Egy kecskeméti munkáltató egy dolgozója februári munkadíja helyett tévedésből majdnem hatmillió forintot utalt. Igen, van ilyen. V. Szabolcs pedig rögtön 4 milliót el is költött belőle. Aztán a rendőrség kopogtatott nála – írta a delmagyar.hu nemrégiben.
De vajon mire számíthat ez a férfi, aki talán nem is gondolta át, mivel jár, ha a “szerencsét” így kihasználja? És mit tehetünk, ha mi utalunk rossz helyre? Visszakapjuk-e a pénzünk? Ennek járt utána az eset kapcsán a Pénzcentrum.hu.
Jogtalan elsajátításnak minősül
A törvény szerint aki véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonít, vagy 8 napon belül nem ad vissza, az jogtalan elsajátítást követ el. Amiért cserébe 1 év szabadságvesztést kaphat – tudta, meg az ORFK-tól a lap.
Vagyis ha hozzánk jön tévedésből más pénze, azt vissza kell adnunk, ha nem akarunk a kóterban csücsülni.
A bankok ilyenkor kiadhatják az adatainkat, a pénz jogos tulajdonosa pedig perelheti rajtunk az összeget.
Ha mi nyomtunk rossz gombot
Ez persze jó hír, ha az ellenkező helyzetben vagyunk – vagyis ha mi utaltunk félre. Automatizmus azonban nincs. Tehát nem szedheti vissza a pénzt a bank, ha az elütött számlaszám létező, csak nem azé, akinek szántuk a pénzt.
Ha pedig a címzett magától nem küldi vissza az eltévedt lóvét, akkor a tranzakciót a küldőnek kell kezdeményeznie. Amihez kell a (tévesen) kedvezményezett bankszámla-tulajdonos jóváhagyása is. Jóváhagyás nélkül marad a pereskedés. A megkérdezett bankok szerint azonban a visszahívási kísérletek többségét siker koronázza.
A portál annak is utánanézett, az egyes nagyobb bankoknál van-e díja a téves utalás visszafordításának, és ha igen, mennyi.
