Az ACCA, a Pénzügyi és Számviteli Szakemberek Nemzetközi Szervezetének friss kutatásában résztvevők 24 százaléka állította, hogy a vállalati etika rosszabbodott az előző évhez képest. Etikai problémával 22 százalékuk szembesült (Szlovákiában ez az arány 19%, Csehországban 17% volt).
A közérdek, a munkáltatók érdeke valamint a személyes érdekek közti konfliktusuk általában a pénzügyi eredmények közlésével, adókötelezettség értékelésével valamint közbeszerzési szerződések feltételeivel és eljárásaival voltak kapcsolatosak.
Sok magyar mondott fel a cége etikátlansága miatt
A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a magyar válaszadók majdnem egyharmada (32%) a felmondása benyújtásával oldotta meg a helyzetet, míg Csehországban a válaszadók 17 százaléka, Szlovákiában a válaszadók 5 százaléka reagált hasonlóan. Etikai dilemmával szembesülő minden hatodik pénzügyi szakembernek pedig felmondtak.
Mindössze negyedük fogadta el a munkáltatójuk vagy felettesük álláspontját és tett eleget a vállalat elvárásainak, és mindössze 16 százalékuk volt képes megvédeni álláspontját a feletteseivel szemben.
„Egyre nyilvánvalóbb, hogy az alkalmazottak rendkívül negatívan reagálnak, ha a cégüknél etikátlan magatartást tapasztalnak” – mondta Katerina Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős vezetője. – „Az ilyen magatartást tanúsító vállalatok azt kockáztatják, hogy elveszítik a magasan képzett pénzügyi és számviteli szakembereket, akik könnyedén találnak munkát máshol.
Az erkölcsi és etikai alapelveknek való megfelelés az ACCA központi értékei közé tartozik, ennek megfelelően kiemelt hangsúlyt fektetünk az etikus magatartásra, és segítjük tagjainkat bármilyen etikai dilemma megoldásában, amellyel karrierjük során találkoznak. Alapvető fontosságú a vállalatok számára, hogy felismerjék az etikus magatartás fontosságát, nem csak az üzleti partnereik és az intézmények, hanem saját munkavállalóik irányába is.”
Valamivel kisebb a nyomás
Az előző két évhez viszonyítva a válaszadók pozitívabban értékelték a gazdasági helyzetnek a számviteli szakma hírnevére gyakorolt hatását. 2013-ban 37 százalékuk vélte úgy, hogy növekvő nyomás nehezedik a pénzügyi részlegekre a gazdaság állapota miatt, míg 2014-ben 26 százalék értett ezzel egyet, és idén már csak 10 százalék. Azon válaszadók száma, akik nem vettek észre változást, 55 százalékra emelkedett (a tavalyi évben mért 48 százalékhoz képest). Szintén nőtt azon pénzügyi szakemberek száma, akik úgy vélik, a jelenlegi gazdasági helyzet áll szakmájuk hírnevének javulása mögött (21% a tavalyi 12%-hoz képest).
A válaszadók többsége, összesen mintegy 60 százaléka megerősítette, hogy folyamatosan változnak a pénzügyi igazgatói pozíció betöltéséhez szükséges szakmai tudásra vonatkozó – különösen a modern technológiával kapcsolatos – elvárások. A válaszadók több mint háromnegyede (81%) értett egyet azzal, hogy a szakmai szervezetekben való tagságuk révén megszerzett új ismeretek segítették őket abban, hogy a pénzügyi menedzserekhez képest többlet tudásra tegyenek szert, és hogy javítani tudják megítélésüket munkaadóik szemében.
Az ACCA kutatása azt is felmérte, hogy mely tulajdonságok a legfontosabbak egy pénzügyi igazgató számára. A kutatás eredményei szerint ezek az integritás, a szavahihetőség és az objektivitás. A technikai könyvelői tudást a negyedik legfontosabb tulajdonságként sorolták be a számviteli szakemberek.
Az „Etika az üzleti életben, valamint a könyvelők és pénzügyi szakemberek elszámoltathatósága” című kutatásban 480 magyarországi, szlovákiai és csehországi válaszadó vett részt, köztük számos iparágban tevékenykedő nagyvállalat pénzügyi igazgatója és pénzügyi menedzsere.