A bankok 14,1 százalékos megtérülésénél magasabb, 18,9 százalékos tőkearányos megtérülést ért el tavaly a magyar biztosítási szektor (ráadásul magas tőkemegfelelés mellett), ami rég látott, 50,4 milliárd forintos profitot jelent – ismertette a Portfolio mai Biztosítás 2017 konferencián Nagy Koppány, az MNB igazgatója. A díjbevételek a friss jegybanki adatok szerint tavaly 4,4 százalékkal nőttek. Az etikus szabályozás felezte az elérhető életbiztosítási konstrukciók számát, és negyedével csökkentette a költségét.
Nagy Koppány ismertette:
- Sikeres év volt 2016 a magyar biztosítási szektorban a piaci visszajelzések szerint. Fő kihívásként a Szolvencia 2-es átállást és az etikus életbiztosítási koncepciót említették a szereplők az MNB kérdésére, és kihívás számukra a digitalizáció is. Kockázatként a piac és a nyereség rövid távú csökkenését említették.
- A magyar biztosítási piac tavalyi díjbevétele 889 milliárd forint volt (egy szereplő fiókteleppé alakulását nem nézve megvan a 900 milliárd), ami 4,4 százalékos növekedést jelent.
- 50,4 milliárd forintos eredményt (+14,7%) ért el a szektor tavaly, ami 18,9%-os tőkearányos megtérülést jelent. A tőkefeltöltöttség 222%, ami pedig 8,8 százalékos erősödést jelent.
- A rendszeres díjas termékeknél fokozatosan csökken a piaci koncentráció, az egyszeri díjas termékeknél viszont növekedett.
- A rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele (a fiókteleppé vált biztosítót leszámítva) 2,8 százalékkal növekedett tavaly, és a szerződésszám is emelkedőben van. A nyugdíjbiztosítások aránya már elérte a 17 százalékot. Az egyszeri díjas életbiztosítások a válság előtti szint környékén vannak.
- Az etikus koncepció hatására majdnem feleződött a termékek száma, és átlagosan negyedével csökkentek a tkm-értékek, a jutalékok 10-20 százalékkal csökkentek. A piaci hatások összetettek, de kezelhetők. Pozitív hatás, hogy az etikus életbiztosítások profittartalma 2-3 negatív év után az ügyfélelőnnyel párhuzamosan nő, és emelkedett a motiváció a biztosítások hosszabb megmaradásának elérésére.
- A nem-életbiztosítási üzletág 9,4 százalékkal nőtt tavaly, ebből a kgfb 24,3 százalékkal, a casco 6,1 százalékkal, a lakossági vagyon pedig 6,2 százalékkal.
- Végre stabilizálódott a kgfb-piac, a kombinált mutató kikerült a magas kockázatot jelentő 100% feletti szintről. Prudenciális szempontból kielégítő a helyzet, további díjemelkedés nem indokolt.
- A lakásbiztosítási verseny EU-s összehasonlításban is gyenge, 70% körüli kombinált mutatóval. Még a vihar sújtotta években sem érte el ez a szegmens a kgfb vagy a casco kárhányadát.
Kinyírják vagy megerősítik a magyar biztosítókat?
A konferencia hallgatóságának kétharmada szerint inkább áldás, mint átok lesz a biztosítók számára a digitalizáció és az insurtech jelenség, ugyanakkor markáns az a vélemény is, hogy a piac jelenlegi szereplői sokat bukhatnak még rajta. A biztosítóvezéri panelbeszélgetésben elhangzott: január és február visszaesést hozott a megtakarítási célú életbiztosítások piacán, amit az etikus életbiztosítási koncepció indulása okozhatott. A főbb piaci szegmensek mindegyikétől növekedést várnak a biztosítóvezérek a következő 5 évben.
Az emberek harmada elfelejti, hogy létezik ez a 20%-os adókedvezmény
Pandurics Anett az alábbiakról beszélt nyitóelőadásában:
- A top 5 társaság piaci részesedése 57,8 százalékról 57,6 százalékra csökkent, a top 10-é viszont 82,3 százalékról 83,3 százalékra nőtt tavaly az első három negyedév adata alapján a biztosítási piacon.
- Az egyszeri díjas életbiztosítások 0,8 százalékkal, a folyamatos díjas életbiztosítások 1,0 százalékkal, a vagyon- és egyéb biztosítások 4,8 százalékkal, a gépjármű-biztosítások pedig 16,5 százalékkal nőttek ezen időszak alatt.
- A gépjármű-biztosítások díjszintje még mindig nagyon alacsony, és a válság előtti szinttől is elmarad.
- A biztosítási piac egyik húzóereje a nyugdíjbiztosítás, ezekből 2015 végén 137 ezer darab volt 31 milliárd forintos díjbevétel mellett, amiből 24 milliárd unit-linked szerződésből származott. Szerződésenként 208 ezer forint az átlagdíj, a szerződők átlagéletkora pedig 45 év.
- A MABISZ tavaly nyugdíj-biztosítási kampányt indított, a kampányfilmet több mint 1,2 millió ember látta, és elérte a célcsoport 58 százalékát. A nyugdíj-biztosítási piac nagyjából úgy alakul, ahogy a szektor várta.
- 137 ezer ügyfélből 91 ezer ügyfél vette igénybe csak igénybe a nyugdíj-biztosítási adókedvezményt. Közeleg az adóbevallás időszaka, nem árt nem elfeledkezni erről a lehetőségről.
- A január 1-je óta élő etikus életbiztosítási koncepció első tapasztalata, hogy a konstrukciók több mint felét, 168 konstrukciót a szereplők kivezettek a piacról, a költséglevonások mértéke pedig nagyot esett: az egy évvel korábbi 5-6 százalékról 3-4 százalékra csökkent a tkm.
- A Deloitte Biztosítási Indexe alapján 2012 óta folyamatosan javult, 2014 óta stagnál a biztosítók megítélése. A megkérdezettek 72 százaléka tartja fontosnak a biztosítók tevékenységét, és a felmérések szerint az emberek jobban szeretik őket, mint a bankokat.
- Kitörési lehetőségnek a nyugdíjbiztosítások mellett az egészségbiztosításokat, a gépjármű-biztosításokat és a vállalati vagyon- és felelősségbiztosításokat tekinthetjük.
- Új európai jogszabályként a 2018. februári alkalmazási határidővel induló IDD irányelv és a 2018. januári alkalmazási határidővel induló PRIIPS rendelet bonyolítja a piac dolgát. 2018 májusában egy adatvédelmi direktíva is életbe lép, ami szintén nagy feladat lesz.
- Az európai életbiztosítási költségmutató távolabb került a magyar tkm-mutatótól, ami kihívást jelent a magyar biztosítóknak, hiszen nem szeretnék két különböző mutatóval összezavarni az ügyfeleket.
