Üzleti tippek

Munkaviszony vagy más jogviszony?

Kis- és nagyvállalkozások körében is előfordul, hogy a vállalkozásnál alkalmazandó munkaerőt a munkaadó megbízási vagy vállalkozási szerződéssel kívánja kiváltani. Ez leginkább a szellemi tevékenységet végző munkavállalók esetében jellemző.

Az alkalmazottak foglalkoztatása meglehetősen nagy terhet ró a munkaadókra. A munkaadónak az alkalmazott munkabére után egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot (együttesen tb-járulék), munkaadói járulékot, szakképzési hozzájárulást, esetleg rehabilitációs hozzájárulást, valamint személye után egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetnie. Betegség esetén a munkaadót terheli a betegszabadság az első 15 munkanapra, majd ezt követően a táppénz-hozzájárulás. A munkavállaló bruttó jövedelmét egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék, munkavállalói járulék és személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli. Ennek következtében – az esetleges egyéb kedvezményektől eltekintve – a munkavállaló zsebében a munkáltató ráfordításainak töredéke marad, amint azt a táblázat is szemlélteti. A vállalkozások nagy része ezt az elvonást túlzottnak tartja. Ezen túlmenően azonban az alkalmazottakkal kapcsolatos adminisztrációs terhek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaadók a hagyományos munkaviszonnyal szemben inkább más megoldást válasszanak.

Adminisztráció és költségek
Az alkalmazottakat felvételkor be kell jelenteni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP), gondoskodni kell munkaidő-nyilvántartás és szabadság-nyilvántartás vezetéséről, a szükséges munka- és tűzvédelmi oktatásban kell őket részesíteni, munkabérükről részletes számítást kell részükre átadni, év végével a tőlük levont nyugdíjbiztosítási járulékról igazolást kell kiállítani, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a tb-járulékot bontani kell és havi nyugdíjpénztári bevallást készíteni. A munkaviszony megszűnésekor a következő okmányokat kell kiállítani: adatlap a munkáltatótól származó jövedelemről és az adóelőleg levonásáról, igazolás a munkaviszony megszűnésekor, igazolás a járulékalapot képező jövedelemről és a levont járulékról, adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségekről, igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához, jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához.
Természetesen mind emellett meg kell teremteni a megfelelő munkakörülményeket, a munkahelyet, biztosítani kell a munkaeszközöket is. A munkakörülmények megteremtése tág fogalom. Szellemi tevékenység esetében nemcsak a munkaasztalt, hanem az irodai munkaeszközöket, beleértve a számítógépet, nyomtatót, fénymásoló gépet, a telefonvonalat, a faxot, a mobiltelefont, ezen túlmenően pedig a hivatali személygépkocsit is jelentheti.
A munkáltató ezért költségeinek és adminisztrációs terheinek, de nem utolsósorban a munkavállalók alkalmazásával járó saját kockázatainak csökkentése érdekében más lehetőséget keresnek a tevékenységi körükben jelentkező feladatok ellátására.

Megbízási vagy vállalkozói szerződés
Milyen alternatív megoldás kínálkozik a munkaviszony helyett a munkaadók számára? A megbízás és a vállalkozási szerződés. Megbízási szerződéssel a költségcsökkentés és az adminisztrációs terhek csökkentése tekintetében sokkal jobban nem járnak, ugyanis ha a megbízott részére a minimálbér 30 százalékánál nagyobb összeg kerül kifizetésre, akkor már a megbízott is biztosítottá válik. Ekkor pedig a terhek nagy része, s az adminisztráció zöme is megmarad. Igaz, hogy ez esetben már nem kell fizetett szabadságot biztosítani, nem kell a Munka Törvénykönyve felmondással kapcsolatos előírásait betartani, és betegállomány esetében sem kell táppénz-hozzájárulást fizetni.
A terhek csökkentését szolgálhatja az, ha a munka elvégzésére kiválasztott személy számlaképessé válik. Ennek az a módja, hogy vállalkozói igazolványt vált ki, vagy azzal rendelkezik, vagy valamely bt., kkt. vagy kft. tagjaként vállalja el a rábízott feladatot, és arról a vállalkozás bocsátja ki a számlát.
A vállalkozó pedig akár megbízási, akár vállalkozási szerződést köthet a megbízóval. A vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó munkával elérhető eredmény létrehozására, valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására köteles, azaz a vállalkozási szerződés eredménykötelem. A munkaszerződéseket helyettesítő, főleg szellemi tevékenységek esetében azonban eredménykötelemről általában nem beszélhetünk, ezért – bár vállalkozóval – megbízási szerződésről lehet szó. Ennek törvényi akadálya nincsen, ugyanis a szerződéses szabadság értelmében úgynevezett atipikus szerződések kötésére is sor kerülhet.

