Üzleti tippek

A felkészületlen kis- és középvállakozások veszthetnek az uniós piacnyitással

admin
admin

2003. 05. 15. 00:00

Magyarország európai uniós csatlakozását követően nem kell piacnyitási sokktól tartani, a hazai kis- és középvállalkozások felkészültsége azonban nagyban meghatározza versenypozíciójukat és lehetőségeiket az unió piacán.

Gottfried Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az Erste Bank Rt.-nek az EU-csatlakozás hatásáról rendezett csütörtöki budapesti szemináriumán elmondta: a magyar gazdaság az elmúlt 10 évben olyan mértékben integrálódott az unió gazdaságába, hogy a tényleges tagság nem okoz sokkszerű versenykihívást. Hosszabb távon azonban pótlólagos növekedési lehetőséget biztosít a gazdaságnak és szereplőinek egyaránt. A helyettes államtitkár emlékeztetett rá, hogy a GDP növekedését évente 0,8 százalékponttal növelhetik a tagságból adódó előnyök.

Apatini Kornélné, a gazdasági tárca helyettes államtitkára a csatlakozás után felgyorsuló növekedés mellett említést tett a beruházások gyorsulásáról, a többlet a vállalkozások szerint évente 2,5-3,5 százalékpont között lehet.

A magyar és az EU-s vállalkozási szerkezet hasonlóságai között említette a kis- és középvállalkozások magas számát és a foglalkoztatásban játszott jelentős szerepét. Jelentős különbségnek nevezte ezzel szemben, hogy a magyar kkv-k szerepvállalása a GDP termelésében és az exportban jóval kisebb az EU vállalkozásainál és a kivitelben vállalt szerepük az utóbbi két évben rohamosan csökkent.

A magyar kkv-k gyengeségei között említette a helyettes államtitkár a technikai elmaradottság és a tőkehiány mellett a jogkövető magatartás gyengeségeit és az alulinformáltságot az EU piacain meglévő feltételeket illetően. Jelentős hátránya a magyar vállalkozásoknak, hogy még mindig hiányzik a modern értékesítési és marketingszemlélet és továbbra is magas az állami támogatottságra utaltság – tette hozzá.

A kkv-k erősségei között említette Apatini Kornélné, a kreativitást, az innovációs képességet és a gyors alkalmazkodási képességet.

Gottfried Péter emlékeztetett arra, hogy az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása területén az elmúlt 10 évben Magyarország elöl jár, csaknem teljesen liberalizálta az áruk, a szolgáltatások és a tőke mozgását. Hozzátette: az áruk többsége már ma is vámmentesen vesz részt a kereskedelemben. Nem kivétel ez alól a mezőgazdasági termékek köre sem, ahol a forgalom 60-70 százalékát vámok nélkül bonyolítják az EU és Magyarország között.

A helyettes államtitkár ezért úgy vélte, hogy Magyarország a szabadságjogok biztosítása területén tett intézkedéseivel a kötelezettségeiből már nagyobb részt vállalt, mint amit az EU vállal
az új lehetőségek és jogok biztosításával. Ezek közül kiemelte az uniós döntésekben való részvételt és a közösségi politikák alkalmazását.

A tényleges csatlakozásig történő felkészülés legjelentősebb feladatának az agrárpolitikai és a strukturális alapokhoz kapcsolódó intézményrendszer létrehozását nevezte és forradalmi változásnak
tartotta a közigazgatásban várható intézményi reformot.

Gottfried Péter kiállt az euró minél hamarabbi bevezetése mellett. – Nyomós érvek szólnak amellett, hogy 2007-2008 körül Magyarországon is az euró váltsa fel a nemzeti valutát, ezért a kérdést folyamatosan napirenden kell tartani – mondta.

Magyarország csatlakozását a schengeni egyezményhez a helyettes államtitkára szerint a következő két évben kell előkészíteni. Ennyi idő szükséges ugyanis ahhoz, hogy a schengeni információs rendszer
alkalmas legyen az új tagok adatainak kezelésére is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2011. március 4.
A Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ főbejárata a VII. kerületi Péterfy Sándor utcában. A felvétel 2011. február 25-én készült. 
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.