Tapasztalataik szerint az utóbbi években valóban egyre több ingatlantulajdonos jelzett viharral kapcsolatos káreseményt. A biztosítási szakemberek általában öt év adatainak elemzése alapján jelentik ki azt, hogy valamely jelenség „tendenciaszerű”. Ennek alapján a viharkárok száma tényleg növekszik.
Májustól augusztusig csőstül jöhet a baj
Magyarországon az év leginkább viharral sújtott periódusa a május-augusztusi időszak. 2016-os adatok még nem állnak rendelkezésükre, de a 2015-ös éves adatok alapján összesen 710 ezer kárt jelentett be a lakosság – a lakossági ingatlanokkal kapcsolatban – a biztosítókhoz, ebből több mint 122 ezret a nyári, május-augusztusi periódusban.
Az elmúlt évek adatai alapján május 1-je és augusztus 31-e között a lakossági ingatlanokkal kapcsolatosan átlagosan mintegy 115 ezer kárbejelentés történt, vagyis csaknem minden 6. bejelentés erre az időszakra esett.
Fotó:MTI/ Donka Ferenc
Az utóbbi évek leginkább viharral, árvízzel sújtott éve a 2010-es volt. Ekkor a hazai biztosítótársaságok, csak a május-júniusi viharokkal kapcsolatban 263 403 kárt rendeztek és ezek összesített kárértéke megközelítette a 25 milliárd forintot. Ez az adat a vihar- és árvízkárokat foglalja magában, kizárólag az említett két hónapra.
Hasonló tapasztalatokról számolt be az Allianz biztosító is: 2010-ben a viharkárok több hónapban is tömeges bejelentést okoztak náluk, és négyszer annyi – összesen 40 ezer – viharral kapcsolatos káreseményt rögzítettek, mint például 2016-ban.
Az ezt követő években is milliárdokat térítettek a biztosítók a május-augusztusi időszakban a lakossági ingatlanokkal kapcsolatos viharkárokra: 2011-ben 7,75 milliárd, 2012-ben 6 milliárd, 2013-ban 7,63 milliárd, 2014-ben 8,17 milliárd forint összegben.
A lakások negyede még nincs biztosítva
A viharkár egyébként csak a második leggyakrabban előforduló kártípus a lakossági ingatlanokra kötött biztosításoknál – tudtuk meg. A „toplista” így néz ki:
- vezetékes vízkár,
- viharkár,
- villámcsapás okozta károk (elsődleges és másodlagos hatás), illetve
- üvegtörés-kár.
Az átlagos kárösszeg/kártérítési összeg is nagyon változó. Vihar esetén általánosságban azt lehet mondani, hogy az egy eseményre eső kár 60 000 – 100 000 forint, de nagyon nagy a szórás.
Mint a kikért adatokból is világosan látszik, nagyot, és egyre nagyobbat kockáztat az, aki nem biztosítja legnagyobb értékét, a lakását, házát. De vajon mennyire vannak ennek tudatában az emberek, és mennyire tesznek azért, hogy baj esetén is legyen mire támaszkodniuk?
- A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a lakóingatlanok csak 72-73 százaléka rendelkezik valamilyen ingatlanbiztosítással.
- Más megközelítésben: a lakások 27-28 százaléka, vagyis több mint negyede még mindig ki van szolgáltatva az egyre szélsőségesebb időjárás kényének-kedvének, anyagi szempontból is.
- A Magyar Nemzeti Bank 2016 végi adatai szerint 3,122 millió ingatlanbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók.
- Ami jó hír: a MABISZ tapasztalatai azt mutatják, hogy ha igen enyhén is, de növekszik a biztosított lakossági ingatlanok száma.
