Pénzügy

Megnyirbálhatják a nyugdíjakat

FN24
FN24

2014. 05. 16. 10:00

Már három év múlva is gond lehet a nyugellátások finanszírozásával. Ha sürgősen nem talál megoldást a kormány, akár a már megállapított nyugdíjakat is megkurtíthatják.

Korábban a témában:

Az emberek ezt szeretnék

Baj már van, de tragédia még nincs – mondta a Népszavának az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője, Barát Gábor. Arra a pár napja közzétett kutatásra reagált így, amely szerint a magyarok, ha tehetnék, leszállítanák a nyugdíjkorhatárt.

A tanulmány megállapítja többek között, hogy a többség csak 57 éves koráig dolgozna. De azt gondolják, még 66 évesen is kénytelenek lesznek munkába állni. Már ha sikerül nekik, hiszen ma is nagyon nehezen találnak állást az idősebbek.

Baj van

Ezért nehéz megoldást találni

A szakember szerint elég nagy probléma például a kivándorlás is, ami ha ilyen ütemben folytatódik, akkor már 3-4 év múlva komoly gond lehet a nyugdíjak finanszírozásával.

Azt is végigvette, mit lehetne tenni, ha szorul a nyugdíjkassza. Vagy a bevételeket lehet növelni, vagy a kiadásokat csökkenteni. Tehát emelhetnék a járulékokat (helyesebben a szociális hozzájárulási adót és az egyéni nyugdíjjárulékot). De ezek a közterhek már így is magasak, vagyis aránytalan elvonást jelentene a növelésük – állapítja meg.

Nyugdíj

Ha ezt elvetjük, akkor pedig nemigen marad más, mint az induló és a már meglévő nyugdíjak csökkentése. De mivel ezt mégiscsak jó lenne elkerülni, inkább átfogó megoldásban kellene gondolkodni.

Felül kellene vizsgálni a nyugdíjrendszert

Barát szerint ennek jegyében meg kellene vizsgálni az utóbbi időben történt ellentmondásos döntéseket: a rokkantnyugdíjak „megreformálását, a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését, aminek ellenpontjaként bevezették a nők 40 programot, amit diszkriminatívnak tart.

Havi százezer forint

Szerinte a nem rehabilitálható rokkantaknak nyugdíjvédelmet kellene adni. És a felmérésben is megfogalmazott igényt figyelembe véve lehetővé tenni az előrehozott öregségi nyugdíjat, hogy a nehezen munkát kapó nyugdíjkorhatár-közeli emberek se maradjanak ellátás nélkül.

De leginkább korrekt, jövőbe mutató diagnózis felállítását sürgetné, aztán pedig átfogó megoldást. Attól tart azonban, hogy amint gondok lesznek a finanszírozással, esetleg megint csak gyors, átgondolatlan ötletelés kezdődik majd.

Tovább élsz? Dolgozz többet!

Görögországban híresen lazák voltak a nyugdíjszabályok, nem csoda, ha görög állam újabb és újabb szigorításokat vezet be. Egész Európában nő a nyugdíjkorhatár, nemcsak a törvényi, de a valós nyugdíjba vonulás átlagos korhatára is. A különbségek nagyok 2007-ben Franciaországban a valós átlagos nyugdíjba vonulási életkor nem érte el a 60 évet, míg a törvényi előírás 60 év volt. Mindenhol máshol 65-66 év volt, és efelé tartanak az országok: ha többen élnek tovább, dolgozzanak is tovább.

A kérdés, hogy tudnak-e, kapnak-e munkát. Míg 2000-ben számos európai országban az 55-64 éves korosztály 60%-a nem dolgozott, 2012-re ez az arány – főleg a fejlettebb országokban – 40% körül változott. Németországban a 2000-es 38% 62%-ra változott 12 év alatt – furcsa mód a legtehetősebb országokban nőtt leginkább a dolgozó középkorúak-idősek aránya. Görögországban fordítva alakult: az aránylag magas, 50% körüli dolgozói arány 12 év alatt semmit nem változott. Holott a görög nyugdíjrendszer nem bír elviselni ennyi nyugdíjast – a GDP 13%-át felemésztő nyugdíjköltségek változtatás nélkül 2050-re felugorhatnak a GDP 24%-ára is, tehát minden 4. megtermelt eurót nyugdíjra kéne költeni.

Ezért ott is változtatnak: nominálisan csökkentik a magasabb nyugdíjakat (már egy ideje), legutóbb 250 ezer embert érintett a lefaragás, volt, akinek 40%-kal vágtak vissza. 62 éves kor előtt pedig nem lehetne nyugdíjba mennie senkinek sem (2007-ben a gyakorlati nyugdíjkorhatár átlaga 60 év volt) , ami azért is nagy szó a görögöknél, mert a mindig is kiemelt jelentőségű és bőkezűen támogatott hadsereg korengedményes nyugdíjaihoz is hozzá kéne nyúlni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.