Olvasónk, Baricz Dezső budapesti panellakás-tulajdonos kérte a segítségünket egy be nem váltott kormányígéret miatt. Februárban ugyanis, még a választások előtt azt ígérte a Fidesz, hogy felére csökkentenék, vagy egyenesen el is törölnék a közműszolgáltatások alapdíját. És ebből az ígéretből még nem lett semmi. Ezért Baricz Dezső úgy döntött, aláírásgyűjtésbe kezd, hogy elérje, a kormány tartsa be az ígéretét.
Nem tudják, mire fizetik
Senki nem tudja, hogy több százezer háztartás évtizedek óta mire fizet pl. távfűtési alapdíjat (5-10 ezer forintot havonta, télen-nyáron) – írta Baricz, aki szerint ez egy olyan díj, amiért (most már) a Főtáv semmilyen pluszszolgáltatást nem nyújt.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
Ezt a kijelentését arra alapozta, hogy érdeklődött több közös képviselőnél, akik azt mondták neki: évtizedekkel ezelőtt minden a Főtávhoz tartozott, így a távhőcég saját költségén javított és karbantartott. Most már, mivel minden a panelházakhoz tartozik, bármilyen hiba van, a háznak saját költségen kell javíttatnia.
Úgy érzi tehát, hogy az évi 60-120 ezer forintot a semmiért szedik be az ügyfelektől: több százezer családtól, több tízmilliárd forintot. Ezért aktív részvételre szólítja fel a panelosokat az aláírásgyűjtésben.
Erre fizetjük az alapdíjat
Megkérdeztük a Főtávot, mire is fizetik az alapdíjat a lakók. (Milyen szolgáltatást kapnak érte?) Arra is kíváncsiak voltunk, igaz-e, hogy korábban a cég végzett minden a fűtéssel kapcsolatos karbantartást, most meg már nem.
Azt a választ kaptuk, hogy a szolgáltatás ellátásához kapcsolódó valamennyi állandó költséget tartalmazza az alapdíj. Ennek terhére üzemelteti, karbantartatja, fejleszti és újítja meg a távhőcég a tulajdonában és kezelésében lévő hőtermelőket, távvezetéket és hőközpontot. Vagyis ez alapján nem a semmiért fizetnek a lakók, hanem azért, hogy működjön a rendszer.
Fotó: MTI / Kovács Attila
Azt is hozzátették, hogy a társasház tulajdonában és kezelésében lévő központi fűtési rendszer karbantartásáról, üzemeltetéséről a társasház gondoskodik. Valamint leszögezték, hogy a Főtáv a nem saját tulajdonában lévő rendszereket soha nem javította, tartotta karban, vagy üzemeltette. (Arra nem reagáltak, hogy voltak-e olyan idők, amikor minden berendezés a cég tulajdonában volt.)
Kiszállási díjat vezettek be
A távhőcég arra is kitért, hogy számos olyan fogyasztói bejelentés kaptak, amikor a hiba elhárítása nem volt lehetséges éppen azért, mert idegen tulajdonon kellett javítási tevékenységet végezni. Ezekben az esetekben – más szolgáltatókhoz hasonlóan – 2013 januárjától kiszállási díjat kell fizetni abban az esetben, ha a lakosságnál jelentkező fűtési panasz oka nem a távhőcég tulajdonában lévő rendszerben van.
A Főtáv egyébként a hőközpontig terjedően 24 órás hibabejelentési és elhárítási szolgálatot működtet, amely 4 órán belül megkezdi a bejelentések kivizsgálását. 700 épületben jelenleg már távfelügyelet működik, így ezekben a hőközponti üzemelési adatokat központilag is ellenőrizhetőek.
Átalánydíjas üzemeltetés-támogatási szerződést is köthetnek velük a házak, amely az épületek központi fűtési rendszerének hibaelhárítására terjed ki. Az ilyen szerződés megkötése minden lakóközösség szabad döntése.
Távhőnél az alapdíj a teljes havi díj 40 százaléka
Budapesten 240 ezer távhőszolgáltatással ellátott lakás van. A távhőszolgáltatás alap- és hődíjból áll, és ez mindig is így volt a cég szerint. Az alapdíj tartalmazza a cég működéshez kapcsolódó összes állandó költséget, míg a hődíj az elfogyasztott energia árát, a fogyasztással változó költséget – magyarázta a távhőcég.
Az alapdíj a fűtés- és melegvíz-szolgáltatás mellett légköbméterenként és évente bruttó 407,36 forint, amit az évre arányosan elosztva kell megfizetni. Ez havonta légköbméterenként bruttó 33,9 forintnyi kiadást jelent.
Tehát egy átlagosnak mondható 60 négyzetméteres, 2,6 méteres belmagasságú budapesti távfűtéses lakásban havi 5288 forint az alapdíj, a távhőre, ami a kifizetett távhő-szolgáltatási havidíj mintegy 40 százaléka.
Alapdíj persze nem csak az e cikkben kipécézett távfűtésnél van, hanem például a gáz- és áramszolgáltatásnál is, de lényegesen kisebb tételt jelent.
Két éve csökkentették
Az alapdíj mértéke jellegéből adódóan a cég működési hatékonyságának és a fogyasztók számának bővülésével csökkenhet. Erre legutóbb 2012 júliusában volt példa, amikor a Főtáv 10 százalékkal (átlaglakásonként havi 500 forinttal) csökkentette saját hatáskörben az alapdíjat. A rezsicsökkentés is érintette egyébként az alapdíjat, további 23,3 százalékos mértékben.
Megkérdeztük még, van-e olyan tervről tudomásuk, hogy eltörölnék az alapdíjat? Diplomatikusan azt válaszolták, hogy a FŐTÁV a mindenkor hatályos hatósági árakon szolgáltat, most is, és a jövőben is. Így igaz. Az alapdíjakat ugyanis a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) határozza meg.
A Fidesz nem tett le róla
A kormánypárt megkeresésünkre azt írta, hogy mivel 2014-ben az országgyűlési, az Európai Uniós és az önkormányzati választásokon is a választók egyértelműen a rezsicsökkentés politikájára voksoltak, ezért a rezsicsökkentés folytatódik.
Ez azt is jelenti, hogy a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportja vizsgálja a távhő alapdíjának csökkentésével kapcsolatos megoldási lehetőségeket is. Jelenleg azonban elsődleges cél a nonprofit alapon működő nemzeti közműszolgáltató létrehozása, amely garantált minőségen, megbízható közszolgáltatást fog nyújtani a magyar családok számára – tették hozzá.
Vagyis úgy tűnik, az alapdíj egyelőre marad. Hacsak az aláírásgyűjtéssel nem tudnak akkora nyomást gyakorolni a panellakók, hogy a kormány megváltoztassa a tervezett lépések sorrendjét.
És miből tartják fenn akkor a szolgáltatásokat?
Persze, jól hangzik, hogy ne fizessünk alapdíjat, vagy csak feleannyit fizessünk, mint most. Viszont azt is tisztáztuk, hogy a díjat nem a semmire fizetjük, hanem a (pl. a fűtési) rendszerek fenntartására. Vagyis nagy kérdés, hogy mi lenne, ha az alapdíjakat eltörölnék. Összeomlanának a rendszerek? A szolgáltatók azt mondják, igen.
Másik oldalról megközelítve a kérdést: ha létrejön az állami rezsiszolgáltató, akkor is kell majd valahonnan fedezni a (veszteségeket termelő) rendszerek fenntartását. Ha eltörlik az alapdíjat, akkor a költségvetésből kell kipótolni majd, ami hiányzik. Vagyis akkor is nekünk kell fizetnünk.
