Legutoljára a február 24-én tartott sajtótájékoztatón mondta el a a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos, hogy milyen fényes eredményeket tudnak felmutatni a KSH statisztikái alapján. Szalai Piroska az MTI beszámolója szerint hangsúlyozta: a nőknél a legjelentősebb, 1,4 százalékpontos foglalkoztatási ráta emelkedést az 55-59 évesek, valamint a 30-34 évesek között regisztrálták, de az 50-54, valamint a 25-29 évesek között is 1,3 százalékkal javult a mutató.
A miniszteri biztos azt is kiemelte: a jelenlegi kormány az első, amelynél a gazdasági minisztérium portfóliójának önálló elemeként a nők is megjelentek, és a kabinet a korábbi kormányokkal ellentétben innovatív megoldásokkal támogatta a nők hatékonyabb gazdasági szerepvállalását.
Fotó: Kummer János
A fránya előző kormányok
Szalai Piroska ekkor azt is kijelentette, hogy 2010 előtt érzékelhetően nőtt a családok és a nők bizonytalanságérzete. Az előző kormány utolsó teljes évében, 2009-ben mindössze a 15-64 éves nők 49,9 százaléka dolgozott, és 44,5 százalék volt inaktív, így az elmúlt tíz év legrosszabb értékeivel zárta munkáját az előző kormány.
Hozzáfűzte: a Gyurcsány-kormányok alatt stagnált, a Bajnai-kormány alatt pedig csökkent a női foglalkoztatás, ezenkívül nőtt Magyarország lemaradása az Európai Uniótól ezen a területen.
Bezzeg a jelenlegi kormány
2010-től a kormány a flexecurity – vagyis a rugalmas biztonság – jegyében kívánta átalakítani a munkaerő-piacot, mert csak ezen elv mentén, ilyen eszközökkel növelhető a nők foglalkoztatása – mondta Szalai Piroska.
A három legfontosabb intézkedést ismertetve a miniszteri biztos elmondta: a kormány egyrészt 2012-ben megalkotta az új munka törvénykönyvét, ez adja a rugalmas munkaerő-piaci keretrendszert, másrészt 2014-től bevezették a gyed-extrát, így gyed mellett is dolgozhatnak az édesanyák, nem kell lemondaniuk a juttatásokról.
Harmadrészt tavaly indult a Munkahelyvédelmi akcióterv, amely egy speciális, aktív munkaerő-piaci eszközként járulékkedvezményeket biztosít a munkaadók számára.
Foglalkoztatási csúcsokat döntögetünk
Az intézkedések eredményeiről Szalai Piroska kifejtette: már 2012-ben 20 éves csúcsra, 52,1 százalékra emelkedett a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája, és 2013-ban további bővülés várható, a tárca becslései szerint 52,8 százalék lehet a ráta. Ez 2009 óta 2,9 százalékpontos növekedés, amivel Magyarország 3. az EU-ban, csak Málta és Németország rátája nőtt ennél nagyobb mértékben.
Kitért arra is, hogy 2012 volt az első év, amikor a 6 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája is nőni tudott: 33-34 százalékról 36,1 százalékra emelkedett, így Magyarország utolérte Szlovákiát. A miniszteri biztos szerint 2014-2015-re tovább nőhet ezen nők foglalkoztatási rátája a Munkahelyvédelmi akciónak, valamint a gyed extra bevezetésének köszönhetően.
Egy nemzetközi kutatás azonban egészen más képet mutat a magyar nők foglalkoztatási helyzetéről.
Javul a nők munkaerő-piaci helyzete – Németországban
Az ezredforduló óta jelentősen javult a nők munkaerő-piaci helyzete Németországban a PwC nemzetközi tanácsadó cég hétfőn ismertetett felmérése szerint. A kutatás adatai alapján a nők foglalkoztatottsági aránya a 2000-ben regisztrált 63 százalékról 72 százalékra emelkedett, ezzel Németország a vizsgált országok élbolyába került, megközelítve Svédországot, ahol a munkaképes korú nők 78 százaléka áll munkaviszonyban.
Ezt veszik figyelembe
A PwC a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 27 tagországában elemzi a nők munkaerő-piaci helyzetét, és 2000 óta többször megismételte már a vizsgálatot. Az úgynevezett Women in Work Indexet négy mutató alapján állítják össze.
Ezek: a foglalkoztatottsági arány mellett a nők munkanélküliségi aránya, illetve a nők aránya a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében, valamint a férfiak és a nők fizetése közötti különbség mértéke.
Ahol a németek javítottak, és ahol még javítaniuk kell
Németország az összes vizsgált metszetben előrelépett, elsősorban a munkaerő-piaci helyzet általános, valamennyi munkavállalót érintő javulása révén. Németország így közelít ahhoz, hogy kialakuljon a munka világában a nemek közötti teljes egyenjogúság – idézte a kutatócég közleménye Petra Justenhoven kutatásvezetőt.
A PwC Deutschland igazgatósági tagja hozzátette, hogy Németországban a nők munkaerő-piaci helyzete a politika által meghatározott előírások, kvóták nélkül is javult, és nemcsak a korábbi állapotokhoz, hanem az OECD többi tagállamához képest is.
Ugyanakkor a legfelső pozíciókban továbbra is elenyésző a nők aránya, és a tendencia visszaesést mutat. A frankfurti tőzsdén jegyzett legnagyobb cégek DAX-30 indexében szereplő vállalatok vezetőségében a nők aránya 7,8 százalékról 6,3 százalékra csökkent az utóbbi két évben.
Magyarország 14 helyet csúszott vissza 7 év alatt!
A Women in Work Index alapján összeállított rangsorban Németország a 2000-ben elfoglalt 18. helyről 2007-re a 15. helyre lépett előre, a legutóbbi – 2012-es adatok elemzésével készült – listán pedig a 8. helyen áll.
A rangsorban rendre észak-európai államok kerülnek az élre, az első három helyen Norvégia, Dánia és Svédország osztozik, és valamennyi felmérés alapján az élbolyhoz tartozik még Új-Zéland, Finnország és Kanada.
Magyarország a PwC listáján 2000-ben a 10. helyen, 2007-ben a 7. helyen állt, a legutóbbi rangsorban pedig a 21. helyre csúszott vissza.
Hogy is van ez?
Javul a foglalkoztatás, kevesebb a munkanélküliség is, mégis romlik a munkaerő-piaci helyzet? Akkor ezek szerint ugyan több magyar nő dolgozik, mint korábban, de kevesebbért, és kevésbé jellemző, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatnák őket? Mintha csak a közmunkát írtuk volna le, kicsit másképp. Nem?
