•A Top 200 súlya a nemzetgazdasági ágazatokban (táblázat)
| A 10 legtöbb pozíciót nyerő vállalkozás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Stabilan tartja helyét a TOP 200-as ranglistán az “örök első” Mol Rt., amely 1,3 billió forintos tavalyi árbevétellel büszkélkedhet. A második pozíciót továbbra is az Audi Hungária, a harmadikat pedig a Philips Magyarország foglalja el. A világgazdasági recesszió egyébként mindhárom dobogós helyet elfoglaló cég árbevételét visszavetette némiképp. A Matáv megőrizte 5. helyét, s tartósan megkapaszkodott az élbolyban a Magyar Villamos Művek Rt. is, amely ezúttal 7. lett; az előbbi cég 23 százalékkal, míg az utóbbi 13 százalékkal tudta növelni forgalmát. Elismerésre méltó teljesítményt ért el a Flextronics International Kft., amely árbevételét 134 százalékkal, saját tőkéjét 16 százalékkal növelve a 8. helyről a 4. pozícióba küzdötte fel magát; a korábbi 4., az IBM Storage Products Kft. most 6. lett.
A Nokia Komárom Kft. 2001-ben bekerült első tízbe, a 8. helyre. A cég a múlt évben rendkívül dinamikus fejlesztést hajtott végre, saját tőkéje 61 százalékkal, árbevétele 118 százalékkal emelkedett. A Panrusgáz Rt., 15 százalékos bővüléssel, két hellyel hátrébb csúszott, ezúttal 9. a rangsorban. 10. helyet ezúttal is a GE Hungary Rt. foglalta el.
A kereskedelmi láncok két jeles képviselője, a Metro Holding Kft. és a Tesco az idei ranglista 11., illetve 12. helyét foglalja el. A Metro, az egyik legkorábban megtelepedett áruházlánc 10 százalékkal növelte forgalmát, főként a vidéki hálózat fejlesztésével. A Tesco forgalma 1,5-szeresére emelkedett, saját tőkéjét 44 százalékkal növelte, ugyanakkor eredménymutatói – a jelentős piacbővítés közepette – negatívba fordultak.
Az első 20 cég közé küzdötte fel magát két vezető mobilcég. A Westel Mobil Távközlési Rt. – amely már az elmúlt évben is piacvezetőnek számított – a 16. helyről a 13. pozícióra ugrott, 25 százalékos forgalombővüléssel. A Pannon GSM a korábbi 26. helyről került a 20. helyre, 34 százalékos növekedést elérve. Üzleti eredményük pozitív és emelkedő tendenciájú.
A vállalati ranglista első 30 cége között kaptak helyet olyan hagyományos szolgáltató cégek, mint az MÁV Rt. (14.), a Elmű Rt. (16.), Magyar Posta Rt. (28.). A Malév Rt. viszont az előző évi 25. helyről 7 pozíciót visszacsúszott; forgalma 5 százalékkal visszaesett, gazdálkodása veszteséges volt. A Dunaferr-csoport 2 helyet rontott, a jelenlegi listán a 15. A cég értékesítése kismértékben visszaesett, saját tőkéjének közel egynegyedét elveszítette, eredménymutatói rendre negatívak.
| A 10 legtöbb pozíciót vesztő vállalkozás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Kiemelésre érdemes a Wallis-csoport növekménye, amellyel a korábbi 102. helyről a 30. pozícióra ugrott előre. Forgalmát megháromszorozta, amiben jelentős szerepet játszott a Hajdú-Bét-csoport és a Graboplast felvásárlása, amelyek eredménye a múlt évben már az anyagvállalatnál jelentkezett.
Az első 30 vállalattal kapcsolatosan annyit érdemes megjegyezni, hogy számottevő exportot csak a gépiparhoz tartozó vállalkozások tudtak realizálni. A vállalatok többsége vámszabad területi társaság, kivitelük importvonzata is jelentős.