Buktatók és következmények
A vállalkozások megbízási és vállalkozói szerződéseiket többé-kevésbé az arra vonatkozó ismérvek szerint kötik meg. Problémát jelenthetnek azonban a szerződésben nevesített vagy nem nevesített mellékkötelezettségek. A vállalkozások ugyanis általában a munkabér helyett állapítanak meg megbízási vagy vállalkozói díjat, és a munka végzéséhez szükséges többi feltételt ezenkívül – az elvégzendő feladat mértékben – biztosítják a megbízottnak, illetőleg a vállalkozónak. Jellemzően előfordul, hogy a munkahelyet, munkaasztalt, számítógépet, mobiltelefont, esetleg még a hivatali gépkocsit is a megbízó bocsátja rendelkezésre a megbízott, vállalkozó („munkavállaló”) részére. Ezzel sérül az a törvényi előírás, miszerint mind a megbízó, mind a vállalkozó a munkát köteles saját költségén elvégezni.
Annak következtében, hogy a megbízók különféle munkavégzéshez tartozó költségeket átvállalnak, saját költségükként vesznek figyelembe, a jogszabálysértés megvalósult. Kiderült, hogy a munkavállaló munkaszerződés helyett megbízási vagy vállalkozási szerződést kötött. Ez a Ptk szerint színlelt szerződésnek tekinthető. Jogkövetkezményei keletkeznek munkaügyi ellenőrzés és adóellenőrzés során egyaránt. Általános jogelv, amelyet mind az adóügyi ellenőrzés, mind a bírói gyakorlat követ, hogy a jogviszony minősítése nem annak elnevezésétől, hanem a ténylegesen végzett munka jellegétől, valamint a felek valódi akaratától függ. Ezen túlmenően pedig a színlelt szerződés semmis, ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Munkaügyi ellenőrzések során erre általában sor is kerül.
Az adóellenőrzés általában abból indul ki, hogy a megbízó által átvállalt költségek, pl. mobiltelefon díja nem a vállalkozás érdekében történő ráfordítás, hanem a használó részére nyújtott természetbeni juttatás. Ez esetben pedig meg kell fizetni a természetbeni juttatások utáni 44 százalékos személyi jövedelemadót és a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást, továbbá pedig az alapdíj és a nevesített járulékok teljes összegével az adózás előtti eredményt meg kell emelni.
Általában a munkafeltételek megteremtési költségeit is szeretnék a vállalkozók minimálisra szorítani, de annak ellenőrizhető felmerülését jogosan elviselik, ezért kerül sor az elismert költségek viselésére, azok megtérítése helyett.
Dr. Kerekes Anikó
(A Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke) 

Az egyes szerződéstípusok jellemzői:
Munkaszerződés:
Írásba kell foglalni
Kötelező tartalmi elemei vannak
Rendszeres munkavégzést ír elő
Rendelkezésre állási kötelezettséget tartalmaz
A munkavállaló személyesen köteles teljesíteni
Teljesítési segédet nem vehető igénybe
Ellenszolgáltatás a legalább a jogszabályban előírt minimálbér, amelyről nem lehet lemondani
A levonásmentes munkabérrész nem ruházható át
Részletes, írásbeli elszámolás
A munkavállaló tevékenységét meghatározott munkahelyen és munkaidőben a munkáltató érdekkörében és kockázatára végzi
Megbízási szerződés:
A szerződéskötésnek nincs alaki és tartalmi előírása, sőt a szerződés szóban és ráutaló magatartással is megköthető
Más érdekében történő tevékenység kifejtése
A rábízott ügy ellátása
Egyes szakértelmet igénylő tevékenységeknél lehet kikötés a megbízott megfelelő végzettsége
A megbízott a megbízó nevében jár el
A felek a díjazásban szabadon állapodnak meg
Az ügy ellátásával felmerülő költségek a megbízót terhelik, azonban a költségek előlegezésére nem köteles
Egyéni vagy társas vállalkozóval kötött szerződés:
Nincs alaki és tartalmi előírás, a szerződés szóban és ráutaló magatartással is megköthető
A tevékenység nem munkahelyhez és munkaidőhöz kötött
A vállalkozó az adott feladatot saját kockázatára, saját eszközeivel, a maga által meghatározott időbeosztásban végzi
A vállalkozó a munkát saját költségén végzi
A vállalkozó a saját nevében jár el
Fő szabályként a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult
A megrendelő a vállalkozó által elvégzett munka átvételére és annak ellenértékeként díj fizetésére köteles
A díj, ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másképpen nem állapodnak meg, a teljesítéskor esedékes

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.