A nyugdíjguru szerint nem árt tisztában lenni azzal, hogy a nyugdíj előtt állóknak jelenleg három lehetőségük van.
- Az „A terv” az állami nyugdíj, ami a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése révén csak egyre idősebb korban jár.
- A „B terv” az lehet, hogy majd a gyermekeink eltartanak bennünket.
- A „C terv” pedig az, hogy előrelátó módon cselekszünk és aktív éveink alatt hathatós állami segítséggel (évente 280 ezer forintos adójóváírás) előre pénzt teszünk félre magunknak.
Nem árt tudni, hogy sokáig leszünk nyugdíjasok! – jelentette ki Farkas András. A nők várható élettartama 2016-ban 78,5 év volt. Csakhogy létezik egy másik statisztikai adat is. A tavalyi adatok szerint egy 62 éves nő 20,8 évig volt nyugdíjas, mivel az elhalálozási év 82,8 év volt. A magyar férfiak várható élettartama 71 év volt, az átlagos elhalálozási koruk 78,6 év, így ők átlagosan „csak” 16,6 évig lesznek nyugdíjasok. Ezek a számok a nyugdíjguru szerint folyamatosan nőni fognak, méghozzá a nyugdíjkorhatár emelésénél gyorsabban.
hiszen a nyugdíjvilágot a demográfiai cunami elsöpri a következő évtizedekben. Farkas András számokkal támasztja alá véleményét: 2016-ban a magyar népesség 18,28 százaléka volt nyugdíjas. 2041-re viszont már 28 százalék, 2060-ra 33 százalék lesz az időskorúak aránya. Az ő ellátásukra nem kevés pénzre van szükség, hiszen az egészségügyi kiadások kétharmadát most is a 65 év felettiekre fordítja az ország.
A terheket az aktívan dolgozók viselik. Belőlük viszont pár évtized múlva nem lesz elegendő. A népesség ugyanis 2041-re a jelenlegi 9,8 millióról 8,5 millió főre fogyatkozik. Ráadásul akkorra mennek nyugdíjba azok Merthogy nagyjából egymillió járulékfizető magyar már most is hiányzik a rendszerből. Így aztán 2030-ra Farkas András szerint már csak 9 havi nyugdíjnak megfelelő összeget termelnek meg az aktívan dolgozók.
Ha csökken a járulékfizetők száma és a járulék mértéke, ellenben nő a nyugdíjasok száma, akkor az óhatatlanul a nyugdíj csökkenésével fog járni. A nettó helyettesítési ráta (az első nyugdíj összegének és az utolsó nettó fizetésnek az arányát jelző szám) jelenleg 66 százalékos. A fentiek miatt egyértelmű, hogy az állam nem tudja ellátni a magyar nyugdíjasokat, így aki nem előtakarékoskodik, a gyerekeinek kell majd eltartani – figyelmeztet a nyugdíjszakértő. A szülők, nagyszülők eltartására ráadásul a leszármazottak az alkotmány és a Polgári Törvénykönyv értelmében kötelezhetőek. Az eltartás, a gondozás, az ápolás költségeit peres úton a járási hivatal, a kórház vagy az idősotthon akár a szülő, nagyszülő beleegyezése nélkül is behajthatja a leszármazottakon akár külföldön élnek, akár itthon. Ilyen jogcímen a kötelezett jövedelmének akár a felét is elvonhatják. De melyik szülő, vagy nagyszülő az, aki ilyen terhet rakna az unokákat nevelő gyermekeire? – teszi fel a költői kérdést.
Hát ezért kötelező nyugdíjbiztosítással, Nyugdíj Előtakarékossági Számlával, vagy önkéntes nyugdíjpénztárral pénzt félretenni nyugodt öregkorunkra! – zárta előadását a nyugdíjguru, Farkas András.
