Ez persze csak akkor lehetséges, ha a munkaszerződésben az szerepel, hogy a pótlékokat beépítették az alapbérbe. Erre is lehetőség lesz július elsejétől, az új Munka törvénykönyvének (Mt.) hatályba lépésével – mondta el a Munka.org-nak Sipos Márta munkajogász. Így annak sem lesz jogi akadálya, hogy akár minimálbér megfizetése mellett dolgoztassák a munkavállalókat éjszaka vagy vasárnap is. Ehhez nem szükséges kollektív megállapodás sem, a dolgozókkal egyénileg megállapodhat így a munkaadó – fűzte hozzá.
A portál szerint esélyes, hogy sok munkaadó megpróbálja majd a munkaszerződéseket úgy módosítani, hogy a pótlékok beépüljenek az alapbérbe, hiszen ezzel komoly adminisztrációkönnyítés érhető el, és bizonyos esetekben valószínűleg költségmegtakarítás is.
Ha a pótlékokat nem építik be az alapbérbe, akkor a műszakpótlék egységesen az alapbér 30 százaléka – de csak a 18-06 óra közötti időszakra – tette hozzá Sipos Márta. Aki nem váltó műszakban dolgozik, annak csak 15 százalék jár erre az időszakra. Nem egyértelmű az új Mt. szerint, hogy jár-e annak a 30 százalékos műszakpótlék, aki változó időpontokban kezd, de nem leváltja az előző műszakot a szónak a szoros értelmében. Kérdéses tehát, jár-e majd annak a 30 százalékos pótlék, aki olyan munkahelyen dolgozik, ahol folyamatosan, például minden órában felveszik, illetve leadják a munkát – magyarázta a munkajogász.
A vasárnapi műszakpótlék 50 százalék, a húsvéti, a pünkösdvasárnapi, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napokon a pótlék 100 százalék. Az azonban homályos az új szabályozásban, hogy a dolgozó és munkaadó eltérhet-e, s hogyan ezektől a keretektől – tette hozzá. Az egész kérdés persze zárójelbe tehető, ha a pótlékok a munkaszerződés alapján be vannak építve az alapbérbe.
A munkajogász úgy fogalmazott: „polgári törvénykönyves feelingje van” az új Munka törvénykönyvének. Az új szabályozás úgy tekinti a munkavállalókat, mintha a munkaadóval egyenlő erejű szerződő felek lennének, szemben a régi szabályozással, amely védeni igyekezett a munkavállalókat, úgy, hogy a munkavállaló pozíciójának erősítése miatt több helyen a kötelező minimumszabályt előírta.
