Az Adecco HR-szolgáltató első globális tanulmánya fellebbenti a fátylat az álláskereséssel, a digitális hírnévvel, valamint a munkaerő-kereséssel kapcsolatos legfontosabb kutatási eredményekről.
Új kiadványuk a Közösségi toborzás – álláskeresés, digitális hírnév és HR-gyakorlatok a közösségi média korában címet viseli.
Az új álláspiac
Kutatási eredményeik szerint ma már a közösségi média az új álláspiac, és ez a jövőben egyre inkább így lesz. Ennek ellenére úgy látják, sem az álláskeresők, sem pedig a felvételiztetők számára nem mindig egyértelmű, melyek a leginkább bevált jó gyakorlatok, módszerek.
Ezért tanulmányuk, melyet a Milánói Katolikus Egyetemmel együttműködésben készítettek, többek között szakszerű tanácsokkal is szolgál arra vonatkozóan, hogy miként léphetünk be sikerrel a közösségi média segítségével az álláspiacra.
Főleg ezt vizsgálták
Ehhez huszonnégy ország több mint 17 000 álláskeresőjét és több mint 1500 munkáltatóját kérdezték meg a közösségi média használatáról munkaerő-toborzás vagy álláskeresés kapcsán.
Főleg azt nézték, a közösségi médiát hogyan lehet felhasználni szakmai célokra, mennyire lehet hatékony az álláskeresők és az álláslehetőségek összepárosítása, és mennyire releváns a webes hírnév valamint milyen szerepet játszik a toborzásban.
A toborzás fele már a neten zajlik
Az eredményekből világosan kitűnik, hogy ma már a közösségi média szerepe kulcsfontosságú a megfelelő munkaerő felkutatásában. Ezt jelzi, hogy 2013-ban a toborzási tevékenység már több mint fele (53 százalék) az interneten zajlott, ezen belül is elsősorban a közösségi médián keresztül.
Várhatóan 2014-ben ez az arány tovább növekszik (61 százalékra). Konkrétan tízből hét toborzó azt nyilatkozta, hogy használja a közösségi médiát a HR-tevékenységek ellátásához, és tízből öt álláskereső szintén arról számolt be, hogy a közösségi médián keresztül is keres álláslehetőségeket.
Továbbá az álláskeresők majdnem 30 százalékát már legalább egyszer megkereste egy toborzó a közösségi médián keresztül, és 9 százalékuk állásajánlatot is kapott.
Nem csak a magasan képzetteknek érdemes használni
S talán meglepő, de a várakozásokkal ellentétben az álláskeresés a közösségi médián keresztül már nem csak a magasan képzett és tapasztalt jelöltek kizárólagos előjoga. A kutatás kimutatta, hogy a közösségi
médián keresztül keresett profilok többsége már nem vezető pozíciók betöltésére irányul.
További fontos megállapítás, hogy az online kapcsolatépítés fontos szerepet játszik mind a toborzási, mind az álláskeresési tevékenységekben. A gazdagabb online kapcsolati hálóval rendelkező álláskeresők jobb eredményeket érnek el akkor is, ha a toborzókkal akarják felvenni a kapcsolatot. És állásajánlatokból is többet kapnak. Vagyis a magas státuszú online kapcsolati hálóval rendelkezők eredményesebbek a magas státuszú offline hálóval rendelkezőknél is.
Az online hírnév is sokat számít
A tanulmány megállapítja, hogy számít a jelöltek közösségi médián belüli hírneve, és a toborzók nagyban támaszkodnak a közösségi hálózatokra ennek felmérésében. Erre a célra továbbra is elsősorban a LinkedIn felületét használják (68 százalék), de a Facebook is releváns lehet (52 százalék), annak ellenére, hogy ez utóbbira általában inkább személyes kapcsolattartásra szolgáló oldalként tekintenek.
Ezt nézik, mielőtt állást ajánlanának
A potenciális jelöltek profiljának megtekintésekor a toborzók felmérik a korábbi szakmai pályafutást. A szakmai elismerésekkel és eredményekkel kapcsolatos információk szintén fontosak, bár gyakran kimaradnak a profilból.
A toborzók a jelöltek személyiségét is igyekeznek feltérképezni. Körülbelül egyharmaduk beismerte, hogy utasított már el jelöltet a profilján szereplő tartalom vagy képek miatt. Különös figyelmet szentelnek a posztolt megjegyzéseknek, különösképpen az olyanoknak, amelyek az egyetemi vagy munkahelyi szabályokat esetleg sértő tevékenységekhez kapcsolódnak.
Ne becsüljük alá!
Ennek ellenére az álláskeresők túlnyomó többsége alábecsüli a személyes kapcsolatrendszerük szakmai jelentőségét.
Általában azt mondják, hogy nem posztolnak szenzitív vagy kompromittáló képeket, ami jelzi, hogy gyakran nincsenek tudatában internetes kommunikációs döntéseik hatásának.
