Már csak egy hét maradt az adóbevallás leadására: a határidő május 22. (hétfő). Összefoglaltuk, mire figyeljen, aki még nem nézte át a NAV által készített bevallástervezetet. Azoknak is sok hasznos információval szolgálhatunk, akik már leokézták a dokumentumot az e-szja-n. Mert lehet, hogy nem kellett volna: főként a családi adókedvezmény érvényesítésénél fordulnak elő hibák.
Nem egyezett a NAV-os bevallás a munkáltatói igazolásokkal
Könyvelő hívott fel minket azzal, hogy nem egyeztek az ügyfele munkáltatói igazolásán szerepelő számadatok a NAV által készített bevallással. Pedig nem volt más keresete, csak amit a három munkahelyén kapott. Elvileg ezek összegének kellett volna szerepelnie az e-szja-ban az összevont jövedelem és a levont adóelőleg során is. Ám nem ez volt ott.
A könyvelő ezért nem fogadta el a NAV-os tervezetet, a munkáltatói igazolások alapján inkább önbevallást készített az ügyfelének. Angyal József adószakértő szerint helyesen járt el a könyvelő, hiszen a bevallások alapbizonylata továbbra is a munkáltatói igazolás (M30). Ezért szemfényvesztés arról beszélni, hogy a NAV készíti el a bevallásokat – tette hozzá.
Elvileg egyébként nem lehetne eltérés az adóhatóság által kihozott összegek, és a munkáltatói igazolás között. Hogy mégis kevesebb volt a NAV-nál kimutatott összeg, annak az adószakértő szerint az lehet az oka, hogy valamelyik havi (08-as) bevallást a munkáltató elfelejtette beküldeni. Hogy mi lehet az eltérés oka, annak nem ártana a cégeknek utána nézniük, mert szinte biztos, hogy ellenőrzést fognak kapni a javítás miatt.
De nem csak ilyen probléma lehet, mint korábban írtuk, ráfizethet, aki nem nézi meg a tervezetét. Angyal József kérésünkre most összegyűjtött egy csokorra valót azokból az újabb problémákból, amelyek megkeseríthetik az adózók életét.
Ha van fizetendő vagy visszaigénylendő adó, ha nincs, akkor is figyelni kell
A társas vállalkozóknak személyes közreműködésük (bevallás 5. sor) után legalább a minimálbérre, de inkább a garantált bérminimumra minimumjárulékot kell fizetniük minden hónapban. A családi járulékkedvezményt viszont csak a ténylegesen felvett jövedelem után megfizetett járulék terhére lehet igénybe venni. Ezt az adatot (tényleges jövedelem) viszont a havi bevallás a járulékadatok között nem tartalmazza. És így az szja-készítő szoftver sem tudja figyelembe venni. Hogy ez miért probléma?
Szélsőséges esetben, ha a vállalkozó mondjuk háromgyerekes és nem vett ki tényleges jövedelmet egy hónapban sem, viszont megfizette a minimumjárulékot, akkor a teljes járulékminimum összegét visszajáró szja-ként tünteti fel neki a bevallástervezet.
Ez azért veszélyes, mert azt mindenki szívesen elhiszi, hogy visszajár neki az szja. Viszont ha jóváhagyja a NAV-os tervezetet, azaz az összeget visszakéri, akkor később egy ellenőrzés során ez jogosulatlan visszaigénylésnek fog minősülni. Amit kétszáz százalékos adóbírsággal büntethetnek. Sőt, az is lehet, hogy költségvetési csalás miatt még büntető eljárás is indul a vállalkozó ellen.
Akiknek nullára hozták ki a fizetendő adót a bevallástervezetben, azoknál is lehet tévedés – náluk előfordulhat, hogy bizonyos hónapot nem vettek figyelembe a családi adókedvezménynél, és tulajdonképpen visszajáró adójuk lenne.
A harmadik kategóriánál is lehetnek gondok, vagyis ha valakinek fizetendő adót mutat a tervezet, például akkor, hogyha a gyerek adóazonosító jele nincs meg, nincs kitöltve, és emiatt nála nem veszi figyelembe a NAV a kedvezményt. Ez azért lehet, mert tavaly év közben még nem volt kötelező megadni a családi adókedvezmény érvényesítéséhez a gyerekek adóazonosítóját, így igénybe lehetett venni a családi kedvezményt. Ám a bevallásnál ez már szükséges.
Ott vannak a többgyerekes élettársak is, akiknél szintén nem tudja a tervezet, mennyi adókedvezményt érvényesíthetnek. Emiatt ők egy csomó pénztől eshetnek el, ha csak simán elfogadják a NAV számait.
Ezen kívül a tervezetben nem szerepelnek azok a jövedelmek sem, amelyekről nem érkezett adat év közben az adó- és vámhivatalhoz ( például ingatlan-bérbeadásból, ingó értékesítésből származó vagy külföldi jövedelem).
A NAV is érzi, hogy nem teljesen gömbölyű
Angyal szerint beszédes a NAV kommunikációja is: kezdetben azt hangsúlyozták, hogy 3,8 millió adózónak készítették el a bevallást, később azonban egyre fontosabbá vált, hogy ez csak tervezet, és hogy nem elég hátradőlni, hanem ellenőrizni kell, mert a felelősség az adózóé, most meg már azt kommunikálják, hogy még véletlenül se fogadja el senki ellenőrzés nélkül a bevallást. Csak azt nem teszik hozzá, hogyan kell leellenőrizni.
Egyébként ha hibás a tervezet, ezért mégis magunknak kell megcsinálnunk a bevallást, vagy később rájövünk, hogy nem jól adtuk le, és önellenőrzésre lesz szükség, akkor is csak a régi nyomtatványkitöltőt használhatjuk, mert az új platform nem tudja ezeket a funkciókat. Olyan, mintha a régi kazán helyett vennénk egy újat, de közben a régit is használnánk – jegyezte meg. Ezért is mondta, hogy az új platform felesleges, és egyszerűbb lett volna a régi nyomtatványkitöltőt felhasználóbarátabbá tenni.
Angyal szerint árulkodó még, hogy bár az adóhatóságnak csak azoknak kell elküldenie papíralapon a bevallást, akik ezt kérték, ennek ellenére a NAV önhatalmúlag kiküldte azoknak is a bevallástervezetet levélben, akiknek fizetendő vagy visszaigényelhető személyi jövedelemadójuk van. Szerinte ezt azért lépték meg, hogy mindenki biztosan ellenőrizze a tervezetet. Mert aki nem ellenőrzi, annak automatikusan elfogadottá válik.
Írnak továbbá kísérő nyomtatványról is, amin pótolni lehet a hiányzó adatokat, hogy jó legyen a bevallástervezet. De mint az adószakértő megjegyezte, erre sincs ma kifejezett törvényi felhatalmazása a NAV-nak. Ha ugyanis a tervezet nem felel meg, akkor abba nem lehet beleírogatni, hanem ebben az esetben az adózónak kell elkészítenie a bevallását.
