Az EDF Démász május vége előtt jelentette be, hogy két lépésben kétszáz dolgozó állása szűnik meg a cégnél. Az önként távozóknak a jogszabályokban rögzítettnél magasabb végkielégítést, ezen felül átképzési, áttelepülési és elhelyezkedési támogatást ígértek segítségül. Nem titkolták azt sem, hogy a leépítés oka a rezsicsökkentés és az adóemelés.
Inkább az adókkal indokolták
Megkeresésünkre a cég kommunikációs csoportja azt válaszolta, hogy akárcsak a többi szolgáltatónak, nekik is szembe kell nézniük a szabályozási és az adózási rendszer változásának kettős terhével; a legfőbb terhet nem a fogyasztói árak csökkentése jelenti, hiszen az lakossági ügyfeleiknek kedvező.
Azonban a 2013-ban bevezetett közművezetékek utáni adó, az energiaszolgáltatók társasági adója – amely 19 százalékról 50 százalékra emelkedett –, valamint a tranzakciós adó kigazdálkodása együtt már jelentős erőfeszítést igényelt a cégnél.
A 2013. január elsejei hatállyal bevezetett közműadó országosan egységes, 125 forint méterenként. Ez azt jelenti, hogy a vidéki, nagy területet lefedő, tehát hosszú elosztóvezeték-hálózattal, de kevesebb fogyasztószámmal rendelkező szolgáltatók sokkal többet fizetnek. Ezek az energiaszolgáltatók – ellátási kötelezettségükből eredően – akár egyetlen tanyai ingatlan miatt is több kilométeres vezetékrendszert üzemeltetnek. Mivel a villamosenergia-szolgáltatók közül az EDF Démász rendelkezik a leghosszabb elosztóvezeték-hálózattal, a közművezeték után fizetendő adó kiemelkedő terhet ró a társaságra: 4 milliárd forintot, ami csak a beruházások és a működési költség csökkentésével kezelhető – nyilatkozták.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
A menedzsment minden megoldást megvizsgált a fenntartható működés érdekében: a külső kiadások csökkentését (például gépjárművek, ingatlanok), az ez évi bérfejlesztés mérséklését és a beruházások visszafogását is. De mindezen erőfeszítéseken túl nem zárták ki a létszám-optimalizálást sem. A munkavállalói érdekképviseletek és a menedzsment dolgoznak egy olyan szociális csomagon, amely segíti a távozó munkavállalók helyzetének kezelését – tették hozzá.
Komoly veszély fenyegeti a dolgozókat
Az energetikai szektort is képviselő Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) megerősítette lapunknak a rezsicsökkentés negatív hatásait. Székely Tamás elnök elmondta, több cégről is tudnak, ahol már folyamatban vannak a leépítések, és ezek esetenként száz vagy több száz főt is érinthetnek. S nemcsak az energiaszolgáltatók alkalmazottainak állása kerülhet veszélybe.
Az alvállalkozásoknál is begyűrűzhet a rezsicsökkentés hatása, ha az energiacégek leállítják a beruházásokat. Erre is vannak már jelek. Székely azt mondta, a leépítések leginkább a műszaki területeket, így a karbantartó és készenléti munkatársakat érintik. Ez pedig hosszú távon az üzembiztonságot is veszélyeztetheti – tette hozzá.
Nemcsak elbocsátásokról kapott hírt a VDSZ, hanem arról is, hogy számos cégnél elmaradtak a béremelések. Sőt, volt ahol bércsökkentéssel reagáltak a foglalkoztatók a rezsicsökkentésre, illetve megvonták a cafeteriát. A szakszervezet jelenleg a munkahelyek megtartásáért és a béremelésért küzd.
Több ezer állás szűnt meg
A félelmeket a statisztika is alátámasztja. Az energiaszektorban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint összesen 34 400 ember dolgozott a rezsicsökkentés utáni hónapokban – január és március között – átlagosan. Tavaly ilyenkor még 4000-rel több állás volt a szektorban, bár 2012 végéhez képest még felvétel is volt.
A rezsicsökkentés a béreken is meglátszott: utána átlagosan 10 ezer forinttal mérséklődött az energiacégeknél dolgozók nettó keresete, így az év elején nettó 248 ezer forintot vihettek haza.
Nem mindenhol okozott létszámcsökkentést
Több, az energiaszektorban érdekelt szolgáltatót is megkérdeztünk, okozott-e náluk leépítést a fogyasztói árak 10 százalékos lefaragása. A Tigáztól azt a választ kaptuk, hogy náluk nem történt létszámleépítés a januári rezsicsökkentés hatására. Azonban arra nem tudtak válaszolni, hogy mi várható a cégnél ilyen téren, ha tovább folytatódik a díjcsökkentés.
A Telekomnál válaszul egy tavaly októberi közleményre hivatkoztak: a cég akkor megegyezett az érdekképviseletekkel, hogy 2012 végén és 2013-ban összesen 500 dolgozót küldenek el. A lépést akkor költségcsökkentéssel indokolták. Tavaly októberben egyébként még nem volt napirenden a rezsicsökkentés, és utólag sem hozta a cég összefüggésbe a leépítést a kormányzati díjcsökkentéssel.
A Főtáv is azt válaszolta megkeresésünkre, hogy a rezsicsökkentéssel összefüggésben nem hajtott végre, illetve nem tervez létszámleépítést. A távhőszolgáltatásnál ugyanis nem okozott nagyon jelentős bevételkiesést a rezsicsökkentés, mert a támogatás növelésével részben kompenzálta a kiesést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jogelődje.
A Főtáv hangsúlyozta: cégüknél 2011-ban kezdtek hatékonyságjavító programot, ami az alapdíjjal összefüggő költségeket érintette. Az itt elért megtakarításokat a szolgáltató továbbra is vissza kívánja adni a fogyasztóknak, ahogyan azt 2012 júliusától teszi: a rezsicsökkentésen felül biztosítanak 10 százalékos alapdíjkedvezményt. A költségracionalizáló folyamat azonban létszámfelmérést is hozott, ami után 2013 márciusában csoportos létszámleépítést hajtottak végre. De ez a lépés teljesen független volt a rezsicsökkentéstől – szögezték le.
Rákérdeztünk, hogy ha folytatódik a rezsicsökkentés, rákényszerülhetnek-e létszámcsökkentésre. Azt válaszolták, hogy a távhőszektor kizárólag működési költséget csökkentő lépésekkel (mint amilyen a létszámleépítés is) nem képes teljes mértékben fedezni az újabb díjcsökkentés hatásait. Vagyis ha folytatódik a rezsicsökkentés, továbbra is szükségük lesz kompenzációra. Konkrét vezetői lépéseket akkor tesznek majd, ha már minden körülmény ismert lesz.