A Vegyépszer Rt. a korábbi 139. helyről robbant be az élvonalba, 2001-ben a 38. helyet foglalta el, forgalma egy év alatt 4,4-szeresére nőtt, miután a hazai autópálya-építés számottevő rendelését megszerezte. Az építőipari cégek között – a Strabagtól nem sokkal lemaradva – a második helyet foglalja el a ranglistán. Saját tőkéje kétszeresére, eszközállománya több mint 70 százalékkal nőtt.
Az Auchan Magyarország Kft. jelentős fejlesztései és offenzív marketingje révén a 99. helyről a 65. helyre lépett elő, forgalmát 70 százalékkal bővítette. A piacszerzés rendkívül költségesnek bizonyult, a cég veszteséggel zárta az évet.
Az építőiparban végbement átrendeződés nyertese a Betonútépítő Rt., amely a korábbi 142. helyről a 98. pozícióig jutott. A cég 81 százalékos teljesítménybővülését szinte teljes egészében az állami megrendelések tették ki. Saját tőkéje 6 milliárddal emelkedett, eszközállománya meghaladta a 20 milliárd forintot.
Kétszázak a gazdaságban
A Kétszázak Klubjába ezúttal 18 milliárd forint feletti forgalommal lehetett bekerülni; egy évvel korábban a 200. cég 15,76 milliárdot ért el. A kétszáz legnagyobb vállalat nettó árbevétele a kettős könyvelést vezetők árbevételében 2001-ben 41,9 százalékot képviselt, ez az arány az elmúlt években alig változott. Más oldalról fogalmazva ez azt jelenti, hogy a világgazdasági konjunktúra leszálló ágában a vállalkozások termelésbővülése jórészt kiegyenlítődött, miközben az egyes vállalatcsoportok értékesítési iránya jelentősen különbözik. A nagyvállalatok termékeinek, szolgáltatásainak realizálásában az export játszik meghatározó szerepet, míg a kis- és középvállalatok termékeit belföldön adják el.
Különösen magas a nagyvállalatok aránya a posta és távközlési ágazatban, a villamosenergia-iparban, a gépiparban, a vegyiparban, a kőolaj- és kokszgyártásban. A nagyvállalatok termelésének részesedése 40 százalék körüli az élelmiszeriparban, a kohászatban, valamint a jármű- és üzemanyag-kereskedelemben.
A nagy cégek termelése és értékesítése a tőkeigényes nehézipari ágazatokban az átlagosnál gyorsabb ütemben emelkedett. A TOP 200-as körbe tartozók piacaikat az ingatlanügyletek ágazatban rendkívül gyors ütemben bővítették, a növekedés mértéke az előző évihez viszonyítva 36,2 százalék, míg az ágazat egésze mindössze 23 százalékos forgalombővülést ért el. Az üzleti célú építések, kivitelezések kerültek túlsúlyba az ingatlanközvetítéssel, forgalmazással szemben, amelyet kisebb méretű cégek, betéti társaságok bonyolítanak. A nagyvállalatok részesedése a termelésben egy év alatt 2,3 százalékról 7,9 százalékra emelkedett.
Az építőipar hatodik éve tartó szárnyalása 2001-ben folytatódott, a nagyvállalatok termelésüket 51,8 százalékkal növelték, míg az ágazat egésze 30,1 százalékkal bővült. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása terén a TOP 200 cégei forgalmukat az átlag kétszeresével, 45 százalékkal tudták bővíteni. A textiláru és ruházati termékek gyártása ágazatban – több évi stagnálás után – a nagyvállalatok értékesítése a múlt évben megkétszereződött, miközben az ágazati termelés szinten maradt.
A nagy cégek teljesítménye viszonylag nagyobb mértékben – közel 20 százalékkal – a közösségi és a személyi szolgáltatások ágazatban esett vissza; ágazati szinten az árbevétel folyó áron emelkedett, összehasonlító áron szinten maradt. A szektoron belül a nagyvállalatok súlya folyamatosan csökkenő, részesedésük a múlt évi értékesítésben 28,8 százalék volt.
