Az ingatlanforgalomban márciusban is, idén már harmadszor becsült másfélszeres forgalmat a Duna House, az előző évi azonos időszakhoz viszonyítva. Az első negyedévben 32 ezer fölötti tranzakciószámnál tart az ingatlanpiac, amely a tavalyi 21-, vagy a tavalyelőtti 18 ezres adatokat jóval túlszárnyalja.
Továbbra is benne van a piacban a válság utáni rekordév lehetősége, ami a teljes évre elérheti a 140-150 ezres adásvételi mennyiséget. Idén eleve magas szintről indult a kereslet, január és február hónapokban egyaránt 101 százalékponton állt az index, ami márciusra 105-re emelkedett tovább. Ez annyit jelent, hogy az elmúlt 5 évben nem volt ilyen nagy a vevői érdeklődés, ami a jövőre vetítve bíztató jel a piacon.
Meglepő árugrás
Az elmúlt hónapok piaci eseményei alapján sejteni lehetett, hogy az árak tavalyi emelkedése idén is folytatódni fog, ám 2015. első negyedévének ilyen szintű árugrása mégis meglepő. Egy éve 81 ponton állt a Duna House Országos árindexe, majd 82, 83 és az utolsó negyedévben 85 volt, idén pedig már 91. Az Országos Panellakás árindexe 2014. II. negyedévében indult emelkedésnek és meredek ütemben 78-ról 92 százalékpontra emelkedett. A Téglalakás Index még 2014-ben is 85 pont körül stagnált, ám az idei első negyedévben szintén nagy ugrással 90-re emelkedett. Így elmondható, hogy (nominális értelemben) az országos árak a válság előtti szint közelébe kerültek.
Vidéken is csúcsot döntenek az árak
A vidéki árindexek mindegyike emelkedett, sőt többéves csúcsokat is megdöntöttek. Kelet-Magyarországon egy év alatt 81-ről 95 pontra ugrott a panelek ára, ami 2009-es szintnek felel meg. Ugyanitt a téglalakások ára 5 éves stagnálást követően ugrott 88 százalékpontra. Nyugat-Magyarországon mindkét típus lassú esésben volt a válság után, így bár mindkettő emelkedett az első negyedévben még trendről korai lenne beszélni.
A budapesti árindexek áttörték a 100 pontos határt, vagyis mindkét lakástípus (nominálisan) drágább most, mint 2008. első negyedévében, a válság előtt volt. A panel 2013. IV. negyedévében a 77 pontos történelmi mélypontról drasztikus emelkedéssel 105-re érkezett az idei első negyedévben. A téglalakások árindexe egy éve még 90 százalékponton állt, majd mostanra 102-re emelkedett.
Négyzetméterre ennyiért mennek
Az idei első negyedévben Közép-Magyarországon vették a legmagasabb négyzetméteráron, 194 ezer forintért a panellakásokat. Ezen belül természetesen a főváros volt a drága régió, ahol Dél-Budán és Észak-pesten 260-270 ezer forint/négyzetméter körüli árakon keltek el a panelek. Vidéken a Nyugat-Dunántúlon vásároltak magasabb áron, itt átlag 172 ezer forintért cseréltek gazdát a panelek, míg a legalacsonyabb áron Észak-Magyarországon, ahol 108 ezer forintot fizettek.
A megvásárolt téglaépítésű lakások négyzetméterára szintén Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 259 ezer forint, míg Észak-Magyarországon ennek kevesebb mint fele, 125 ezer. Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon vették a legmagasabb áron a vidéki lakásokat, 185-190 ezer forint/négyzetméter körüli átlagon. Budapesten Észak-Budán fizették a legtöbbet, 382 ezer forintot, a Belvárosban pedig 317-et egy négyzetméterért. Észak-Pesten és Dél-Budán 260-270 ezer forintos árakon vásároltak, míg Dél-Pesten 236 ezerért.
Ennyit lehetett alkudni
A panelekre az első negyedévben Budapesten 2-3 százalék vevői alku volt jellemző, vidéken ennél picivel magasabb, kivéve Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon, ahol egyaránt 7-7 százalékot tudtak a vevők az árból lefaragni. A téglalakásokra a fővárosban 4 százalék körüli alku volt jellemző, vidéken pedig egyaránt 5-6 százalék. A családi házakra Budán 7 százalék, Pesten 8 százalék volt az átlagos alku mértéke, vidéken pedig 1-2 százalékkal több, kivéve Észak-Alföldet, ahol 11 százalékot és Dél-Alföldet ahol pedig 13 százalékot tudtak a vevők a végső árból alkudni.
Nem lankad a befektetői kedv
A fővárosban márciusban az összes vásárló 35 százaléka nyilatkozott úgy az ingatlanos cégnek, hogy befektetési céllal vett lakást. 20 millió forintos átlagon költöttek, 65 négyzetméter-es lakásokra. Minden negyedik vevő első lakást vásárló volt, ők is magas átlagon, 17 millió körül vásároltak 53 négyzetméter körüli ingatlant.
Vidéken a legnagyobb arányú vevői kör a nagyobb lakásba költözőké volt 28 százalékkal, de közel ekkora volt a befektetői jelenlét is. A befektetők vidéken 10,5 millió fölött vásároltak, 70 négyzetméter körüli ingatlanokat. Itt is minden negyedik vevő első lakást vásárló volt, akik 9,5 millió körül költöttek szintén 70 négyzetméter körüli lakásokra.
A fővárosi eladók 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyobb ingatlant tervez vásárolni. Ők átlag 50 négyzetméter körüli lakásaiktól váltak meg 14 millió forintos átlagáron. Az eladók további 22-22 százaléka örökölt ingatlant adott el, illetve kisebb lakásba menne. Elkezdett növekedni a végtörlesztés miatt eladók aránya. A banki elszámoltatás következtében arányuk márciusban már 5 százalék volt. Vidéken 6 százalék volt ugyanennek a csoportnak az aránya, ami szintén erős növekedés. Legnagyobb arányban szintén nagyobba költöznének az eladók, illetve örökölt ingatlant értékesítettek.
Hajlandóak többet költeni a vevők
Budán az idei és a 2014-es első negyedévben eladott ingatlanok paramétereinek összehasonlításából látszik, hogy a megvásárolt lakások fajlagos ára erősen növekedett. Tavaly még a vevők 23 százaléka vett 5-10 millió között, igén ez az arány 10 százalékra esett vissza és inkább 15 millió felett költöttek a vevők, akik közül 12 százalék 40 milliós áron túl is vásárolt. Pesten ugyanez a helyzet, 10 millió alatt kevesebb arányban vásároltak és inkább efölött költöttek ingatlanra.
Vidéken ugyanez a jelenség figyelhető meg, az 5 millió alatti vevők aránya 20-ról 14 százalékra csökkent és inkább efölött költöttek, ezen belül a 20-30 milliós ingatlanok aránya 3-ról 5 százalékra nőtt. A vevők 41 százaléka vidéken 40-60 négyzetméter közötti lakást vett, 22 százalék pedig 60-80 közöttit. Ennél kisebbre csak 11 százalék költött. Pest Megyében már nagyobb az igény a méretesebb ingatlanokra, itt a vevők harmada 100 négyzetméter fölöttieket választott.
