Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) összefoglalta az európai uniós források felhasználását, valamint a pénzek elosztásában közreműködő intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések és elemzések tapasztalatait, amelyek alátámasztották a hazai uniós támogatási intézményrendszer átalakításának indokoltságát, hogy azok hasznosuljanak a törvényhozásban.
Íme néhány megállapításuk:
- Az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, de jellemző volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása.
- A pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ez pedig negatívan befolyásolta az eredményességet.
- A pályázati lehetőségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfontosabb céljait, vagyis a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni.
- A pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése eladósodást generált, főként az önkormányzati szektorban.
- Hiányzott a hazai igényeket és erőforrásokat összehangoló középtávú fejlesztési terv.
- Egyes projektekre 3-4 év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni.
- 2004 és 2010 között a támogatási rendszer széttagolt és nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét pedig nem hangolták össze.
- A 2009-es átalakítás után (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) sem javult a foglalkoztatottság és nem nőtt az egy főre jutó GDP a vidéki Magyarországon.
- 2007 és 2011 között a hazai és uniós fejlesztési források esetében nem érvényesült a szubszidiaritás elve, a helyi problémák helyi szintű kezelése.
- A 2011-2014. évi zárszámadásról szóló jelentésekben visszatérően felhívta a figyelmet az európai uniós források felhasználásában jelentkező kockázatokra, a rendelkezésre álló pénzek lekötésének elmaradására, és hangsúlyosan figyelmeztetett a forrásvesztés veszélyére.
Ha bővebben is kíváncsi, kattintson.