A kettős könyvvitelt vezető vállalatok exportértékesítésének aránya az összforgalomban 24 százalék körüli, az elmúlt években alig változott. A Kétszázak Klubjához tartozók exporteladásai az átlagnál kisebb mértékben bővültek. A nagyvállalatok termelésük valamivel több mint egyharmadát külföldön értékesítik.
Az exportértékesítésben meghatározó szerepet betöltő vállalatok múlt évi teljesítménye ágazati szinten és a TOP 200-as körben egyaránt szerény mértékben emelkedett. A kettős könyvvitelt vezetők közt a gépipariak forgalmazzák a kivitel 55,0 százalékát, a TOP 200-on belül pedig a 84 százalékát. A múlt évi forgalombővülés mindkét metszetben 13-14 százalék körüli.
A nagyvállalatok előnye a termelékenységi színvonalban valamennyi ágazatban érzékelhető, a magasabb fokú technikai felszereltség és a jobb üzemszervezés eredményeként. Az egy főre jutó árbevétel a termelő tevékenységet folytató ágazatokba a TOP 200-as körben évi 25 és 60 millió forint között változott. A nagyvállalati körben a termelékenységi színvonal 15 százalékkal javult. A fent jelzett felső értékhatárt a magasan szervezett gépiparban, vegyiparban és kőolaj-feldolgozásban működő cégek érték el. Hasonló színvonalon dolgoznak a könnyűipari ágazatok és az építőipar is. A mezőgazdasági termelés – az alacsony gépesítés következtében – alacsony hatékonyságú.
Fordított felépítésű hatékonysági mutató az üzemi eredmény és a nettó árbevétel hányadosa, amely az értékesítés, ezen keresztül közvetetten a termelés jövedelmezőségét jelzi. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások hozamának szintje valamivel alacsonyabb a TOP 200-as vállalati körre számított mutatónál. Különösen magas hozamokkal dolgoznak azok a vállalatcsoportok, amelyekben a külföldi tulajdonlás aránya magas. Ezt a magas technika alkalmazása, a korszerű üzemszervezés és a nagyobb exportpiaci lehetőségek teszik lehetővé. Az árbevétel-arányos eredmény az egyéb hatékonysági mutatóktól eltérően alacsonynak tűnik a magas felszereltséggel termelő nehézipari ágazatokban (gépipar, vegyipar, kohászat), s nem kedvező az élelmiszeripar eredményhozama sem.
Kedvező és folyamatosan magas szintű jövedelmezőséggel dolgoznak a posta és távközlés korszerű technológiát alkalmazó és terjesztő vállalatai. A szolgáltató ágazatok közül a szálláshely- szolgáltatás jövedelmezőségi szintje magas, míg közösségi és személyi szolgáltatások jövedelmezősége a javuló és magas szintű termelékenység ellenére is közepes szintű.
Eredménymutatók
Az adózás előtti eredmény, noha értéke auditált mérlegbeszámolókból származik, ágazati szinten rendkívül változékony mutató. Jelentős a szerepe a strukturális változásoknak, vállalati besorolásoknak, anyacégek és leányvállalatok közötti jövedelem-átcsoportosításnak.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások adózás előtti eredménye a múlt évben mindössze 9,8 százalékkal növekedett, kisebb mértékben, mint az árbevétel. A profitráta visszaesett, mértéke 3,6 százalék volt; hasonló mutatót értek el a nagy cégek is, amelyek összes profitja 10 százalékkal volt alacsonyabb a korábbi évinél.
A 2001. évi nagyvállalati profit jelentős részét a gépiparban, a posta és távközlésben, a villamosenergia-iparban, valamint az élelmiszeriparban realizálták. Jelentős veszteség képződött a szállítás-raktározásban, valamint a kohászatban.
