A Portfolio.hu szerint első ránézésre valóban elenyészőnek tűnik a jövőre tervezett 0,9 százalékos nyugdíjemelés, de azzal valójában az infláció miatt ugyanúgy megőrizhető a nyugdíjak vásárlóereje, mint 5 éve egy 5 százalékos emeléssel. A rendszer érdekessége éppen az, hogy ha az emelés időnként meghaladja az inflációt, akkor sem korrigál a kormány.
Az elmúlt 6 évben négyszer volt a nyugdíjemelés lényegesen nagyobb a tényleges inflációnál, így a törvényben előírtnál jóval többet kaptak a nyugdíjasok. 2011-ben és 2012-ben év közben kompenzálták őket, mert a tényleges infláció nagyobb lett a tervezettnél. Azóta viszont az előírtnál rendszeresen nagyobb nyugdíjemelést hajtottak végre, amit év közben nem korrigáltak, vagyis ha a tényleges infláció egy adott évben alatta marad a tervezett inflációnak, akkor ez a pénz a “nyugdíjasok zsebében marad”.
A gazdasági portál számításai szerint 2011 és 2016 között ez a „bőkezűség” összességében 282 milliárd forintot, 9, 6 százalékos nyugdíjemelés-többletet jelentett, ami meghaladja a 13. havi nyugdíjnak megfelelő 8,3%-os emelést, vagyis az Orbán-kormány lényegében visszahozta a 13. havi nyugdíjat és még adott is plusz 30 milliárdot.
Mint korábban megírtuk, jövőre 0,9%-os átlagos inflációval tervez a kormány és januártól ennyivel emelné a nyugdíjakat is. Ezt a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elkeseredéssel és felháborodással fogadta.
Az évezred pofátlansága, miközben Matolcsy
Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke szerint “az évezred legnagyobb pofátlansága”, hogy 0,9 százalékos nyugdíjemelést adna jövőre a kormány. Korózs Lajos ezt különösen méltatlannak nevezte, amikor Matolcsy György jegybankelnök fizetését két és félszeresére emelik.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) is jogosnak nevezte a nyugdíjasok felháborodását. Az időseket nem vigasztalja, hogy alacsony az infláció, mert egyre olcsóbbak például az okostelefonok. Más termékeket vesznek, a PM is azt tartaná korrektnek, ha az általuk vett fogyasztói cikkek drágulásának megfelelő emelést kapnának.
A DK is megalázónak nevezte a 0,9 százalékot. A párt szerint is jogos a nyugdíjasok felháborodása, ezért azt ígérték, bevezetnék a nyugdíj extrát, és a megfelelő gazdasági növekedés esetén a nyugdíjasokat is részesítené az ország gyarapodásából.
A Jobbik rugalmas nyugdíjrendszert szeretne. A radikális párt szerint változatlan jogszabályi környezettel és befizetett összegekkel számolva, 5 százalékos bruttó reálbér-növekedés és 2 százalékos infláció mellett a nyugdíjak mértéke kevésbé fog nőni és differenciált nyugdíjemelésre lesz szükség 2023-2024 körül.
EMMI: Az áfával duplán számít
A bírálatokra válaszul az EMMI közölte: az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése gyakorlatilag megduplázza a nyugdíjemelést. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár azt mondta, az adócsökkentésnek köszönhetően a nyugdíjasok éves szinten akár több tízezer forintot tudnak megtakarítani. Szerinte a 2017-es költségvetés az idős magyar embereknek biztonságot és tervezhetőséget jelent.
A kormány számításai szerint 2011 és 2015 között a megvalósult nyugdíjemelés 21,1 százalékot tett ki, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig az elmúlt években a nyugdíjas fogyasztói árnövekedéshez viszonyítva 8,4 százalékkal nőtt.
A kormány arra érdemben nem reagált, hogy a legkisebb öregségi nyugdíj összegét, a 28 500 forintot évek óta egy fillérrel sem emelték.
