Sokkal több pénzt tartott a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház a tavaly csődbe ment Quaestornál, mint azt eddig tudni lehetett – írja a 444.
Eddig a legbátrabb becslések is hatmilliárd forint körülre saccolták ezt az összeget, hétfőn viszont kiderült, hogy 2013 tavaszán két nap alatt 9,3 milliárd forintot utalt el a Magyar Nemzeti Kereskedőház a brókercégnek. Ebből két év alatt 5,5 milliárd forintot éltek fel, tavaly március 9-én pedig furcsa körülmények között, épp a Quaestor csődjének napján 3,8 milliárdot kaptak vissza.
Míg az állami intézményekre, minisztériumokra szigorú szabályok vonatkoznak, hogy hol és miben tarthatnak pénzt, az állami tulajdonú vállalatokra ez nem vonatkozik. Az sem világos, hogy mikor, milyen információk alapján döntött úgy a kormány, hogy kiveszik a brókercégnél tartott milliárdokat aznap, amikor az csődöt jelentett. Ez felveti azt is, hogy a kormányban már tudták, hogy bajban van a cég, és a kisbefektetők előtt így ki tudták menteni a pénzt.
De ha ez így történt, az súlyos bűncselekmény gyanúját veti fel. A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy a piaci folyamatokat figyelve jó érzékkel időben vették ki a pénzt – a Quaestorról nem volt konkrét információjuk, Orbán Viktor a Buda-Cash bedőlése miatt utasított arra, hogy vegyenek ki minden állami pénzt a brókercégektől.
Azt, hogy mennyi pénzről volt szó, a Transparency International perelte ki a Magyar Nemzeti Kereskedőháztól. Az MNKH azt hangsúlyozza, hogy értékpapírszámlán, állampapírban tartották a pénzt, ugyanakkor korábban elismerték, hogy a csőd napján nem állampapírban, hanem készpénzben kapták vissza a Quaestornál lévő összeget. Ez azt is jelentheti, hogy a brókercég kockázatos tőkepiaci műveletekre használta fel a közpénzt, a cég bedőléséhez pedig hozzájárulhatott, hogy az állam kivette azt.