Az adózás előtti eredmény dinamikusan növekedett a textiliparban, a fafeldolgozó-iparban, az építőiparban és az ingatlanügyletek körében. A két-háromszoros eredménytöbblet azonban nem tudta ellensúlyozni a nagy árbevételű ágazatok csökkenő hatékonyságát.
A vegyipar, kőolaj-feldolgozás, kokszgyártás ágazatban az adózás előtti eredmény meredeken visszaesett, összege 98 milliárd forintról 25 milliárdra csökkent, alapvetően a Mol gáz-üzletágában elszenvedett veszteség következtében. A közösségi és a személyi szolgáltatás ágazat 2001. évi alacsony eredménye szintén áremelési korlátok következménye lehet, legalábbis részben.
A vállalatok hatékonyságát az eszközarányos eredmény, valamint a saját tőkére vetített eredmény megbízhatóan jelzi. A hozamot jelen számításainkban az adózott eredménnyel, az eszközöket a saját tőke, illetve az összes eszköz értékével mérjük.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások adózott eredménye az elmúlt évben szerény mértékben emelkedett. A vizsgált vállalati halmaz tőkearányos eredménye 2000-ben 8,57, 2001-ben 8,66 volt. A különbség minimális, a statisztikai hibahatáron belül van. Reálisan azt mondhatjuk, hogy a vizsgált termelő vállalatok vagyonarányos eredménye érdemben nem változott. A TOP 200 nagyvállalati körben a mutatók értéke lényegesen magasabb, tendenciájában viszont az eszközhatékonyság romlását jelzi. A kiemelt vállalatok saját tőkéjére jutó adózott eredménye 2000-ben 11,52 volt, ez 2001-ben 9,67-re mérséklődött. A néhány százalékpontos különbség a TOP 200 javára valamennyi ágazatban érvényes, a mutatók színvonalát a továbbiakban a nagyvállalati körre mutatjuk be és értékeljük.
Az előzőekben említett eszközigényes gépiparban a saját tőke és az eszközállomány hozama egyaránt magas, tendenciájában pedig csökkenő. A saját tőke egységére jutó adózott eredmény 2001-ben 15,33 volt, ami a nem jelentéktelen visszaesés ellenére is kedvező érték. A szintén eszközigényes vegyiparban és kőolaj-feldolgozásban – a Mol igen gyenge eredménye következtében – a mutató értéke negatív előjelű, az ágazatba tartozó cégek összességében veszteséget értek el 2001-ben; egy évvel korábban a mutató értéke 10,54 volt, ami elfogadható nagyságrend.
A jármű- és üzemanyag kereskedelemben a 2001. év különösen kedvező volt, a hatékonysági mutató 30,7-es értéket vett fel. Hasonló jövedelmezőséget értek el a közösségi és személyi szolgáltatásba tartozó vállalatok is. Az élelmiszer-gazdaság eszközigénye és ellátottsága közepes volt.
Kivitel
A magyar külkereskedelem dinamikusan 2001-ben bővült, euróalapon számolva az export értéke 11 százalékkal, az importé 8 százalékkal emelkedett. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások exportja a múlt évben elérte a 8660 milliárd forintot, e körben a forgalom bővülése 18,6 százalékot tett ki. A TOP 200-as körbe tartozók jelentős része közüzemi vállalat, illetve belső fogyasztásra termelő élelmiszer-ipari, szolgáltatóipari vállalkozás, belkereskedelmi cég, amelyek tevékenységére az export nemigen jellemző. A feldolgozóipari vállalatoknál a helyzet fordított, a nagy hányadban vámszabad területen működő cégek szinte teljes termelésüket exportálják. A két szélsőség miatt a Kétszázak Klubjának exportja a kettős könyvvitelű cégek kivitelének 63,7 százalékát tette ki 2001-ben, ez 3 százalékponttal alacsonyabb a 2000. évinél.
