A magyarok nagy többsége tisztában van vele, hogy a kondenzációs kazánnal olcsóbban fűthet, és a szén-monoxid-mérgezés esélyét is jelentősen csökkentheti. A beépítéshez szükséges extra átalakításokról azonban már jóval kevesebben tudnak, s habár szívesen ruháznának be az olcsóbb fűtést biztosító készülékbe, önerőből ezt kevesen tehetik meg – derült ki a Szerelvénybolt Kft. felméréséből, melyet a szeptember 17-én hosszabb türelmi időt kijelölő kazáncsere-rendelet kapcsán készítettek.
Sokba kerül, de megtérülhet
A megkérdezettek kétharmada hallott már a szeptember 1-jén életbe lépett kazáncsere-rendeletről, amely szerint jövő év júliusa az utolsó határidő, ameddig még a lakossági felhasználók hagyományos kéményes vagy turbós készülékre cserélhetik meglévő gázkazánjukat. Jelenlegi állás szerint 2016. július 1-jétől kizárólag kondenzációs kazánra adnak majd ki használatbavételi engedélyt, melynek költsége beépítéssel együtt a fél millió forintot is elérheti. (Más becslések szerint az egymillió forintot is.)
„A beruházás persze idővel megtérül, hiszen aki hagyományos kéményes kazánról kondenzációs készülékre vált, az a megfelelő beállítások mellett akár 30 százalékkal csökkentheti fűtési költségét” – magyarázta a kutatást készítő cég tulajdonosa, Patonai Roland. Bár a felmérésben részt vevők 94 százaléka hajlandó lenne egy drágább készüléket venni, ha azzal hosszú távon csökkenteni tudná fűtési költségeit, mégis csupán egyharmaduk mondta azt, hogy képes lenne ezt önerejéből kifizetni. Több mint 60 százalékuk csak támogatás igénybevétele mellett váltana egy drágább kazánra. Jövő júliustól viszont már nekik sem lesz más választásuk.
Bélelt kémény, savazott csatorna
Jelenleg Magyarországon az 5 százalékot sem éri el a kondenzációs gázkazánok aránya, míg Hollandiában szinte már csak kondenzációs készülékek üzemelnek. A felmérésben részt vevők közül a gázkazánnal fűtők 84 százaléka válaszolta azt, hogy még mindig hagyományos kéményes vagy turbós gázkészüléket használ – kb. 2 millió ilyen berendezés üzemel hazánkban –, nekik az elkövetkező szezon az utolsó lehetőségük, hogy komolyabb átalakítások nélkül lecserélhessék meglévő meghibásodott készüléküket.
Ráadásul a megkérdezettek körében a hagyományos vagy turbós készüléket használók több mint fele 10 évnél régebbi kazánnal fűt, melyeknél már jelentős a meghibásodás kockázata is.
Gőzünk sincs
A válaszadók fele, nincs tisztában azzal, hogy a kondenzációs készülék beépítése a kazán árán kívül további költségekkel jár, mivel a kémény átalakítására is szükség van. „Ezenfelül a savas kondenzvizet is el kell vezetni, ami a közhiedelemmel ellentétben nem okoz gondot az egyébként lúgos csatornában. Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolására hoztuk létre a Kazáncsere Kisokos nevű, online letölthető kézikönyvünket, melyből a rendeletről, a kondenzációs kazán előnyeiről, valamint a beépítéséhez kapcsolódó tudnivalókról is tájékozódhatnak a kazánvásárlás előtt állók” – magyarázta a szerelvenybolt.hu webáruház tulajdonosa.
Kire nem vonatkozik a rendelet?
A rendelet alól kivételt képeznek a 400 kW feletti teljesítményű, hőközponti fűtéssel rendelkező társasházi lakásokban található központi kazánok. „Ez nagyjából 140 ezer lakóházat érint hazánkban, valamint kivételek még a 30 kW alatti B1 típusú kombi- és a 10 kW alatti B1 típusú fűtőberendezések is” – tette hozzá Patonai Roland. Várhatóan az EU 2018-ra tervezett, károsanyag-kibocsátást szabályzó rendelete viszont már érinteni fogja a 400 kW feletti teljesítményű berendezéseket is.
