Az idén első ízben publikált Biztosítási Index a Deloitte Magyarország és a Scale Research közös reprezentatív felmérése a lakossági biztosítási szolgáltatások igénybevételéről. Az index a lakossági szolgáltatás igénybevételét vizsgálja különböző elemzési szempontok alapján; a szokásos demográfiai és piaci mutatókon túl számos releváns háttérváltozó (pl. piaci változások nyomon követése, ügyfél-szegmentáció, információgyűjtés formái, értékesítési csatornák használata terméktípusonként, termékfejlesztés) elemzését is lehetővé teszi.
A rendszeres, ügyfélmegkérdezésen alapuló iparági elemzés személyre szabott választ képes adni a biztosítási piacon felmerülő kihívásokra. Létrehozásával a Deloitte, tavaly fiatalon elhunyt partnere, Szép Péter (1970-2015) korábbi munkásságát kívánja tovább folytatni.
Nálunk még kevéssé népszerűek a biztosítások
„Úgy látjuk, hogy a magyar háztartások körében az EU-átlaghoz képest kisebb a biztosítások pénzügyi megtakarításokon belül betöltött szerepe. Ez a lemaradás nemcsak az EU viszonylatában, hanem – bár kisebb mértékben – a V4 országokkal való összehasonlításban is megfigyelhető a biztosítási díjtartalékok és az egy főre eső biztosítási díjbevétel esetében is egyaránt. Mind a biztosítási tartalékok, mind az egy főre eső díjbevétel szintjén ez mintegy 20 százalékos elmaradást jelent a háztartások pénzügyi eszközállományára vetítve a legközelebb eső Lengyelországhoz képest. Azért hoztuk létre a Biztosítási Indexet, hogy megvizsgáljuk, vajon milyen tényezők miatt van alacsonyabb biztosítási penetráció Magyarországon. A felmérés eredményei a piaci szereplők stratégiaalkotását és aktuális trendek korai azonosítását is segíthetik. A biztosítók döntéshozói a fogyasztói preferenciák megismerésével jobban tudják termékeiket és szolgáltatásaikat a vásárlói igényeknek megfelelően kialakítani” – hangsúlyozta Mérth Balázs, a Deloitte Zrt. partnere.
A tanulmány szerint az utóbbi három évben javult a hazai biztosítók lakossági megítélése, de az eredmények még így is felemás képet mutatnak. 31-ről 41 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a biztosítók tisztességesen működnek; 31-ről 40 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a biztosítók korrektek az ügyfelekkel; 29-ről 39 százalékra nőtt azok aránya, akik megbíznak a biztosítókban. Ez a javuló tendencia kicsivel jobb a hazai bankok megítélésénél, amint azt a nemrég publikált Deloitte-Scale BankIndex-kutatás is kimutatta. (A lakosság percepciójáról az sem elhanyagolható adat, hogy az átlagember inkább biztosítót ajánlana jó szívvel az ismerőseinek, mint bankot vagy banki szolgáltatást.) Az ambivalenciát tovább erősíti, hogy mindemellett az emberek mintegy 72%-a tartja fontosnak a biztosítók tevékenységét, ami egyértelműen jó hír a piaci szereplők számára.
Sokaknak nem telik rá
A megkérdezettek leginkább a biztosítási termékekkel (70%), valamint az ügyintézés egyszerűségével (69%) és gyorsaságával (68%) elégedettek. A termékek közül a gépjármű-, a lakás- és az életbiztosítás foglalja el a képzeletbeli dobogó három fokát. Az eredmények alapján azonban azt is ki lehet jelenteni, hogy a válaszadók túlnyomó része nem tervez biztosítóváltást, meglévő biztosítás megszüntetését vagy új biztosítás megkötését. Felmerül kérdésként, hogy ez tényleges hűséget jelent, vagy egyszerűen túl bonyolult és időigényes biztosítást, illetve terméket váltani.
„Az emberek 38 százaléka azért nem köt több biztosítást, mert egyszerűen nem engedheti meg magának, 34 százalékuk pedig csak akkor köt biztosítást, ha kötelező. Az emberek mintegy harmada állítja, hogy a biztosításokat túl bonyolultnak találja, és nehezen igazodik el bennük. Ezzel szemben viszont mindenképpen üdvözölendő, hogy a megkérdezettek több mint fele az öngondoskodás mellett tette le a voksát, ami egy egyre tudatosabb fogyasztói attitűdöt feltételez. Ebben a folyamatban a biztosítók kulcsfontosságú szerepet töltenek be, hiszen releváns alternatívát nyújthatnak a fogyasztóknak az állami nyugdíjrendszerrel szemben” – mondta Mérth Balázs.
A Biztosítási Index alapján, korcsoport szerint a 18-29 év közöttiek, végzettség szerint a 8 vagy kevesebb osztályos végzettséggel rendelkezők körében a legmagasabb a biztosítással nem rendelkezők száma, vagyis a biztosítóknak célszerű kiemelt figyelmet fordítani ezekre a társadalmi szegmensekre. Régiós viszonylatban nincs komoly eltérés, családi állapot alapján azonban – a KSH adataival összevetve – egyértelműen az egyedülállók tekinthetők a leginkább alulbiztosítottnak.
„A felmérés során megnéztük a keresztértékesítéssel kapcsolatos adatokat is. Az eredmények azt mutatják, hogy az átlagos biztosításszám biztosítónként 1,5-re tehető, míg az egy fogyasztó által átlagosan igénybevett biztosítási termék 1,8-as értéket mutat. Csupán a biztosítással rendelkezők 16%-a áll több biztosítóval is kapcsolatban. Ezek alapján egyértelműen a keresztértékesítési lehetőségek rejthetik a legkomolyabb potenciált a biztosítók számára. Bár az ügyfelek megszólítása még így is komoly kihívást jelenthet, hiszen a lakosság digitális érettsége alacsony: kommunikációban még mindig a hagyományos csatornák dominálnak, az online tájékozódás és biztosításkötés jellemzően a fiatalok, magas jövedelműek és fővárosiak, illetve megyeszékhelyen lakók körében gyakoribb” – emelte ki Mérth Balázs.
