Dióslaki Gábor, a szervezet elnöke szerint hiányzik a közérdek a rendelkezésből, amely egy konkrétan nevesített, magánkibocsátású tőkepiaci termékre vonatkozóan ír elő egyedi megkülönböztetést a kárrendezési folyamatban.
A kárrendezést egy erre általános felhatalmazással rendelkező szervezetnek (Beva) az általános szabályok szerinti eljárásban kell intéznie, miközben a kártérítési összegben jelentős különbség van a többi hasonló értékpapírhoz és károsulthoz viszonyítva.
Dióslaki Gábor szerint a kárrendezés egyedi módja indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést eredményez a mind időben, mind jogalapban azonos problémával küzdő más károsultakhoz képest, így ellentétes a jogállami jogbiztonság és egyenlőség elvével.
Buda-Cash károsultak a bíróságon?
A Tebész elnöke hozzáfűzte: nem a 30 millió forintos kártalanítási összeget kifogásolja, az érdekvédelmi szervezet üdvözölné, ha minden megkárosított befektetőre ez vonatkozna.
Megjegyezte azt is: nem lenne meglepve, ha a most elfogadott törvény miatt egy Buda-Cash károsult az Alkotmánybírósághoz fordulna.
Ahogyan arról beszámoltunk: az Országgyűlés kedden megszavazta a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító törvényt. A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának felállítását, amely – a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt – 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. A kártalanítási alap irányítását a Beva igazgatósága végzi.
A károsultaknak május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kárrendezést. Ha a kérelem megfelel a kárrendezés követelményeinek, az alap tájékoztatást ad erről a jogosultnak, és e tájékoztatást követő 30 napon belül fizet.
A törvény hatálya a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények ügyleteire terjed ki.
