Mérséklődött azok aránya idén szeptemberben, akik családjuk anyagi helyzetét rosszabbnak ítélik, mint egy évvel korábban – derül ki a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index felméréséből. Sőt, immár az index minden komponense növekedésbe váltott, így a komplex mutató értéke is magasabb mint amennyi a második negyedévben volt.
A magyarok kevesebb mint fele érzi úgy, hogy rosszabbul él
A júniusi 50 százalékról 43 százalékra csökkent azok aránya, akik családjuk aktuális anyagi helyzetét az egy évvel ezelőttinél rosszabbnak találják. Ugyanakkor családja reáljövedelmének csökkenését valószínűsíti minden második megkérdezett.
A GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének értéke egy több mint 9 pontos növekedés eredményeképpen 2013 szeptemberében 170,3, ami már alig marad el a 2010 szeptemberi szinttől.
A Fogyasztói Várakozások Indexe immár egy éve töretlenül, így 2013 harmadik negyedévében is emelkedett 7,1 ponttal és értéke jelenleg 203 pont. A kutatók szerint e növekedés hátterében az áll, hogy javult a háztartások saját anyagi, valamint az ország gazdasági helyzetének megítélése egyaránt.
Utóbbinál pedig meglátásuk szerint a rövid távú, azaz az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozásokban következett be pozitív elmozdulás. S igaz ez a tavalyi év azonos időszakához képest nézve, és az idei júniushoz képest is.
Nőtt a vásárlási kedvünk is
A komplex mutatószám másik összetevője, a Vásárlási Hajlandóság Index 2012 szeptembere óta fokozatosan, legutóbb pedig több mint 12 pontnyit emelkedett és értéke jelenleg 134 pont.
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
A kedvező bizalmi indexeket és főleg a hangulat egy éve tartó javulását akkor tudjuk majd igazán pozitívan értékelni, ha mindez a háztartások fogyasztásában is visszaköszön, ha a fogyasztás bővülése stabil és hosszú távú lesz – állítja a felmérést végző cég igazgatója, Kozák Ákos.
De azt is hozzátette: „A tartós cikkek vásárlása iránti egyelőre moderált hajlandóság és a hitelfelvételi lehetőségek megítélése, továbbá a reáljövedelem alakulásávalkapcsolatos negatív várakozások árnyalják az egyébként kedvező fordulatot”.
Nem bízunk sokkal jobban abban, hogy lesz munkánk
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2013 szeptemberében hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: tíz lakosból mintegy hárman (35 százalék) számítanak a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 39 százalékuk vélekedett így.
Kétharmad nem hiszi, hogy nem lesz nagyobb áremelkedés
Az inflációs várakozások sem változtak érdemben az előző negyedévhez képest, hiszen a lakosság túlnyomó része – tízből heten – továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 7 százalékos növekedést várnak a következő 12 hónapban.
Kevesebben érezzük úgy, hogy rosszabb lett
A család anyagi körülményeinek megítélése 4 százalékponttal javult az előző negyedévhez képest: a júniusi 50 százalékról 43 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik rosszabbnak ítélik jelenlegi anyagi helyzetüket az egy évvel ezelőttihez képest.
E téren az egyik mélypontot egyébként 2012 decembere jelentette, amikor is tízből több mint hatan (65 százalék) gondolták úgy, hogy rosszabbul élnek mint egy évvel korábban.
Nőhet-e a reáljövedelmünk?
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: minden második megkérdezett azt valószínűsíti, hogy jövedelme az inflációnál kisebb mértékben növekedhet, vagyis reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.
A hitel még mindig mumus
A hitelfelvételi kedv sem lendült fel júniushoz képest, amikor is tízből hárman gondolták úgy, hogy nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Idén ősszel a lakosság 25 százaléka vélekedik hasonlóképpen, 68 százalékuk pedig saját bevallása szerint soha nem folyamodna hitelért (szemben az előző időszakban mért 64 százalékkal).
Emögött okként húzódhat meg a tény, miszerint a lakosság közel harmada (30 százalék) a hitelkamatok növekedésére, míg további 30 százalékuk azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.
Nem tudjuk, érdemes-e megtakarítani
A megtakarításokról alkotott vélemények is hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, bár nőtt a bizonytalanok aránya: a válaszadók 35 százaléka bizonytalan abban, hogy érdemes-e korábban tervezett vásárlásra felhasználnia megtakarításait, 19 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem érdemes most nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Enyhén – 58 százalékra – emelkedett a lakásvásárlásra a jelenlegi viszonyokat érdemesnek tartók aránya. A lakosság 39 százaléka szerint jó befektetés a lakásvásárlás. Lakását a megkérdezetteknek mindössze 6 százaléka adná el mostanában.
