A Kúria júniusban meghozott törvénye kimondja: vélelmezni kell a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak tisztességtelenségét és emiatti érvénytelenségét. Ezt a vélelmet a próbálják a pénzintézetek az állam ellen indított polgári perekben megdönteni.
Több bíró is az Ab-hez fordult
Eddig három elsőfokú perben a Fővárosi Törvényszék és egy másodfokú perben a Fővárosi Ítélőtábla eljáró bírái fordultak az Ab-hez az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Ingatlanlízing, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet és az evoBank ügyében. A bírák többek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Egyes indítványok szerint a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles szerződéseket, köztük már teljesítetteket is, amit legfeljebb a jövőre nézve tehetne meg.
Különböző vélemények
Trócsányi László igazságügyi miniszter szeptember 10-én levelet intézett az Ab-hez, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni. A Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja szeptember 22-ei összefoglalójában rögzítette álláspontját az Ab számára, eszerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, a hatalommegosztás elvét, valamint a törvény elfogadása is alaptörvény-ellenes.
Bitskey Botond szerint az Ab rövidesen folytatja az ügy tárgyalását. A testületnek bírói indítvány esetében 90 napja van határozata meghozatalára, ami ebben az ügyben december első felében jár le.
