Egy biztos: a lakáskiadás után adózni kell. De hogy mennyit és hogyan, az az adóhatóság szerint attól is függ, mennyi időre adjuk ki az ingatlant. Íme a lényeg.
Tartós bérbeadás
Ehhez a tevékenységhez nem kell adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát – írta a NAV. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás mentes az áfa alól, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, de legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét.
A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből kétféle képpen lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.
A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 16 százalék. Egészségügyi hozzájárulást csak évi egymillió forint feletti jövedelemre kell fizetni, 14 százalékot.
A NAV azt is hangúlyozta: a lakáskiadás feltételeit nem árt szerződésben rögzíteni.
Turisztikai jellegű bérbeadás
Ez a tevékenység (pl. az airbenb-zés) egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik és üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint nem huzamos jellegű, pihenésre szolgáló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat jelent.
Az ingatlantulajdonosok ebben az esetben többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak. A NAV szerint a legtöbben adószámos magánszemélyként adnak szállást a vendégeknek. Az adóhatóság azt is felidézte, hogy a szálláshely-szolgáltatás az adott település jegyzőjének engedélyéhez kötött és csak adószámmal lehet végezni.
