A növekedés leginkább a kötvényeknél – ezen belül is főként az állampapíroknál – és a befektetési alapoknál csapódott le, ami a megtakarítók előnyére erősítette a versenyhelyzetet a piacon.
Az alapkezelők olyan új termékekkel jöttek ki, mint az EHO-mentes állampapír alapok, vagy az árfolyamvédelmet nyújtó vegyes alapok. Emellett bővült a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások köre is, így például számos befektetési alap már a futamidő alatt is több alkalommal fizet a megtakarítók számára, miközben a szakértői tanácsadásra, a portfólió-építési és adóoptimalizálási javaslatokra is egyre inkább igényt tartanak az ügyfelek – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
A befektetési alapok legfőbb vetélytársa, a lakossági állampapírok esetében elsősorban a prémium árazás és a legnagyobb disztribúciós hálózat jelentett kedvező feltételeket a megtakarítók számára – tette hozzá a szakember.
Mi várható a folytatásban?
A fő trend, azaz a lakossági megtakarítások bővülése 2016-ban is folytatódhat, amit a növekvő jövedelemszint és a hitelterhek fokozatos csökkenése támogat. „Ami a befektetési alap piacot illeti, arra számítunk, hogy az MNB szándékai szerint jövőre is fennmaradó alacsony kamatkörnyezet fenntartja a befektetési alapok iránti keresletet, miközben a lakossági állampapírok is folyamatos versenyt támasztanak” – tájékoztatott Horváth István.
A megtakarítók viselkedése szempontjából a pénzügyi tudatosság erősödése lehet a jellemző irány. A tbsz már most „beláthatóvá” teszi sok megtakarítónak a 3-5 éves időtávot, emellett azonban az adóoptimalizálás és a befektetési szakértők által aktívan kezelt alapok iránti erősödő igény is megfigyelhető a hazai megtakarítók körében. „A lakossági befektetők pénzügyi tájékozottságát és tudatosságát támogatja majd a pénzügyi eszközökre vonatkozó európai uniós MiFID irányelv 2017-től életbelépő módosítása (MiFID 2) is, amely az eddigieknél is részletesebb tájékoztatást ír elő a szolgáltatók részére” – hangsúlyozta ki a szakember.
