A 2014-es év cafeteria-közterhei megegyeznek az előző évben már megszokott számokkal Vagyis kedvezményes adózás mellett pl. 35,7 százalék a közteher). De vajon hogyan befolyásolja ez a kiadott béren kívüli juttatások mértékét? Ezt vizsgálta ismét a cafeteriatrend.hu, 538 munkáltató megkérdezésével.
Többet kaphatunk
Szerencsére a stabil környezet pozitívan hatott a juttatási kedvre. Ez azt jelenti, hogy kis mértékű növekedést mutat a kiadott juttatások nettó értéke 2013-ról 2014-re.
Az évek óta hasonló formában végzett kutatás szerint 2012 óta folyamatosan csökken azok száma, akik felszámolják a béren kívüli juttatási rendszerüket. A két évvel ezelőtti 7,8 százalékos adathoz képest 2013 elején 4,3 százalék, idén már csak a válaszadók 1,5 százaléka jelezte a cafeteria rendszere megszüntetését.
S míg 2013-ban 1,7 százaléknyi volt azok aránya, akik újonnan vezették be a kedvező adózású elemeket a juttatási rendszerükbe, addig ez a szám az idei válaszok alapján 3,16 százalékra nőtt.
Óvatos növekedés
Jó látni, hogy a változatlan közterhek mellett az összkép 2014-re óvatos növekedést mutat. – foglalta össze a felmérés eredményét Fata László cafeteria-szakértő.
A kitöltők mindössze 4,46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy idén csökkent náluk a dolgozói juttatások nettó értékét. Ez az arány 2013-ban 31 százalék, két éve pedig 52,6 százalék volt. A korábbi adatokhoz képest ez jelentős javulás. Emellett a válaszadók 14,3 százaléka számolt be a cafeteria nettó értékének növekedéséről.
Átlagolva a változások mértékét 2012 elején 15,3 százalékos, míg 2013. januárban 2,2 százalékos átlagos nettó juttatás-csökkenést mutatott a felmérés. Ehhez képest idén azonban a válaszok alapján nettó 3,1 százalékkal több béren kívüli juttatást kaphatnak a dolgozók.
Gyakori az a megoldás, hogy a megadott keretösszegből a dolgozónak kell kigazdálkodnia a juttatásokat terhelő közterheket. Így ha valaki például 10 ezer forint értékben szeretné tölteni például a SZÉP-kártyáját – kedvező adózás mellett – akkor 13 570 forintnyi fogy a cafeteria-keretéből. Ezt a gyakorlatot alkalmazza a válaszadók 41 százaléka 2014-ben.Ennél valamivel elterjedtebb gyakorlat, hogy külön munkáltatói keretből fizeti ki a munkáltató a béren kívüli juttatások szja- és eho-terheit. Idén a válaszadók 44 százaléka választotta ezt a lehetőséget.Vannak olyan munkáltatók is, akik vagy csak a személyi jövedelemadót (5 százalék) vagy csak az egészségügyi hozzájárulást (3 százalék) hárítják a dolgozókra, míg 7 százalék egyéb elosztást alkalmaz.
