Hétfőn megírtuk, hogy a családi pótlékról januártól indoklás nélkül le lehet mondani. Első blikkre az ugrott be erről a dologról, hogy majd biztosan ki fogják használni a lehetőséget azok, akik egyáltalán nincsenek rászorulva a juttatásra. Így például arra tippeltünk, hogy biztosan lesz olyan politikus, aki él a lemondással – ennek ugyanis pozitív üzenete lehet.
Erre is rákérdeztünk a pártoknál, valamint megtudakoltuk az illetékeseknél, valójában mi értelme az egésznek és mivel magyarázzák a változtatást. Arról is érdeklődtünk, hányan jelezték már ilyen igényüket, és hogy volt-e köztük politikus.
Már nem az államkincstár intézi
Akik érintettek, azok bizonyára tudják, hogy 2015. április 1-jével a családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerültek át. A családtámogatási ellátásokkal összefüggő kérelmeket ezután a járási hivataloknál, a kormányhivataloknál, a kormányablakoknál és a települési ügysegédeknél lehet benyújtani. Ez vonatkozik a lemondásra is.
Először a fővárosi kormányhivatalnál érdeklődtünk, majd az összes megyénél, mert kiderült, hogy központilag nem gyűjtik a lemondási adatokat.
Online lemondási lehetőség még nincs
2016. január 1-től valóban kiegészült a családok támogatásáról szóló a családi pótlék folyósításáról történő törvény a lemondás szabályával – erősítette meg Budapest Főváros Kormányhivatala megkeresésünkre. Eszerint a családi pótlékra jogosult személy az igényelbíráló szervnél megtett egyoldalú nyilatkozatával, indoklás nélkül lemondhat a számára megállapított családi pótlék vagy a családi pótlék általa meghatározott részének folyósításáról.
A lemondást a törvény végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet szerinti (7. számú melléklet) adattartalommal, teljes bizonyító erejű magánokirati formában (nyilatkozat, két tanú aláírásával hitelesítve) kell megtenni. Együttélő szülők esetén a nyilatkozatot mindkét szülő aláírásával el kell látni. A lemondónyilatkozat visszavonásig érvényes. A lemondás visszavonása esetén pedig a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően kell tovább folyósítani.
Azt is kiderítettük, hogy az ügyintézés egyelőre csak papíralapon megy, a nyilatkozat megtételére online lehetőség nincsen.
A családi pótlékot tehát az igényelbíráló szervnél lehet lemondani, vagyis a lakóhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál, illetve amennyiben a családi pótlékban részesülő személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, úgy a kifizetőhelynél.
S mint többek között a Győr-Moson-Sopron Megyei (GYMSM) Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya levelében kiemelte, a jogszabály jelenleg hatályos rendelkezése alapján a lemondónyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással. Vagyis, aki lemond a családi pótlékról, az attól még igénybe veheti a családi adókedvezményt.
Eddig is le lelehetett mondani, bár külön nem volt nevesítve
Több hivatalból azt is megírták nekünk, hogy a 2016. január 1-jét megelőzően hatályos törvény a „lemondás” jogintézményéről külön nem rendelkezett. Viszont amennyiben az ellátásban részesülő a végrehajtási rendeletben (3.§.) tételesen felsorolt helyzetbe került (pl. a gyermek kikerült a háztartásból, megszűnt a tanulói jogviszonya, EU-n kívülre költöztek, stb.), azt eddig is be kellett jelenteni, amivel tulajdonképpen a jogosultság megszüntetését lehetett kérni. Ilyenkor az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatal a jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén az ellátás megszüntetéséről határozattal döntött.
De mire jó az indoklás nélküli lemondás intézménye?
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal szerint erre a magyarázat a módosító törvényhez fűzött indoklásban rejlik. Eszerint a rendelkezés lehetőséget biztosít rá, hogy valaki lemondjon a családi pótlékról, vagy egy részének folyósításáról úgy, hogy eközben a szülő családi kedvezményre való jogosultsága ne szűnjön meg.
