A kínai jegybank minden jel szerint interveniált a devizapiacon, állami tulajdonban lévő bankokon keresztül amerikai dollárt adott el, hogy a 6,43-as szint alatt tartsa a kínai nemzeti valuta, a jüan gyengülő árfolyamát – mondták el devizapiaci kereskedők szerdán a Reuters hírügynökségnek.
A kínai központi bank kedden csaknem 1,9 százalékkal, majd szerdán újabb 1,6 százalékkal alacsonyabban állapította meg a jüan dollárral szembeni középárfolyamát – ezzel lényegében leértékelte a jüant. A lépés eredményeként szerdán négyéves mélypontra süllyedt a jüan árfolyama a dollárral szemben. A kereskedés végén nem egészen 6,39 jüan ért egy dollárt a hétfő reggeli 6,11 után.
A leértékelés eredményeként a kínai termékek versenyképesebbek lesznek a világpiacon, vagyis javulhat a kínai export teljesítménye.
A hét végén megjelent adat szerint júliusban 8,3 százalékkal zuhant a kelet-ázsiai óriás kivitele. Ha ez a trend folytatódik, veszélybe kerülhet a kínai hazai össztermék (GDP) idei évre kitűzött, 7 százalékos növekedése. Megfigyelők szerint elsősorban ezért avatkozott közbe a pekingi vezetés, és rendelte el a jüan leértékelését.
A szakértők szerint nem lesz devizaháború
Kínának nem áll szándékában devizaháborúba bocsátkozni, hanem rugalmas árfolyam-mechanizmust akar kialakítani annak érdekében, hogy a piacot nagyobb befolyáshoz juttassa az árfolyamok szabályozásában, ami természetszerűleg devizaleértékeléssel járt – vélik a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó szakértők.
Egy ilyen forgatókönyv pedig alapjaiban különbözik a devizaárfolyam szándékos és folyamatos gyengítésétől. “Engedni a piaci nyomásnak azért, hogy keresztül lehessen vinni a pénzügyi reformokat, köszönőviszonyban sincs azzal, ha árfolyamelőnyért versengve leértékelést hajtunk végre” – mutatott rá Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics kínára szakosodott közgazdásza.
Köze nincs a ciklikus gazdaságösztönzéshez
A BNP Paribas Investment Partners közgazdásza, Chi Lo véleménye szerint Peking nem fog devizaháborúba bocsátkozni, mivel az nem növelné számottevő mértékben az exportot, jelentős tőkekiáramláshoz vezetne viszont, legfőképpen pedig sértené a dollárban eladósodott kínai vállalatok érdekeit. “A globális kamatszint csökkenése egyenes következménye lenne annak, ha Kína beszállna egy devizaháborúba” – mondta.
Hasonló véleményen van a GavekalDragonomics elemzője, Arthur Kroeber is. Szerinte a kínai leértékelésnek “köze sincs a ciklikus gazdaságösztönzéshez, annál inkább egy rugalmas árfolyam-mechanizmus bevezetéséhez”. Egy rugalmasabb árfolyam-mechanizmus ugyanis amellett, hogy lehetővé tenné Kína számára a csatlakozást a Nemzetközi Valutaalap (IMF) SDR-kosarához, szellemében is jobban illeszkedik az elmúlt két évben végrehajtott piaci reformokhoz.
Egy rugalmas jüan-árfolyammechanizmus hosszú távon jó hír, mivel Kína adja a világ feldolgozóipari termékexportjának 18 százalékát – fejtette ki.
Rövid távon azonban nehézségekkel is számolni kell – mutatott rá -, elsősorban is a leértékelés időzítése miatt a gazdasági növekedés ütemének lassulásával és a tőzsdei árfolyamok megtámogatására tett kissé ügyetlen kísérlettel egy időben.
Feladta a leckét a Fednek
A kínai lépés mindenesetre feladta a leckét a Fednek, ha tartani akarja a monetáris szigorítás menetrendjét – jegyezte meg Arthur Kroeber.
A Standard & Poor’s hitelminősítő is úgy értékelte, hogy a kínai devizaleértékelés segíti egy rugalmasabb árfolyam-mechanizmus bevezetését és hozzájárul a kínai szuverén adósság “AA-” mínusz besorolásának a megtartásához. “A jegybanknak nagyobb lehetősége nyílik az árstabilitás védelmére, ha nincs túl szűk árfolyamhatárok közé szorítva” – mutat rá a hitelminősítő intézet, hangsúlyozva, hogy a rugalmasabb árfolyam-mechanizmus egyúttal a tőkepiaci kockázatok figyelembe vételére, fedezeti ügyletek kötésére, megfontoltabb hitelfelvételre készteti majd a kínai befektetőket.
Nem kell attól tartani, hogy válságot hozna
Tekintettel az érintett országok devizatartalékainak nagyságára, nem kell attól tartani, hogy a kínai devizaleértékelés az 1997-es pénzügy válság rémét idézné fel – mutatott rá Karakama Daiszuke, a Mizuho Bank közgazdásza. A fejlődő országok jegybankjai viszont a jelenlegi környezetben hajlanak devizáik gyengén tartására, ami hosszabb időre is magasan tarthatja a dollár árfolyamát, keresztülhúzva ezzel a Fed számításait a monetáris szigorítás megkezdésére.
“Eddig úgy gondoltuk, hogy az év második felében a Fed kamatdöntése lesz a kizárólagos meghatározó devizapiaci támpont. Most viszont már az kell feltételeznünk, hogy eddig példátlan módon a kínai deviza válhat a fontosabb devizák árfolyamának vonatkozási pontjává” – fejtette ki.
Befolyásolhatja a világpiaci árakat
A jüan leértékelése nagy hatással lesz az ipari fémek világpiacára annak ellenére is, hogy a nyersanyagokat dollárban árazzák – írja a Macquarie Group befektetési bank elemzése.
“Egy kisebb, a globális kereslet-kínálati egyensúly szempontjából elenyésző jelentőségű gazdaság nem tudja befolyásolni a világpiaci árakat devizája árfolyamának megváltoztatásával. Kína gazdasága azonban egyáltalán nem kicsi, hanem a legtöbb ipari fém legnagyobb fogyasztója és számos nyersanyag legnagyobb termelője is egyben.
A devizaárfolyam változtatása tehát arra ösztönzi majd Kínát, hogy több dollárban denominált nyersanyagot exportáljon és kevesebbet importáljon” – fejti ki az elemzés, hozzátéve, hogy a leértékelés már el is mélyítette a “bessz” hangulatot a nyersanyagok világpiacán. A londoni árutőzsdén a réz és az alumínium határidős jegyzése például hatéves mélypontra esett.
