A görög válság azt bizonyítja, hogy Európa továbbra sem talált megoldást az öngerjesztő adósságválságra, ez nemcsak Görögország gondja, hanem olyan európai probléma, amely európai megoldást igényel – mondta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerda délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.
A politikus kijelentette: a zsákutcába vezető megszorítások miatt országa a folyamatos recesszió csapdájába esett. Az elmúlt öt és fél hónapért maradéktalanul vállalja a felelősséget, de a kialakult helyzetért az alapvető felelősség évekre nyúlik vissza.
Ciprasz kiemelte, hogy az országának folyósított milliárdokból szerinte csak a bankok részesültek, a hétköznapi görög emberek nem.
“Görögország Európa megszorításlaboratóriuma lett, és a kísérlet kudarcot vallott” – jelentette ki Ciprasz, és hozzátette: sehol máshol nem volt akkora megszorítás, mint hazájában.
A görög kormányok is felelősek
A görög kormányfő arra is kitért, hogy országa a tönk szélére jutott, amiben a korábbi kormányok felelősségét hangsúlyozta, akik klientúrarendszert alakítottak ki, kormányzásukat korrupció és a politikai, valamint a gazdasági hatalom összefonódása kísérte. Ciprasz utalt arra is, hogy a görög nemzeti vagyon több mint fele a társadalom 10 százalékának a kezében van, akik szerinte nem osztoztak ennek megfelelő arányban a görögök által viselt terhekből.
Nem akarnak szakítani Európával
Alekszisz Ciprasz megjegyezte: bízik abban, hogy a következő néhány nap folyamán sikerül megállapodni az ország hitelezőivel. Ehhez szerinte életképes és őszinte kompromisszumra van szükség, a görög javaslat pedig olyan reformokat tartalmaz, amelyek átalakítják az országot, de amelyeket a korábbi görög kormányok és a hitelezők – szerinte szándékosan – kihagytak a korábbi megállapodásokból. Kiemelte továbbá, hogy nem más országok adófizetőire akarja áthárítani a görög államadósság terhét. Tudatta azt is, hogy a vasárnapi népszavazás eredménye nem jelenti azt, hogy a görögök szakítani akarnának Európával, a hitelezők ajánlatának elutasítása azt jelenti, hogy sok görög szerint nincs más megoldás, “nem lehet tovább haladni ezen a semmibe vezető úton”.
A görög pénzügyminisztérium cáfolta, hogy fizetési ígérvények kibocsátására készül
Meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Katimerini című liberális görög napilap azt írta: a költségvetési hivatal készpénzt helyettesítő fizetési ígérvények, úgynevezett IOU-k kibocsátását készíti elő, hogy ki tudják fizetni a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat július végén, ha nem sikerül megállapodásra jutni a nemzetközi hitelezőkkel.
“A cikk minden alapot nélkülöz. Az ilyen beszámolók az ország ellen irányulnak és veszélyesek egy olyan pillanatban, amikor sorsfordító ponthoz érkeztek a tárgyalások a hitelező partnerekkel” – hangsúlyozta a pénzügyminisztérium szerdán kiadott közleményében.
A francia jegybankelnök a káosz veszélyére figyelmeztet
“A görög gazdaság a katasztrófa szélére jutott, mindenképpen meg kell állapodni vasárnap, ez az utolsó határidő, utána túl késő lesz és a következmények súlyosak lesznek” – fogalmazott Christian Noyer szerdán az Europe1 francia kereskedelmi rádióban. Szerinte “zendülések lehetnek és káosz várható az országban”.
Az eurózóna tagállami vezetőinek kedd esti csúcstalálkozóját követően Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte: vasárnap összeül az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, és az a nap a végső határidő arra, hogy sikerüljön tető alá hozni a megállapodást Görögországgal.
“Az Európai Központi Bank nem folytathatja a végtelenségig a görög bankok támogatásának kockázatát. Nagyon nyugtalanítóvá kezd válni a helyzet. A görög gazdaság összeomlásától tartok. Az EKB hónapok óta táplálja a bankokat, de eljön a pillanat, amikor ez nem tartható tovább. Fél éve eldöntöttük, hogy bent tartjuk Görögország az euróövezetben. Ezért tart még a támogatás. De ez nem normális helyzet, nem tarthat tovább” – mondta a francia jegybank elnöke.
A görög bankokat “életben tartó” Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagjaként Noyer nem látja, hogy “a jelenlegi helyzetben” a kilenc napja zárva tartó görög pénzintézetek hogyan tudnának gyorsan újra kinyitni.
“A likviditás, amit az elmúlt hónapokban injektáltunk, két helyre ment: egy része külföldre, egy másik fele pedig a párnák alá. Ezért nem működik az egész” – fogalmazott Noyer, aki szerint mindenekelőtt a bizalmat kell újrateremteni. “Addig lehetetlen a bankokat normálisan működtetni” – mondta.