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal szerint előfordulhat olyan élethelyzet, hogy a folyósított családi pótlék miatt más jellegű támogatásra vagy ellátásra nem lenne jogosult az állampolgár (pl. valamely pályázati támogatás). Hozzátették azt is, hogy eddig a jogszabályok nem biztosítottak lehetőséget arra, hogy – az egyébként a jogosultsági feltételeknek megfelelő személynek alanyi jogon járó, de kérelmére megállapított és folyósított – családi pótlék folyósításáról a jogosult részben vagy egészben lemondhasson. (Pedig így például csökkenthető az egy főre eső jövedelem mértéke.) A folyósításról való lemondás a családi pótlékra való jogosultságot nem szünteti meg – tették hozzá.
A Zala Megyei Kormányhivatal válasza még világosabban fogalmazott. A jogszabályi módosítás előtt csak arra volt lehetőség, hogy valaki – indokolás nélkül – lemondja a családi pótlék jogosultságát azzal, hogy kéri a családi pótlék folyósításának megszüntetését. Ez a családi pótlékhoz kötődő egyéb kedvezmények elvesztését is jelentette. Ezzel a jogszabály-változtatással a jogosultságról nem kell az ügyfélnek lemondani akkor, ha pl. egyéb olyan ellátást kíván igénybe venni, ahol az egy főre jutó bevétel a családi pótlék összege miatt meghaladja azt az értékhatárt, amely felett az adott kedvezményt, ellátást igénybe tudná venni. Ugyanakkor a kötődő kedvezményeket így nem veszíti el.
Szóval elsősorban nem a jó módúak (köztük akár politikusok) által talán nem túl indokoltan igénybe vett juttatásra gondoltak a törvényalkotók, amikor elfogadták az indoklás nélküli lemondás lehetőségét.
Szinte senki nem mondott még le
A fővárosban és a válaszoló megyék zömében senki nem élt egyébként január óta az indoklás nélküli lemondás lehetőségével, és több helyről is jelezték, hogy erre korábban sem volt igény.
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal részére sem érkezett januárban még lemondás. Viszont ők azt írták, hogy egyéb okokra hivatkozva (gyermek kikerülése, tanulmányok befejezése, EU-n kívülre költözés) eddig is rendszeresen előfordult lemondás a családtámogatási ellátásról, hiszen az igénylő részére bejelentési kötelezettséget ír elő a vonatkozó jogszabály.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály korábbi gyakorlatában ritkán fordult elő olyan eset, hogy valaki lemondott a családi pótlékról, ha egyébként jogosult volt rá. És januárban náluk sem volt indoklás nélküli lemondás.
A Fejér Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Családtámogatási Osztályán sem volt az új szabály szerinti lemondás, korábban pedig akkor éltek a lemondás lehetőségével az ügyfelek, ha jogosultságuk megszűnt – tették hozzá.
A Baranya Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályától érkezett egyedül indoklás nélküli lemondásról visszajelzés: egy ügyféltől. Korábban ilyen kérelmet nem nyújtott be senki – tették hozzá. Visszakérdeztünk, azt lehet-e tudni, hogy ki az illető, aki most lemondott (politikus-e?), de erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.
A politikusok még nem látták meg benne a hírértéket
A politikusok lelkiismeretét is próbáltuk kicsit megkörnyékezni. A pártoktól azt kérdeztük, hogy pl. a vezetőségben vannak-e olyan családosok, akik élnek az indoklás nélküli lemondás lehetőségével, és ha igen, milyen megfontolásból, ha pedig nem, miért nem. Csupán két helyről válaszoltak. Az Együtt jelezte, elnökségi tagjai körében nincs változás a családi pótlék igénybevételénél.
Az MSZP pedig azt írta, hogy sajnos a kérdésünkre nem tudnak válaszolni. Ennek oka, hogy nem kérdezték meg erről a vezető politikusokat, és nincs is ilyen adatuk.
Feltesszük, ha valamelyik pártnál lett volna a vezetőségben olyan, aki már élt, vagy élni kíván a lehetőséggel, annak biztosan hírértéke lenne / legalább egy választ megérne. Szóval úgy tűnik, hogy ez a nagyon is pozitív, jelzés értékű lehetséges gesztus egyelőre nem érte el a politikusok ingerküszöbét.
