A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is kidolgozta javaslatait arra, hogyan kellene elejét venni a napvilágra került Buda-Cash-Hungária Értékpapír-Qaestor típusú hiányosságok, szabálytalanságok kialakulásának.
A minisztérium többek között bírságemeléssel harcolna a simlis brókerek ellen: brutálisan megnövelnék a piacfelügyeleti bírság felső határát. Engedély nélküli, vagy bejelentés nélkül végzett tevékenységnél például a jelenlegi 100-500 millió forintos büntetés felső határát kétmilliárd forintra emelnék.
Ezt tervezi az NGM még
A csütörtökön társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet számos pénzügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza, valamint szigorítja a szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást. A hitelintézetekhez hasonlóan a befektetési vállalkozásoknál is öt év helyett háromévenkénti átfogó felügyeleti vizsgálatot írna elő például.
A Befektető-védelmi Alapnál (BEVA) pedig eltörölné egymillió forint felett a befektető által viselt 10 százalékos önrészt, valamint jogszabályi kezességet biztosítana a BEVA hitelfelvételéhez.
Pontosítanák a jó üzleti hírnév fogalmát, vagyis hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy pénzügyi szektorbeli intézmény vezető tisztségviselőjének és tulajdonosának. Ezen kívül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásaira vonatkozó szabályok módosításával tennék hatékonyabbá a szervezetet.
Az MNB így keményítene be
A jegybank először is gyakoribb ellenőrzéseket írna elő, derül ki a csütörtökön honlapjukon is megjelent tervezetből. Vagyis nem 5, hanem 3 évenként vennék elő a befektetőcégeket. Plusz miden évben lenne célvizsgálat, és nemcsak a cégekre, hanem az alkalmazottakra is kiszabhatnának bírságot.
A vezető tisztségviselők kinevezését pedig jegybank engedélyhez kötnék, és a vállalkozások könyvvizsgálóinak körét is az MNB határozná meg.
Ezen kívül a folyamatba épített kontrollt is növelni kellene, valamint többlet-adatszolgáltatást is előírnának a brókereknek.
A tőkepiac és a befektetők biztonsága érdekében pedig megemelnék a kártalanítás összeghatárát, leginkább a nyugdíjelőtakarékossági számlához hasonló befektetési termékekre. Vagyis ha zűr lenne, a Befektető-védelmi Alap (Beva) ezekre a termékekre többet fizetne.