A vizsgált nagyvállalatok forintalapon számolva 9 százalékkal tudták növelni exportjukat, amelyben strukturális hatások is szerepet játszottak. A legnagyobb exportáló vállalatoknál, amelyekhez a TOP 200 cégei is tartoznak, 18,6 százalékkal növekedett a kivitel. A legnagyobb exportot a gépiparba tartozó vállalkozások realizálják, nagyvállalati és ágazati szinten egyaránt. A gépipar meghatározó súlya különösen a Kétszázak Klubjában körében érezhető, e cégek részaránya meghaladja a 84 százalékot a kettős könyvvitelt vezetők exportjában. Nagy súlyt, 9,7 százalékot képvisel a legnagyobbak közt a vegyipar és kőolaj-feldolgozás exportja, amely a kedvezőtlen piaci kereslet és árak hatására 16 százalékponttal visszaesett. Hasonló a helyzet a kohászati termékek körében is, ahol az export 50 százalékát nagyvállalatok bonyolítják. Kivitelük forint alapon számolva 4 százalékponttal csökkent. A jármű és üzemanyag kereskedelem exportja viszont rendkívül dinamikusan, 33,8 százalékkal emelkedett.
Létszám
A kettős könyvvitelt vezető vállalatok közel kétmillió munkavállalót foglalkoztatnak, létszámuk az elmúlt évben mindössze 1,6 százalékkal emelkedett. A TOP 200-as körben dolgozók száma az összlétszámon belül 24,1 százalékot tettek ki, 1,4 százalékponttal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az itt foglalkoztatottak száma 4,5 százalékponttal visszaesett; a létszámcsökkenés valószínű oka az a nagyvállalatok átlagosnál nagyobb mérvű fejlesztése, jobb munka- és üzemszervezése.
A termelő szférán belül a létszám a mezőgazdaságban, a textil és ruházati iparban, a vegyiparban és a gépiparban 3-7 százalékponttal csökkent; a legnagyobb létszámcsökkenést az agrárium szenvedte el. A szolgáltató ágazatokban a létszám 4-8 százalékkal emelkedett.
A TOP 200 vállalati körben a létszám változása az előbbinél lényegesen dinamikusabb volt. A viszonylag magas létszámmal dolgozó ágazatok közül a foglalkoztatás számottevő mértékben az élelmiszeripar, a vegyipar- és kőolaj-feldolgozás, a gépipar, a villamosenergia-ipar, valamint a szállítás és hírközlés ágazatokban csökkent. A textil és ruházati ipari nagyvállalatok viszont megnégyszerezték a foglalkoztatottak számát, s kétszeresére nőtt a jármű és üzemanyag-kereskedelem dolgozói létszáma is.
Saját tőke
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások saját tőkéje 2001-ben 8,3 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. A növekedés szerény mértékű, az állóeszköz-felhalmozás visszafogott ütemének a következménye. A Kétszázak Klubjának saját tőkéje a múlt évben szinten maradt, részesedése a teljes vállalati halmazban 3,5 százalékponttal visszaesett.
A gépipar birtokolja a termelő szféra saját tőkéjének egyötödét, az állomány 2001-ben mindössze 10,2 százalékkal emelkedett. A szintén nagy súlyú vegyiparban és villamosenergia-iparban a saját tőke állománya 4-5 százalékkal csökkent. Az ágazatok tőkestruktúrájában az idegen tőke aránya különböző hitelek formájában emelkedett.
A kisebb tőkearányú textiláru és ruházati termékek gyártásában és az építőiparban a saját tőke aránya jelentősen emelkedett, alapvetően külföldi tőkebefektetések eredményeként. A posta és távközlés saját tőkéje magas, ez 2001-ben további 21 százalékkal bővült, főként a mobiltelefon társaságok fejlesztései révén. A szállítás és raktározás saját tőkéje ágazati szinten és a nagyvállalatok körében meredeken visszaesett, a csökkenés aránya 31, illetve 47 százalékpont. A tavalyi és idei főtáblákból látható a MÁV saját vagyonának zuhanásszerű csökkenése.
