2018 júliustól vezetik be az online számla-adatszolgáltatás, de az Adókamara szerint ettől az idén még nem várható, hogy csökkenne a könyvelők, adótanácsadók munkája. Azonban hosszabb távon ezt már nem tartják kizártnak. Úgy vélik, 5-10 éven belül elképzelhető, hogy elterjednek azok a szoftverek (már most is elérhetőek, csak kevesen használják őket), amelyekkel a számlázó programból automatikusan lehet majd beolvasni a számlákat, és megfelelő adatbevitel esetén akár különböző főkönyvi számlákon azonnal lehet őket rögzíteni.
A A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szerint az is várható, hogy az online számla-adatszolgáltatás a jövőben minden számlára ki fog terjedni, és akkor a bevallásokat csak a külföldi számlákkal kell majd kiegészíteni. Ekkor az adatrögzítői feladatok valóban jelentősen csökkenni fognak, amely sok könyvelő munkáját teheti feleslegessé.
A fiatal szakembereknek tehát az érdemi feladatok előtérbe helyezésével be kell bizonyítaniuk, hogy munkájuk hozzájárul a vállalkozások hatékony működéséhez. Ezért a felszabaduló időben nagyobb hangsúlyt kell helyezni az elemzésre, a belső ellenőrzési, kockázatelemzési feladatokra, továbbképzések segítségével kell valódi tanácsadóvá válniuk.
Az online számla-adatszolgáltatás szakmán túlmutató hatásai
Látjuk tehát, hogy az új rendszertől csak hosszabb távon várható, hogy adminisztrációcsökkentéshez vezet, de kérdés, hogy valódi célját, az áfacsalások kiszűrését képes-e már 2018-tól betölteni? Ez a cél is csak akkor valósulna meg bizonyosan, ha minden egyes számlára kiterjedne a rendszer, melynek most valószínűleg az szab határt, hogy a számítástechnikai háttérnek fel kell készülnie ekkora adatmennyiség kezelésére.
Valamennyire persze már az első időszakban is csökkenteni fogja a visszaélések mértékét, de a vállalkozások többféleképpen is reagálhatnak az új szabályokra. Elképzelhető például, hogy több cégen keresztül állítanak ki számlát ugyanarról a tevékenységről ugyanannak az ügyfélnek, melyek közül egyik áfa tartalma sem haladja meg a határértéket. Még az is lehet, hogy mindezt nem a csalás szándékával teszik, hanem csak azért, hogy ne láthasson teljesen bele tevékenységükbe egy külső szereplő. Az egyik legkomolyabb félelem a rendszerrel kapcsolatban ugyanis éppen az, hogy miképp fogják biztosítani azt, hogy az üzleti adatok ne juthassanak illetéktelenekhez, illetve mi lesz az adatok sorsa? Nincs ugyanis előírva, hogy ezt – mondjuk – 5 év után meg kell semmisíteni.
Bár látjuk, hogy a vállalkozásokra nagy hatással lesz az új rendszer, többségük valószínűleg egyelőre nem értette meg teljes mélységében jelentőségét, mivel a bevezetést eddig nem kísérte széleskörű és aktív tájékoztatási kampány, fogalmazott Zara László elnök. Ha bővebben is kíváncsi a témára, kattintson!