Benne vagyunk a nyár sűrűjében, ami a hőség és a napsütés mellett azt is jelenti, hogy időről időre viharok csapnak le ránk. Tegnap éjjel a Balatonnál komoly károkat okoztak a tomboló elemek, de Budapesten felett is órákon keresztül cikáztak a villámok, és kedden is bármikor elszabadulhat az ítéletidő.
A legfrissebb károkról még nincsenek pontos adatok, a legutóbbi viharokban gazdag időszakban, június 24. és július 3. között viszont 13 ezer kárbejelentés érkezett a magyar biztosítókhoz – írta a MABISZ.
Házunk, lakásunk vihar idején különösen veszélyben lehet a villámcsapások miatt, és elektromos készülékeink is megsérülhetnek, tönkre mehetnek. Aki már tapasztalta, az tudja, mekkora bosszúság, ha ilyen történik, és milyen sok pénzbe kerülhet a helyreállítás.
Lantos Tivadar villamosmérnököt, a Villanyszerelők Lapja szerkesztőjét arról kérdeztük, pontosan miben áll a veszély, kivédhetjük-e, és mit segíthet az a macerás házi praktika, hogy vihar előtt húzzunk ki minden elektromos készülékeket a konnektorból.
Először is megtudtuk, hogy a villámcsapásnak kétféle hatása van:
- Közvetlen (vagy elsődleges) – amikor közvetlenül a házba csap be a villám. Ez tűzet okozhat.
A közvetlen hatás ellen a villámhárító védhet. (Családi házakra nem kötelező.)
- Közvetett (vagy másodlagos) – nem feltétlenül közvetlen villámcsapásnál lép fel, hanem akkor is, ha a közelben történik a dolog; a vezetékekben fellépő hirtelen csúcsfeszültség miatt tönkre mehetnek a háztartási készülékek, leginkább a mikroelektronikai (programozható) eszközök.
Veszélyeztetett lehet például a számítógép, LED-tévé, beltéri egység, programozható mosógép, kazán vezérlése, rádió, modem, mikro, stb. Szóval elég sok minden.
Amit nem árt tudni:
- A villámhárító nem véd meg a másodlagos hatásoktól.
- Valóban jó megoldás lehet, ha a készülékeket kihúzzuk a fali csatlakozókból. Fontos, hogy az antennacsatlakozóról is válasszunk le mindent.
– tudtuk meg Lantos Tivadartól.
- Az áramtalanításon kívül túlfeszültség-levezetővel (az elosztókhoz hasonlóan néz ki) is megvédhetjük háztartási gépeinket.
Lantos ezzel kapcsolatban elmondta, nem mindegy, hogy milyen eszközt vásárolunk. Az olcsóbbak nem valószínű, hogy megvédenek a villámtól, a drágábbaktól (20-25-30 ezer forint körüli árban, 30-32 kiloamper körüli védelemmel) viszont jó eséllyel várhatjuk ezt. A rossz hír az, hogy minden használt konnektornál szükség van a nem túl olcsó az eszközökre, ha tényleg biztonságban szeretnénk tudni az összes berendezésünket.
- A legbiztosabb megoldás pedig az lehet, ha az elosztódobozba túlfeszültség-levezetőt telepíttetünk egy villámvédelmi szakemberrel.
Ezt a módszert inkább intézmények használják, családi házakban nemigen jellemző. Hatékonyságáról annyit, hogy léteznek ugyan extrém esetek, amikor ez sem véd meg, de 99 százalékban biztosak lehetünk – írta Lantos a témáról készült blogbejegyzésében.
Amit még fontosnak tart:
Lantos arra is felhívta a figyelmet, hogy tapasztalata szerint a másodlagos villámkárokat az épületbiztosítás nem feltétlenül fedezi, illetve nem biztos, hogy az alapcsomagban benne van a háztartási készülékekre a térítés. A biztosítókat is megkérdeztük, mire számítsunk. Kiderült, a részletekben valóban lehetnek eltérések.
Benne van az alapcsomagban
Az Aegon lakásüzletágának vezetője, Szurgyi Nándor a 24.hu-nak azt mondta, náluk minden lakásbiztosítási szerződésnek (alapcsomagnak) része a villámkár, így az elsődleges és másodlagos károkra is térítenek. Utóbbi oka, hogy az ingatlanbiztosítások 99 százalékánál az ingóságok is biztosítottak, ami garantálja, hogyha a háztartási berendezések villám miatt hibásodnak meg, akkor az ügyfélnek a biztosító megtéríti az okozott kárt. Vagyis minden villámkár térül.
Ami még fontos: a kártérítésnek nem feltétele, hogy külön védekezzünk a villám ellen. Ha nem húztuk ki a készülékeket a falból, illetve nincs túlfeszültség elleni védelmünk, az sem zárja ki, hogy fizessenek. Ettől függetlenül ajánlják mindkét fajta védekezést.
Amire még számítsunk: mielőtt fizetnének, szakértővel megvizsgáltatják a sérült berendezést.
A biztosító többnyire (90 százalékban) új értéken térít – ha a károsodott készülék kapható kereskedelmi forgalomban, akkor az ügyfél megkapja az újra megvásárláshoz szükséges összeget (nem minden esetben kell számla). Ha már nem kapható, akkor pedig forgalmi értéken (szabadpiaci áron) számolják el – tudtuk meg.
250 ezer forint felett
A Genertelnél is benne van a lakásbiztosítási alapcsomagban a villámkár-biztosítás, és ez vonatkozik az árammal működő háztartási berendezésekben keletkezett károkra is, amennyiben az ingóságok is biztosítottak.
