A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint nem lesz visszamenőleges hatályú a magánkasszákra vonatkozó új szabályozás. Legalábbis ezt válaszolták az MTI megkeresésére.
Megúszhatják
Ez pedig a túlélést jelentheti a kasszáknak, és a megtakarítások megtartását a tulajdonosoknak.
Ez volt a véleménye a lapunk által megkérdezett Szövetség nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatójának is: ha lesz a visszamenőlegességet tiltó törvénymódosítás, akkor lehet esély a megmaradt négy kassza túlélésére.
Kutiné Csurgai Ágota szerint tehát ebben az esetben a tagokon fog múlni a jövőjük. Azon, hogy legalább 70 százalékban fizetnek-e majd a jövő évtől tagdíjat. Hétfői anyagunkban már írtuk, hogy erre lehet esély, hiszen például a Szövetséget rengeteg tag hívta fel, hogy szeretnék utalni a tagdíjukat. A Horizont egy nem régi felmérése szerint pedig a tagok 95 százaléka nem bánta meg, hogy maradt a magánnyugdíjpénztárban.
Az NGM szerint
A kormány által az Országgyűlésnek pénteken benyújtott, a 2015. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat szerint meg kell szüntetni azt a magánnyugdíjpénztárat, ahol a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül a tagok kevesebb mint 70 százaléka fizette be a kötelező havi tagdíjat.
A szaktárca ehhez kapcsolódóan szombaton közölte: az MNB adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak tagjai közül ma már alig néhány ezren fizetik a havi, kötelező tagdíjat. 2011-ben a tagok még átlagosan havi tízezer forintot fizettek be, ami mára 500 forintra zsugorodott. Ez a pénztárak vagyonfelélését jelenti, így a nyugdíjasok járadékának majdani kifizetését veszélyezteti – mutattak rá. Hogy ez mennyire (nem) igaz, arról hétfői cikkünkben olvashatnak.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
Beszántásnak hangzott
A Horizont Magánnyugdíjpénztár korábban attól tartott, a rendelkezés elfogadása valójában az összes magánnyugdíjpénztár végelszámolását jelenti. Ha ugyanis a törvény hatályba lépésétől, azaz vélhetően 2015. január 1-jétől visszamenőlegesen kell vizsgálni a pénztár tagdíjbefizetéseit, akkor a jelenleg működő pénztárak közül egy sem teljesíti ezt a feltételt.
A nemzetgazdasági tárca hétfőn az MTI megkeresésére azt közölte, hogy magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó új szabályozás hatálya nem lesz visszamenőleges.
Nincsenek veszélyben, ellenkezőleg: jól teljesítenek
Az MNB honlapján hétfőn közzétett előzetes adatok szerint a magánnyugdíjpénztáraknak szeptember végén 61 523 tagjuk volt, számuk 2031-gyel csökkent egy év alatt. A pénztári befizetések a tavalyi első háromnegyed évi 303 millióval szemben az idei első háromnegyed évben 586 millió forintot tettek ki, az azonosított, egyéni számlán jóváírt tagdíjbevételek ugyanebben az időszakban 141 millióról 170 millió forintra nőttek.
A kasszák idén az első háromnegyed évben 141 millió forint működési veszteséget könyveltek el 462 millió forint működési bevétel és 603 millió forint működéssel kapcsolatos ráfordítás eredményeként. Tavaly ugyanebben az időszakban 505 millió forint bevétel és 982 millió forint kiadás eredőjeként 477 millió forint volt a működési veszteség.
A magánkasszák befektetési tevékenységének eredménye 14,859 milliárd forint volt az idei első háromnegyed évben, míg tavaly 9,635 milliárd forint. A magánpénztári portfólió piaci értéke az előzetes adatok szerint a tavaly szeptember végi 192,652 milliárdról idén szeptember végére 205,350 milliárd forintra nőtt.
Közben az MSZP bejelentette, pertársaságot szervez a magánnyugdíj-pénztári tagoknak. A Portfolio.hu pedig arról ír, hogy jobban bízunk az állami nyugdíjban, mint a csehek. Ön is a jobban bízók táborába tartozik?
