Az idősebbek, a Budapesten, illetve Nyugat-Magyarországon élők nyitottabbak a devizahiteles kérdés kompromisszumos megoldására. Az alacsonyabb jövedelműek, a Kelet-Magyarországon élők és a fiatalabbak viszont az átlagosnál magasabb arányban támogatnák a radikálisabb adósmentést – derül ki a Bankmonitor.hu reprezentatív felméréséből.
A többség hajlik a kompromisszumra az adósmentésnél
A devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban időről időre felmerül a kérdés, mekkora csomagra lenne szükség, kiket vonjanak be az intézkedésekbe, és mindezért mekkora árat érdemes fizetni.
Most is az derült ki, mint az első felmérésben, hogy a magyarok többsége kompromisszumpárti, és nem támogatná, ha az adósmentés komoly kockázatokkal járna. Vagyis bármi áron nem kérünk belőle.
Minden tízedik magyar elutasítja az adósmentést
A válaszolók többsége (53 százaléka) szerint ésszerű keretek között kell megtalálni a devizahitelesek megmentésének módját, 22 százalékuk pedig csak a leginkább rászorulóknak segítene. Összesen 16 százalék azok aránya, akik szerint a devizahiteleseket bármi áron meg kell menteni.
Viszont minden tízedik válaszadó egyáltalán nem segítene a bajba jutott adósokon.
Akik minden devizaadóst megmentenének, és akik nem
Bár nem mutatható ki jelentős különbség a válaszok között életkor vagy éppen jövedelem alapján, a felmérésből kiderül, hogy a fiatalabb generáció és az alacsonyabb jövedelműek az átlagosnál valamivel nagyobb arányban támogatnának egy mindenkit érintő, radikálisabb mentőcsomagot.
Ezzel szemben a középkorúak és az idősek, valamint a magas jövedelműek nagyobb arányban szavaztak a kompromisszumos megoldásra.
A kisebb települések lakói csak a rászoruló adósokat mentenék
Településtípustól függetlenül a válaszadók mintegy háromnegyede támogatna valamilyen mértékű, de azért nem bármi áron véghezvitt mentőcsomagot. Azonban arról megoszlanak a vélemények, hogy az intézkedésnek kit kell megszólítania.
Általánosságban minél kisebb településről van szó, annál nagyobb azok aránya, akik csak a leginkább rászorulóknak segítenének: míg Budapesten a válaszadók 17 százaléka döntene így, addig a községekben élők 26 százaléka nyújtana segítséget csak legnagyobb bajban lévőknek.
A többség a terhek megosztását támogatná
A most körvonalazódó mentőcsomaggal kapcsolatban még továbbra sem világos, hogy annak költségei kit fognak terhelni, és hogy mekkora lesz az állami szerepvállalás. A kutatás eredményei alapján a magyarok többsége egy olyan csomagot támogatna, mely a terhek megosztásán alapulna, és annak költségeiből minden érintett, vagyis a bankok mellett az állam és az adós is kivenné a részét.
A háromszereplős teherviselést a válaszadók 63 százaléka támogatná, a kétszereplőst (banki+állami) azonban már csak minden ötödik. Azok aránya, akik minden költséget a bankokra hárítanának 16 százaléknyi volt.
S minél idősebb embereket kérdeztek, annál magasabb volt a kompromisszumra törekvők aránya. Míg a 30 év alattiak 22 százaléka mindent a bankokra terhelne, addig az 50 és 60 év közöttieknek mindössze 11 százaléka gondolkodik így.
Kelet és nyugat is mást tenne
Nemcsak az életkor vagy a jövedelem alapján, hanem regionális szinten is megfigyelhetők különbségek. Az ország keleti felében magasabb a mentőcsomag támogatottsága, a fejlettebb központi régióban, illetve a Nyugat-Dunántúlon viszont átlag feletti azok aránya, akik nem tartják szükségesnek az adósok megmentését.
Míg Észak-Alföldön a megkérdezettek 23 százaléka segítene bármi áron a nehéz helyzetbe került adósokon, addig Nyugat-Dunántúlon ez az arány mindössze 14 százalék. Hasonló képet mutat a mentőcsomag lehetséges költségviselőjére adott válasz is: a keleti régiókban az átlagosnál nagyobb arányban hárítanák a bankokra a költségeket, a Dunántúlon viszont a terhek szétterítésének magasabb a támogatottsága.
Nem véletlen
Az egyes országrészek közötti különbségek kevésbé meglepőek, ha figyelembe vesszük a bedőlt hitelek területi eloszlását. A kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlanok aránya éppen a kelet-magyarországi régiókban a legmagasabb, és Budapesten, illetve a nyugati megyékben a legalacsonyabb.
Ez azért lehet, mert valószínűleg nyitottabb a radikálisabb megoldások iránt az, aki maga is rendelkezik adóssággal. Viszont kevésbé áldozna a mentőcsomagokra az, aki személyesen nem érintett a devizahiteles kérdésben – mondta ezzel kapcsolatban a felmérést készítő Bankmonitor.hu ügyvezetője, Sándorfi Balázs.
A reprezentatív felmérés a Trend International adatfelvételével készült, ezer embert kérdeztek meg, akárcsak az előző alkalommal.
