Több jogcímen is elvehet a munkavállaló béréből a foglalkoztatója a július elsejétől életbe lépő új munkajogi szabályok szerint. Nem lehet persze csak úgy ukkmukkfukk levonni pénzt: vagy a jogszabály alapján, vagy egy végrehajtható (például bírósági) határozat alapján dönthet úgy a munkaadó, hogy a bér egy részét nem fizeti ki. Minden egyéb esetben a munkavállalónak hozzá kell járulnia a levonáshoz.
Jogszabály alapján – azaz a dolgozó hozzájárulása nélkül – akkor vonhat le a bérünkből a foglalkoztatónk, ha például kárt okozunk helytelen viselkedésünkkel, vagy ha hibát követünk el munka közben.
Kártérítés akár milliókért
A törvény szerint ugyanis akár négyhavi „távolléti díj” – azaz lényegében az a bér és rendszeres juttatás, amit szabadságunk idejére is megadnak – kártérítés jár a munkaadónak, ha nem úgy járunk el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (Hogy pontosan mi lett volna az elvárható viselkedés, azt általánosságban a munkaügyi bíróság tudja jogerősen eldönteni.) Ha szándékosság vagy súlyosan gondatlan viselkedés miatt keletkezik a cégnek kára, akkor pedig a teljes kár megtérítésére kötelezhetik a munkavállalót, akár négyhavi fizetésén túlmenő értékben is. Ez – egyhavi 141 ezer forintos nettó átlagfizetéssel számolva – körülbelül 564 ezer forintnak felel meg.
A kártérítés intézménye egyébként nem újdonság, ám az régi törvényben még csak félhavi fizetés erejéig vonhatott le a munkaadó. Továbbra is a munkaadót terheli a bizonyítás. Magyarán, mielőtt a dolgozótól egy petákot is elvenne, bizonyítania kell, hogy a munkavállaló valóban vétkezett, hogy a kár valóban bekövetkezett és valóban annyira nagy volt, s azt is, hogy a kár a vétek miatt következett be, és nem más okból.
(Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.)
Kártérítéssel tartozik akkor is, ha a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban hiány következik be, feltéve, hogy ezeket a dolgokat – eszközöket, kasszát, árukészletet – állandóan őrizetben tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Ám a kasszások kivételével a dolgozók csak akkor felelnek ilyesmiért, ha aláírnak átvételi jegyzéket. (A leltárhiányért a munkavállaló vétkesség nélkül is felel, ha van leltárfelelősségi megállapodás.)
A hibának is ára van
Teljesen új – és elég durva – elem, hogy „a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése” esetén egyhavi bért is levonhat a munkaadó, ha erre a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben is vonatkozik rész. Ezt a régi törvény még kimondottan tiltotta is például a kollektív szerződésben: pénzbeli hátrányok nem érhették a hibázó dolgozókat.
Az új szabály szerint csak a hiba súlyával arányosan büntethet a munkaadó, és ezt csak olyan módon teheti, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbérének az összegét.
A büntetést írásba kell foglalni és indokolni kell!
