Tavaly óta számottevően nő a problémás devizahitelek állománya. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy az arra egyébként képes adósok közül is mind többen adják fel a fizetést abban bízva, hogy a kormányzati adósmentéssel vagy éppen a bírósági döntések nyomán végül nem is kell fizetni, véli a Napi.hu cikke.
Az attitűd terjedését nemcsak a banki tapasztalatok, hanem az MNB adatai is alátámasztják. Március végétől szeptemberig 50,82 százalékról közel 2,4 százalékponttal, a történelmi csúcsot jelentő 53,21 százalékra emelkedett a nem fizető devizaalapú lakáshitelek aránya, a bankoknak így már 967,5 milliárd forintot kell elkülönítetten kezelniük.
Mindennek természetesen objektív okai is lehetnének, azonban látni kell, hogy a svájci frank árfolyama március vége óta lényegében stabilan 240 forint körül tartja magát, miközben a lakosság fizetőképességét az egyre alacsonyabb infláció és a rezsicsökkentés hatásai is javítják.
Ez a legvalószínűbb
Eközben a forintalapú lakáshiteleknél, tehát ahol nincs képben az adósság elengedése, a szeptembert megelőző hat hónap alatt alig, mindössze 0,4 százalékponttal, 18,7 százalékra nőtt a problémás és nem fizető ügyfelek aránya, a támogatott lakáshitelek esetében pedig növekedni is tudott a problémamentesek aránya − itt persze az állománybővülés is közrejátszik.
A minősített állományok mögé a pénzintézeteknek céltartalékot kell képezniük, a bankoknak ezért fontos lenne, hogy az ügyfeleket visszatérítsék a rendesen fizetők közé. A bankok a kezdeti − azóta sem igazolt − politikusi vélemények ellenére támogatják az árfolyamgát kiterjesztését, a lehetőség hatékony kihasználását azonban ugyanúgy akadályozza az “adósmentő” közhangulat: a jegybank stabilitási jelentéséhez kapcsolt kutatás szerint az alacsony érdeklődés − szeptemberben csak 857 szerződést kötöttek az ügyfelekkel a bankok − okai között 25 százalékos aránnyal a második leggyakoribb érvként szerepel, hogy az adós “jobb ajánlatra vár”.
A legnagyobb félelem az árfolyamgát-védelem lejárta utáni időszak terheihez kapcsolódik, az ügyfelek ugyanis nem tudják, hogy törlesztőrészletük a 60 hónapos védelem után sem emelkedhet 15 százaléknál nagyobb mértékben az árfolyamgát-időszaki fölé.
