Havonta 5-10 százalékos hozamot ígérnek kriptovalutákba történő befektetéssel független pénzügyi tanácsadók Magyarországon is. Szakértők azonban óva intenek, az ilyen befektetési formák – szabályozatlanságuk és a kriptovaluták nagy árfolyamingadozása miatt – rendkívül kockázatosak. Jogi értelemben ezek a szolgáltatások nem is pénzügyi befektetések, leginkább informatikai tanácsadásként értelmezhetők.
A kínai szerverbérlési jogként árult kriptovalutás bányászatra például nem vonatkoznak a pénzügyi felelősségi, befektetésvédelmi szabályok, ellenben erős marketingszöveggel könnyen meg lehet téveszteni a tájékozatlan befektetőket, akik „nem akarnak kimaradni” a bitcoinőrületből. A Magyar Nemzeti Bank is arra hívja fel a figyelmet ajánlásában (az európai jegybankot követve), hogy általában rendkívül kockázatos a bitcoinhasználat, mivel a kriptovalutáknak nincs kibocsátójuk, nem tartoznak valamely ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá, és nincsenek megfelelő garanciális, kárviselési szabályok sem.
Ezzel együtt Magyarországon nem tilos bitcoinnal kereskedni (az olasz jegybank például betiltotta a bitcoinnal történő kereskedést, csakúgy, mint Oroszország, de ők saját, állami kriptovalutát fejlesztenek). Aki érez magában spekulatív hajlamot, belevághat a kriptovalutákba, de csak ésszel. Szakértők szerint a befektetési portfóliónk 3-4 százalékát érdemes bitcoinba fektetni. Hiszen a rendkívüli kockázatok miatt nagyot lehet rajta veszíteni, de nyerni is. Most éppen ismét emelkedik a kriptovaluták árfolyama, de az év elején nagyot zuhant.
Lehet-e fizetni a boltban bitcoinnal?
A megtermelt bitcoinokat eladhatjuk online felületen is, de ATM-en keresztül is felvehetjük őket. Utóbbi azonban még drágább, ráadásul Magyarországon nagyon kevés található belőlük. Budapesten is csak két bitcoinos ATM üzemel. E mellett fizethetünk velük azon kereskedőknél online, amelyek elfogadják a kriptovalutát. Az ilyen szereplők száma azonban nálunk igen kevés.
Kriptovalutára nemcsak más eszközét kibérelve tehetünk szert, hanem magunk is bányászhatunk kriptovalutát otthon. Igaz, ehhez kell némi informatikai háttértudás és pár százezer forint induló tőke a gépek összerakásához. Mivel a speciális, videókátyák sorozatából álló számítógépek zabálják az áramot, így a megnövekedett áramszámlát is bele kell kalkulálni a folyó költségekbe.
A mostani árfolyamokból kiindulva a bányászat összesített költsége becslések szerint évente 1,5 milliárd dollár körül van, az elérhető bevétel azonban 7,2 milliárd dollár. Magyaroszágon egyelőre pár százan lehetnek kriptovaluta-tulajdonosok, akik bányászként, kereskedőként vagy blokklánc-fejlesztőként foglalkoznak bitcoinnal.
A bitcoin mögött álló technológia
Mostanra több mint 1400 kriptovaluta van a piacon, de a bitcoin a legismertebb. A szabályrendszer szerint maximum 21 millió bitcoin kerülhet forgalomba, ezt a határt pedig hamarosan elérik majd. A bitcoinból ezért soha nem lesz világpénz, mert jelenlegi fázisukban alkalmatlanok az értékmérésre, és nincs kontroll a (véges) pénzkínálat felett, vélik mértékadó vélemények. Viszont a mögötte álló technológia átformálhatja az üzleti világot, így a mindennapi életünket is, ehhez azonban még idő kell.
A blokklánc például képes arra is, hogy olyan okosszerződéseket tároljon, amik bizonyos, előre beprogramozott feltételek teljesülése esetén automatikusan teljesülnek. Legnagyobb előnyükként azt szokták kiemelni, hogy nincs szükség közvetítőkre a felek között, például bankokra, ügyvédekre, közjegyzőkre, hivatalokra, így ezek díjazására sem.
A közvetítés a szerződéses felek között a bizalomhiányra épül, ez viszont drága. A blokkláncban fel sem merül a bizalomhiány, mert a technológia szuperbiztonságos, így kizárt egymás átvágása. Ez a momentum viszont kiiktatja a közvetítőket, elvileg a tőzsdét is. Ha az okosszerződés felismeri, hogy az eladó beküldte neki a részvényt, a vevő pedig a pénzt, tehát teljesültek a beprogramozott bemeneti feltételek, akkor automatikusan végrehajtja a megállapodást.
Ez a logika számtalan területen lehet gyümölcsöző:
- bankolás: pénzügyi termékek biztonságosabb, olcsóbb árusítása
- beszállítói láncok nyomon követése: az eredetiség igazolása könnyebb
- politikai választások: online szavazási rendszerek egyszerűbbé és biztonságosabbá válnak
- ingatlanpiac: kiiktatja a közbenső szereplőket – ügyvéd, hivatal, bank, közjegyző –, hiszen a szerződő felek maguk jegyezhetnek be jelzálogot, széljegyet okos szerződéssel
- egészségügy: betegadatok könnyebb hozzáférése maximális biztonság mellett
Magyar fejlesztések
A blokklánc-technológia fejlesztéseinek csak egy része irányul a pénzügyekre: van magyar blokklánc-fejlesztés az egészségügy és az ipar területén is. A magyar Income Locker olyan platformot fejlesztett, amelyen a hitelt fölvenni szándékozók kitöltik a hiteligénylő lapot, a hitelezők pedig kiválasztanak egy pénztárcájuknak és lejárati elképzelésüknek megfelelő kérelmet. Ha ez megközelíti a hitelösszeget, a hitelezőnek ki kell egészítenie a fedezetet, ellenkező esetben a rendszer értékesíti kriptodevizáját, és kifizeti a hitelezőt.
A TE-FOOD-ot az élelmiszeripari beszállítási láncok ellenőrzésére fejlesztették ki, és már élesben használják Vietnamban a sertés-, marha- és csirkehús nyomon követésére. A megoldás meghamisíthatatlan módon követi az állatok fejlődését, takarmányozását, vágását és csomagolását születésüktől egészen addig, amíg az utolsó porció is elkel belőlük a boltban.
A szintén magyar fejlesztésű Etheal azt ígéri, hogy megreformálja az orvos-beteg kapcsolatokat, amennyiben kiterjeszti a páciensek orvosválasztását az egész világra. A felhasználók itt akkor kapnak jutalmat, ha értékelik saját kezelésüket. Ilyenformán az új betegek képet alkothatnak az adott orvos és intézmény felkészültségéről, sőt fel is vehetik a kapcsolatot velük, időpontot is egyeztethetnek a szükséges beavatkozásra.
