Hamarosan indul a kormányzati sofőrképzési program, már válogatják ki a rengeteg jelentkező közül azt a nagyjából 6 ezer szerencsést, akik ingyen (illetve valószínűleg céges leszerződés mellett) juthatnak majd tehergépjármű-jogosítványhoz. A cél, hogy a jelentős sofőrhiányt orvosolják Magyarországon. De mint korábban írtuk, nem látunk túl erős garanciákat arra, hogy ki ne menjenek majd az államilag kiképzett kamionosok külföldre, ha ott jobb, és biztosabb a fizetés. Márpedig sokak szerint az.
Az állami sofőrképzésben nem lesz visszaélés
Az állami sofőrképzést koordináló Országos Foglalkoztatási Alapnál rá is kérdeztünk, vajon a kormányprogramban hogyan zárják be ezt a kiskaput. Tőlük azt az optimista választ kaptuk, hogy a program által támogatottak megfelelő felkészítést fognak kapni ahhoz, hogy a különböző típusú vizsgákon sikerrel vehessenek részt. Visszaélésekről egyébként az OFA-nak nincs információja. Mint hangsúlyozták: a kormányzati program lebonyolítója, a képzést megvalósító intézmény és a vizsgáztató jól elkülönül majd egymástól, így fel sem merül az esetleges csalás gyanúja.
De vajon mi lehet a pletykák mögött, tudnak-e visszaélésekről az illetékesek? Ezért a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH) mint ellenőrzőszervnél érdeklődtünk, ők halottak-e megvett vizsgákról, és ha igen, hogyan próbálják elejét venni a visszaéléseknek.
Így ellenőrzik
Az NKH-tól azt a választ kaptuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet alapján mind a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, mind pedig a területileg illetékes Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának hatásköre van a járművezető-képzés ellenőrzésére, kategóriától függetlenül. Tehát ők kontrollálják az úrvezetői és a hivatásos sofőrképzést, ezen belül a teherautó-sofőrök oktatását, vizsgáztatását is.
Mint megtudtuk, legalább kétévente minden képzőszervnek át kell esnie egy komplex ellenőrzésen. Emellett – a Nemzeti Közlekedési Hatóság által elkészített Országos Ellenőrzési Terv alapján – havi szinten is folytatnak különböző témaellenőrzéseket az illetékes kormányhivatalok. A Nemzeti Közlekedési Hatóságnál négy munkatárs ellenőrzi országosan a képzéseket. A kormányhivataloknál a létszám megyénként eltérő.
Tapasztalataik alapján azt írták még, a képzések többsége a jogszabályi előírásoknak megfelelően folyik.
Nem csak az adminisztrációt ellenőrzik
Vagyis hiába fizették be a pénzt, nem kapták meg az érte járó gyakorlási óraszámot, és úgy kellett vizsgára menniük. Ezért rákérdeztünk, hogy csak az adminisztrációt ellenőrzi-e a hatóság, vagy magát a teljesítést is. Arra is kíváncsiak voltunk, érkezett-e ilyen panasz hozzájuk.
Az NKH azt válaszolta, az adminisztrációt szinte minden esetben ellenőrzi a hatóság, de képzésellenőrzés alkalmával gyakran az elméleti órákat is, mégpedig olyan módon, hogy az ellenőr beül az elméleti oktatás idejére. De mi a helyzet a gyakorlati órákkal? Az adminisztrációban összevetik például, hogy lehetséges volt egyáltalán annyi gyakorlati óra megtartása, amennyi a vizsgára bocsátáshoz kell? Például úgy, hogy megnézik az oktatók számát és munkaidejét, valamint az oktatandók számát és a kötelező óraszámot, valamint azt, hogy az adatok összhangban vannak-e egymással?
Ki tudják szűrni, ha svindliznek az órákkal
Megtudtuk, hogy az oktatás igazolására elsődlegesen a vezetési karton szolgál. Amennyiben a kartonon nem szerepelnek a kötelezően levezetendő minimum-óraszámok, úgy a vizsga sem tartható meg. A szakoktató köteles minden hónap 10. napjáig elektronikus úton leadni az úgynevezett havi óra- és vizsgaösszesítőt, amely az összes oktatott órát tartalmazza az adott hónapra vonatkozóan, a vezetési karton alapján. Az adatokat összevetve az NKH szerint könnyedén megállapítható, hogy lehetséges – a jogszabályi keretek között – annyi óra oktatása, amennyit lejelentettek. Tehát: ki tudják szűrni a svindlizést.
Az elmúlt években egyébként nem érkezett a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz a gyakorlati órák elmaradására panasz.
