Két iparágban lehet ma Magyarországon nettó 200-220 ezer forint körüli összeget keresni érettségi nélkül: a járműiparban és a kiskereskedelemben. Természetesen, nem mindegy milyen munkával, hiszen a fenti összegek sok helyen túlórákkal, pótlékokkal, több műszakos munkarenddel együtt értendők.
Ma Magyarországon a járműipar teremti a legtöbb új munkahelyet, ide áramlik a befektetett tőke kétharmada is. Számításaink szerint, a 2015-16-ban megvalósult, folyamatban lévő, vagy bejelentett 20 legfontosabb autóipari beruházással több mint 10 ezer új munkahely jön létre.
A legismertebb talán a Mercedes új kecskeméti gyára, ahol 300 milliárd forintos beruházással várhatóan 2500 új munkahelyet teremtenek majd. Az is sokatmondó, hogy Vas megyében a három legsikeresebb vállalkozás autóipari beszállító, mindegyik német cégek hazai leányvállalata.
A gyakorlott operátorok – akár 8 általános iskolai végzettséggel, pótlékokkal együtt – bruttó 350 ezer forintot is kereshetnek. A kiskereskedelemben is hasonló a helyzet. Nemrég írtunk arról, hogy a Lidl diszkontláncnál a bolti dolgozók teljes átlagos jövedelme bruttóban 313 ezer forint.
Már lakhatást is adnak a cégek
Köztudott, hogy ma Magyarországon általános munkaerőhiány van, erről mi is sokat cikkeztünk. Érdekes kérdés, hogy miközben nagyjából 230 ezer munkanélküli van az országban, és 50 ezer betöltetlen állás, miért küzdenek mégis a cégek munkaerőhiánnyal.
A válasz az, hogy a kereslet és a kínálat nem találkozik egymással: a piacon munkát kereső dolgozók nem azzal a tudással és készségekkel rendelkeznek, mint amiket a cégek keresnek, illetve a területi különbségek is közrejátszanak. Sokkal nehezebb munkát találni Szabolcs megyében, mint Budapesten (amely az ország legjobban pörgő munkaerőpiaca), Győrben vagy Kecskeméten.
A járműipar reagált elsőként a területi kihívásokra, sok helyen lakhatással, betanulási tréningekkel, és juttatásokkal próbálják bevonzani a dolgozókat. A legnagyobb cégek saját képzéseket indítanak, ahol érettségi nélkül is várják a dolgozókat.
