárlási árak, egyes termékek piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó támogatások, illetve az exporttámogatások érvényesek a magyar termelőkre, forgalmazókra is. Ennek eredményeként az értékesítési biztonság számottevően javul, a jelenleginél sokkal kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé válik a bevétel.
A közösségi társfinanszírozás mértékét tekintve szintén teljes jogú tagként részesülnek a magyar pályázók a vidékfejlesztési támogatásokból. A támogatás maximum 80 százalékáig felvihető közösségi hozzájárulási mértékkel a nemzeti költségvetés szempontjából még a jelenlegi szabályoknál is kedvezőbb társfinanszírozási feltételek vonatkoznak majd a támogatások jelentős részére. Teljes joggal, sőt a jelenlegi tagállamokénál kedvezőbb feltételekkel – esetenként alacsonyabb önrész mellett – pályázhatnak a hazai mezőgazdasági termelő és feldolgozó üzemek beruházási támogatásokra. A tagállamokban jelenleg elérhetőnél kiterjedtebb lesz a szaktanácsadási szolgálatok támogatásai által lefedett tevékenységek köre is: magába foglalja az üzleti tervek, támogatási pályázatok készítéséhez nyújtott segítséget. E támogatások, továbbá a vidékfejlesztés körébe tartozó egyéb beruházási támogatások forrása a Strukturális Alapokból Magyarország számára megítélt keret 18 százaléka.
A Strukturális Alapok 2004-2006 közötti teljes kerete Magyarország számára kötelezettségvállalási szinten 1,853 milliárd euró, tervezett kifizetések szintjén 944,9 millió euró. A két utóbb említett támogatással kapcsolatban a Külügyminisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy ezek alapvetően nemzeti társfinanszírozást igénylő támogatási formák. A támogatásra pályázó gazdálkodó több-kevesebb saját forrását is feltételezik. A forrásokat Magyarország középtávú fejlesztési tervének keretében térképezik fel. Bár az egyes igénylők, pályázók a támogatásokból a jelenlegi tagállamokéval azonos – sőt esetenként kedvezőbb – feltételekkel részesülhetnek, ugyanakkor a Magyarország számára 2006 végéig rendelkezésre álló nemzeti keretösszeg (egy lakosra vetítve) számottevően alacsonyabb, mint a jelenlegi tagállamok kerete.
Átmeneti időszakkal vezetik be Magyarországon a terület és állatállomány alapú közvetlen termelői támogatásokat. Ezek között a legjelentősebb – az összes közvetlen támogatás 88 százalékát kitevő – terület alapú támogatás, amelynek 100 százalékos szintje a 4,73 tonnás referenciahozamnál hektáronként 298 euró. A közösségi költségvetés által fedezett rész kilenc éves átmenet után, először évi 5, majd évi 10 százalékpontos növekedéssel, 2013-ban éri el az akkori közösségi jogszabályok szerinti 100 százalékos szintet. Lehetőség van azonban a közvetlen támogatásokat saját költségvetésből kiegészíteni. A nemzeti kiegészítés lehetőségének maximális kihasználása esetén a támogatási szint már a hetedik évben elérheti a 100 százalékot. Figyelembe kell azonban venni, hogy a terület alapú támogatások euróban kifejezett összege a referenciahozamok függvénye, így a jelenlegi tagállamokban sem egységes, hanem hektáronként 180-420 euró között változik. Lehetőség van termékenkénti (vagy termékcsoportonkénti) differenciált kiegészítésre is. Ebben az esetben minden egyes termék támogatási szintje olyan mértékben egészülhet ki, hogy az az adott termékre vonatkozóan
Magyarországon 2003-ban érvényben lévő, a közösségi közvetlen támogatásoknak megfeleltethető jogcímeken adott támogatási szintet 10 százalékkal haladhatja meg. A tárgyalások eredményeként a 2004-2006 közötti időszakban lehetőség lesz az EMOGA Garancia Részleg által biztosított vidékfejlesztési források egy részét átcsoportosítani a közvetlen támogatások kiegészítésére. Amennyiben az átcsoportosítással Magyarország élni kíván, úgy a vidékfejlesztési keretből átcsoportosított összeg nem haladhatja meg a kiegészítés mértékének 80 százalékát, azaz a legalább 20 százalékos nemzeti társfinanszírozást a közvetlen támogatások kiegészítésénél is alkalmazni kell. A közvetlen termelői támogatások kiosztásánál az első három évben lehetőség van egy egyszerűsített rendszer választására (nemzeti szinten). Ebben az esetben a Magyarország számára járó – adott évre vonatkozó átmeneti szintnek megfelelő – összes közvetlen támogatás a művelt mezőgazdasági terület alapján lenne szétosztható a termelők között. Természetesen ebben a rendszerben is alkalmazható lenne a fentiekhez hasonló nemzeti kiegészítés, a számítási módszerek szükséges kisebb változtatásaival. A „normál” vagy az egyszerűsített rendszer közti választást Magyarországnak a csatlakozás előtt be kell jelenteni az Európai Bizottságnak.
A Közös Agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó, részben vagy egészben közösségi finanszírozású támogatások mellett maximum 3 éves átmeneti ideig lehetőség lesz egyes, a csatlakozás idején futó nemzeti támogatások továbbvitelére is. Ezeket a támogatásokat a belépés napját követő 4 hónapon belül megfelelő módon be kell jelenteni az Európai Bizottságnál. A bejelentett támogatások közül a KAP szabályaival össze nem egyeztethetőket Magyarország köteles legkésőbb a tagság harmadik évének végéig megszüntetni. Az Európai Bizottság azonban a 3 év letelte előtt is vizsgálhatja ezen támogatásokat, és utasíthatja Magyarországot a megszüntetésükre. Ez azonban nem lehet visszamenőleges hatályú, tehát sem büntetéssel, sem a támogatást már felvett gazdálkodók visszafizetési kötelezettségével nem járhat.
„Tojt a fejünkre, egyből láttuk, hogy ez kampec” – így hasadt szét Baranyi Krisztina és az ellenzék szövetsége Ferencvárosban
Szinte az összes jelenlegi ellenzéki képviselő Baranyi Krisztina polgármester ellenében indul a IX. kerületi önkormányzati választáson, és megnyerték maguknak a Ferencvárost húsz évig irányító Gegesy Ferencet is. Miért döntöttek így, és mivel vádolják egymást a főszereplők? Utánajártunk.