Mit tehet a leendő sofőr, ha megmondják neki, hogy mennyi az annyi?
A hatóságnál a 24.hu-nak azt mondták, hogy elvétve érkezik panasz hozzájuk megvehető vizsgákról, az is jellemzően nem a teherautó-sofőrök részéről. Ráadásul az esetek nagy részében olyan alapvető információk hiányában érkeznek bejelentések, amelyek alapján nemhogy a bepanaszolni kívánt vizsgabiztos, de néha még a vizsga helye sem azonosítható.
Egyben felhívták a figyelmet arra, hogy aki a sikeres vizsga reményében fizet, az bűncselekményt követ el (az is, aki ezt a pénzt elfogadja), így erről mindenképpen lebeszélnének mindenkit.
Téved, aki azt hiszi, hogy megvette a vizsgát
Amikor a válaszokat olvastuk, kicsit kezdtünk elbizonytalanodni, mert bár sejtettük, hogy a forrásaink állatásai igazak, viszont úgy tűnt, hogy hivatalosan nyoma sincs visszaélésnek. És lelombozott minket, hogy ezek szerint az embereknek nincs annyi bátorságuk, hogy jelentsék, ha palira veszik őket, csak egymás között beszélnek róla.
És itt jött az a fordulat, ami azt jelezte, hogy mégsem csak pletyka, hogy van visszaélés.
Mit jelent ez?
- 1. Ha ön fizetett a vizsgáért, nem kell tovább búslakodnia, hogy pénz nélkül nem is ment volna. Hisz a vizsgáztató nem tudott róla, hogy ön fizetett. Vagyis azért ment át, mert jól vezetett.
- 2. Nagy marha volt, hogy fizetett. Különösen, ha még a gyakorlati óráit sem kapta meg mind.
Inkognitóban nem ellenőrzik
Arra gondoltunk, valahogy inkognitóban lehetne lebuktatni a svindlizőket, ezért megkérdeztük, alkalmaznak-e ilyen ellenőrzést. Kiderült, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak lehetősége van a vizsgaesemények szakfelügyeletére, amely abból áll, hogy a gyakorlati vizsgákon részt vesznek a kollégáik. Azonban ez nem inkognitóban történik.
A szakfelügyeletről jegyzőkönyv készül. Ezek tanúságai alapján a vizsgabiztosok többségében szabályszerűen járnak el. A hatóság javaslatainak legtöbbje az értékelés módjára vonatkozik, és csak a legritkább esetben a döntés megfelelőségére.
Szigorodó feltételek
Mivel igazolva láttuk, hogy a közszájon forgó panaszoknak van alapja (még ha nem is sűrűn jelentik a hatóságnak), arra is rákérdeztünk, hogyan próbálnak meg tenni ellene. Vagyis biztosítani, hogy valóban meglegyen a gyakorlati óraszám, felkészítsék a pénzéért a leendő sofőrt, és ne lehessen megvenni a vizsgákat.
Az NKH azt válaszolta, hogy az elmúlt négy évben a járművezető-képzés területén jelentősen szigorodtak az adminisztrációs kötelezettségek, amelyek egyre szűkebb teret engednek a tisztességtelen magatartásoknak (például ilyen az órák meg nem tartása). A vizsgabiztosok tevékenységét évente minimum 8 órában, a gyakorlatban pedig ennél jóval több órában ellenőrzik. Továbbá, a közigazgatásban általános korrupcióellenes intézkedések a vizsgabiztos kollégákra is vonatkoznak.
A leendő tanulóknak jó támpontot adhat
Fogyasztóvédelmi intézkedéseket is tettek, például közzétették az autósiskolák mutatószámait, hogy segítsenek a tanulóknak az olyan iskolák kiválasztásában, ahol szabályszerű és minőségi oktatást kaphatnak. Ahogy megnéztük, a mutatószámokból azt lehet megtudni, hogy mennyi az átlagos képzési óraszám (ÁK), vagyis hogy a kötelezően előírt minimális óraszámhoz képest százalékosan mennyi órából értek el a hallgatók sikeres forgalmi vizsgát.
Kiemelik a vizsgák sikerességéről (VSM) szóló mutatót, amiből azt tudhatjuk meg, hogy az összes vizsga hány százalékban mentek át a tanulók. Ezt az adatot egyébként az iskolák is kötelesek feltüntetni honlapjukon, illetve tanfolyami tájékoztatóikban (háromhavonta aktualizálniuk kell az adatokat).
Meglepetésünkre az úrvezetői és a teherautós kategóriában is találtunk 100 százalékban sikeres vizsgáztatást. Viszont volt 30 százalék alatti mutató is.
