Az EKB havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot indít, amely 2016 szeptemberéig tart – jelentette be Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke csütörtökön. Azt már hetek óta lehetett tudni, hogy jön a megmentőcsomag (az ún. európai QE), de előzetesen 50 milliárd eurós csomagról szivárogtak ki hírek. Vagyis ezt még überelték 20 százalékkal. Kiterjesztik az eszközvásárlási programjukat, ami így már államkötvényeket is tartalmazni fog.
Mai hír az is, hogy a bank döntéshozói előzőleg változatlanul 0,05 százalékon hagyták az ECB alapkamatát. A kamatdöntés indoklásában Mario Draghi elmondta, hogy a meglévő kötvényvásárlási programok kiegészítésével az új, összesen 60 milliárd eurós likviditásnövelő program euróövezeti szuverén kötvények és a magánszektorban kibocsátott kötvények vásárlására irányul majd. A programot az idén márciusban indítják és 2016 szeptemberében fejezik be. 2-től 30 éves lejáratig vásárolnak majd kötvényeket.
Ez a céljuk
Mario Draghi EKB-elnök korábban többször jelezte már, hogy az EKB hasonló gazdaságélénkítő intézkedéseket készül hozni, mint amilyeneket az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed alkalmazott. Most pedig el is jutottak idáig.
Az EKB döntéshozóinak egyébként az a szándékuk, hogy minden pénzügyi döntésre hatással legyenek az eurózónában. Az elnök beszédével igyekezett megnyugtatni, mondván minden a programmal kapcsolatos kérdésre választ szeretnének adni.
Ilyen lesz a kockázatmegosztás
A vásárlásokat decentralizáltan végzik majd, de a programot természetesen ők koordinálják majd. Draghi elmondása szerint a vásárolt értékpapírok jelentette kockázatot megosztják majd részben a tagországok. Ennek mértéke azonban csak 20 százalékos lesz, tehát nem terítik teljesen szét a kockázatokat – írta a Portfolio.hu.
Draghi elmondása szerint a jegybank vezetősége szabadon dönthet majd arról, hogy milyen kockázatmegosztás legyen.
Kiderült az is, hogy a kötvényvásárlásokat az eurótagállamok adósságának arányához igazítják: az EKB vásárlásai az egyes állampapírfajták maximum 25 százalékáig, az állami tartozások maximum 33 százalékig terjedhetnek. Ez azt jelenti, hogy főként a nemzeti bankok fizetik a saját országuk adósságán keletkező veszteségeket.
Nagy baj van az árakkal
Mario Draghi még pesszimistán fogalmazott az eurózónával kapcsolatos kockázatok kapcsán. Elmondása szerint az olajárak esése másodkörös hatásokkal bírhat majd, ami még gyengébb inflációs környezetet vetít előre.
Nagyon alacsony, sőt negatív infláció várható az elkövetkező hónapokban – mondta el Draghi. Meglátásuk szerint ráadásul az inflációs várakozások is tovább eshetnek. A most bejelentett intézkedések reményei szerint majd ezt megállíthatják – fejtette ki a jegybankelnök.
Azt is hozzáfűzte: az EKB most megtette a maga expanzív lépését, innentől kezdve pedig a kormányzatoknál pattog a labda, hogy végrehajtsák a strukturális reformokat.
Így reagált a forint és a piac
A bejelentés után az euró jegyzése 315,50 forintról 314,54 forintra esett, a dollár viszont 1 forinttal 272,27 forintra erősödött. Az eurót 1,1550 dolláron jegyezték a bejelentés előtti 1,1640 dollárral szemben. Később még tovább gyengült az euró, 1,15 alá ment a keresztárfolyam.
A a piac úgy tűnik, elégedett lehet a meglehetősen méretes és nyílt végű – azaz nem meghatározott időpontig tartó – monetáris enyhítéssel, bár nemsokára jöttek ellenvélemények is.
A Napi.hu például Nouriel Roubini amerikai közgazdász professzor twitterbejegyzését is beidézte, aki úgy értékelte a qe-t, hogy az ECB a nagyobb, 1000 milliárd eurós program fejében csupán a kockázat 20 százalékát vette át az eurótagországok központi bankjaitól. Draghi megjegyezte, hogy a qe azonnali elindításával kapcsolatban nem volt teljes egyetértés az ECB döntéshozó testületének tagjai között.