Náluk tehát arra kell figyelni, hogy az ingóságok is biztosítva legyenek. És amennyiben valakinek 250 ezer forint feletti értékű egyedi értékű híradástechnikai készüléke van (pl. nagy értékű TV-készülék, számítógép-konfiguráció) akkor azokat is be kell vonni a fedezet alá, kiemelt értékű ingóságként.
A kártérítéshez ez a biztosító sem ír elő kármegelőzést. De szintén ajánlják, hogy nagy elektromos vihar esetén áramtalanítsuk a készülékeinket.
Nem mindegy, milyen csomagot választunk
A Groupama Biztosító lakásbiztosítási csomagjai szintén fedezetet nyújtanak a villámcsapás, illetve a villámcsapás másodlagos hatása okozta károkra is.
Azt viszont érdemes megfontolni, milyen csomagot választunk. Magasabb szintű lakásbiztosítási szolgáltatáscsomag mellett ugyanis magasabb összeghatárig, vagy akár limit nélkül téríti a biztosító a villámcsapás másodlagos hatása miatt keletkezett károkat.
Tapasztalataik szerint egyébként a villámcsapások másodlagos hatása miatt nagyságrendekkel több kárbejelentés érkezik, mint a villámcsapások közvetlen hatása miatt. 2016-ban például a májusi-júniusi időszakban a 1540 villámlással kapcsolatos kárbejelentés több mint 90 százaléka a villámcsapások másodlagos hatásához kapcsolódott, és hasonló volt az arány náluk a korábbi években is.
Külön védekezési feltételek náluk sincsenek, azonban vagyontárgyaink védelme érdekében ők is ajánlják, hogy például elutazás, vagy vihar előtt húzzuk ki a konnektorból a nagy értékű műszaki cikkek vezetékeit. Kitértek arra is, amit a villamosmérnök mondott, vagyis hogy az elektromos készülékeknél villámvédelemmel ellátott elosztókkal is csökkenthetjük a károk mértékét. De hozzátették: telefon-, internet- vagy TV-kábelcsatlakozáson keresztül még így is kárt tehet egy közeli villámlás az eszközökben. Amennyiben a készülék csatlakozója (pl. cirkó, elektromos kapu) nem húzható ki a konnektorból a károk többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer kialakításával csökkenthetők – tették hozzá.
A vagyontárgyakat be kell vonni a biztosításba
Mint az Allianz írta, korszerű lakásbiztosítási termékenk már alapfedezetben tartalmazzák a villámcsapáskárokra és a villámcsapás indukciós hatása által okozott károkra szóló fedezetet.
A biztosítás megkötésekor azonban nem elég arra ügyelni, hogy a szerződés milyen kockázatokra nyújt fedezetet, hiszen megfelelő szolgáltatást ők is csak abban az esetben tudnak nyújtani, ha a biztosítani kívánt valamennyi vagyontárgyunkat megfelelő értéken bevontuk a fedezetbe. Vagyis a háztartási berendezésekben keletkezett villámcsapás miatti károkat náluk is csak abban az esetben tudja a biztosító feltételek szerint megtéríteni, amennyiben azokra is kiterjed a biztosítás.
Hozzáttették: amennyiben a lakásbiztosítási szerződésben biztosítottak az otthon folytatott vállalkozás eszközei, gépei, készletei is, akkor az ezekben keletkező villámcsapás okozta veszteségek is térülnek.
A biztosítási fedezet kiterjeszthető a kockázatviselés helyén elhelyezett napkollektorokra, napelemekre, hőszivattyúkra, a kerti dísz- és termesztett növényekre és háziállatokra is. Biztosíthatók a szabadban lévő kerti bútorok, berendezések, pl. árnyékolók, mobil jakuzzi, kerti játékok is.
A lakásbiztosítási megkötésekor érdemes az ingatlant és az ingóságokat is biztosítani, hiszen a villámlás nemcsak az elektromos berendezéseket károsíthatja, hanem esetlegesen azzal is számolni kell, hogy egy villámkár következtében tűz is keletkezhet, amelyben akár a teljes otthonunk és vagyontárgyaink is károsodhatnak.
Az általános szerződési feltételek tartalmazzák a kármegelőzési, és kárenyhítési kötelezettséget, azonban a villámcsapással kapcsolatos károkra vonatkozó külön előírások náluk sincsenek. Sok esetben azonban nem csak a közvetlen károkkal, hanem járulékos veszteségekkel is számolni kell, pl. a számítógépek adatainak elvesztéséből fakadóan.
Ők is hozzátették azonban, hogy a károk bekövetkezési valószínűsége azonban szakszerű villámvédelmi intézkedésekkel jelentős mértékben csökkenthető: a tűz keletkezésével szemben a villámvédelmi rendszer (az elsődleges villámvédelmi intézkedésnek is nevezett „villámhárító”), a villamos és elektronikus készülékek meghibásodásával szemben pedig (a gyakran másodlagos villámvédelemként említett) ún. többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer nyújt védelmet.
A biztosítás segíti az ügyfeleket a bekövetkezett károsodás helyreállításában és az anyagi veszteségek minimalizálásában is, azonban nem kímélheti meg őket a károk miatt ért kellemetlenségektől, valamint nem mentesíthet az ügyintézési folyamatoktól. Mindezeket szem előtt tartva, a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni – fejtették ki.
Saját tanácsaikon túl a Mabisz és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által készített villámkár-megelőzésről szóló ajánlását is megemlítették.
